Idén apácafingocska készült a Vízkereszt utáni első hétvégén, mert a régi szakácskönyvek között keresgélve az 1801-ben kelt Úri szakáts könyvnek éppen itt ütöttem fel lapjait: Apátza fingocska.
Szinte máris éreztem a számban azt a könnyű, finom tésztájú aprócska fánkot, amelyeket a lehető legkisebbre kell szaggatni, hogy méltó legyen különös nevére. Számtalan történetet lehet olvasni, hogy e forró zsiradékban fürdő édes fánk honnan és miért kapott éppen ilyen nevet.
Sok éve egy ausztriai gyógynövényes kurzuson jártam, ahol a csoportunkban volt egy örökifjú apáca, a 90. évét taposó Angelica nővér. Korát meghazudtoló frissességgel és szorgalommal vett részt a közös munkában. A közös étkezésekkor is érdemes volt Angelica nővér közelébe férkőzni, mert otthon volt a gasztronómiában, a kulináris élvezetek történeteiben. Belém bújt hamar a kisördög, hogy megkérdezzem tőle, vajon ismeri-e ezt a fánkféleséget, amit magyarul apácafingnak hívnak.
Rózsafüzérét fogva kacagott hosszan: hogyne ismerné, és nincs olyan hét, hogy ne kérdezné meg tőle valaki. Igen, sütik is a nővérekkel rendszeresen, egyházi és világi rendezvényekre is, mert van egy zseniális receptjük hozzá.
És a készítésének a fondorlatait is elmesélheti annak, akit érdekel, mert van benne néhány fontos lépés, amitől a legfinomabb lesz. Nagyon apróra kell szaggatni, és ügyelni kell a tészta állagára, hogy „éppen jó” legyen. Ők mindig narancslekvárt kínálnak hozzá, aminek szintén története van: nyár végén utaznak itáliai testvéreikhez, ahol részt vesznek a narancsszüreten, együtt készítik el az utánozhatatlan aromájú lekvárjukat. A felcímkézett üvegeket azután szépen egyenként papírba hengergetik, ládákba pakolják, úgy hozzák haza magukkal.
Angelica lediktálta nekem a receptet, az első sütésről küldtem is neki képet, hogy lássa, nem hiába töltöttünk el egy mesés délutánt a mákmezők mellett sétálva, az apácafingocska rejtelmeit boncolgatva. Azóta e receptben él emléke, mert ő már jó ideje az égiekkel együtt énekel.
Apácafingocska
Hozzávalók:
- 5 dkg cukor
- 2 dkg élesztő
- 2,5 dl tej
- 25 dkg liszt
- 5 dkg vaj
- 3 tojás
- só
- reszelt citromhéj
- vaníliaaroma
- a sütéshez: olaj
- a tetejére: vaníliás porcukor és narancslekvár
Elkészítés:
Az élesztőt a langyos, cukros tejbe morzsoljuk, kevés liszttel elkeverjük és felfuttatjuk. Eközben a tojásokat a vajjal habosra keverjük. Az élesztős tejbe apránként beleszitáljuk a lisztet, és a vajas tojással habosra keverjük. Csipet sóval, reszelt citromhéjjal és pár csepp vaníliaaromával ízesítjük, majd lefedve megkelesztjük.
Kiskanál segítségével bő, forró olajba szaggatjuk bele a tésztát, és néhány perc alatt aranysárgára sütjük. Papírtörlőre szedve lecsöpögtetjük és vaníliás porcukorral meghintve, narancslekvár kíséretében tálaljuk.
Gurulófánk
Paskó atya receptje
