Szentpéterfán tanultam ezt a szerelmetes, minden érzékszervünkre ható finomságot. Itt horvát nemzetiségű emberek élnek, ami a gasztronómiájukban is tetten érhető. Ez a desszert is egy nagyon régi horvát recept, amely olyan ínyenceknek való, akik igazán tudják élvezni az életet. Édes, roppanós buja. Szent Iván közeledtével aktuális csemege.
Hozzávalók
- 4 db tojás
- Porcukor
- Liszt
- Vaj
Elkészítés
A tojást héjastól lemérjük, és amennyi a súlya, ugyanannyi porcukorral 4-5 perc alatt alaposan kikeverjük. Majd hozzáadunk szintén ugyanannyi finomlisztet, és azzal is elkeverjük. Ezután habzsákba töltjük a masszát és egy kivajazott tepsibe egymás mellé vékony csíkokat nyomunk belőle. Hagyjunk 1,5-2 cm-es távolságot a tésztacsíkok között, mert egy kicsit megdagadnak sütés közben. Ezután 200 fokos sütőben néhány percig sütjük, de csak annyira, hogy még szinte fehérek maradjanak.
Ezután zárjuk el a sütőt, de ne vegyük ki a tepsit, hanem egyenként egy kés segítségével emeljük ki a tésztácskákat és tekerjük rá egy fakanál nyelére.
Amíg a következőt tekerjük egy másik fakanálra, addig az előbbi felveszi a csavart formát, ilyenkor le is húzhatjuk a spirál formájú sütit. Így a két fakanalat váltogatva, gyors mozdulatokkal igyekezzünk minél előbb az összes tésztát feltekerni, mert ha hűl, akkor törékennyé válik.
Akkor az igazi és az eredeti, ha vörösborba mártogatva fogyasztjuk.
