De vajon hozott-e kézzel fogható eredményeket ez a rengeteg szabályozás, és valóban sikerült-e megváltoztatnunk berögzült szokásainkat?
Az Eurostat adatai szerint 2021-ben az átlagos műanyag zacskó felhasználás egy főre vetített éves darabszáma az EU-ban 77 volt, ami nézőpont szerint mondható jónak vagy rossznak, de egy biztos: 11-el kevesebb, mint 2020-ban. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2021-re az előző évi adatokhoz képest 4,8 milliárddal sikerült csökkenteni a műanyag zacskók felhasználását, bár tény, hogy még ebben az évben is nem kevesebb, mint 34,2 milliárd műanyag zacskót használtak el az Európai Unió országaiban.
A zacskóőrületben minden bizonnyal Litvánia vitte a prímet: 2021-ben fejenként 271 zacskót használtak el az országban, de Csehország sem maradt le a maga 189 zacskó/főnyi értékével, ami jelentős különbséget mutat a legkörnyezettudatosabb országok adataitól: Belgiumban mindösszesen öt zacskó fogyott fejenként, Portugáliában kilenc, Svédországban pedig 16.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol tiltották az egyszer használatos műanyag szatyrokat jelentős mértékben csökkent a zacskók száma, ami igazolja azt a tézist, miszerint a tiltás és a zacskókhoz kötődő extra anyagi terhek hatásosnak bizonyulnak a kivezetésük felé vezető törekvésekben. 2023-ban már több, mint 100 országban korlátozták a műanyag zacskók használatát: van, ahol teljesen kitiltották őket a kereskedelemből, máshol extra adót vetettek ki rájuk, így a vásárlóknak plusz költségekkel kell számolniuk használatuk esetén.
Érdekesség, hogy a legszigorúbb szabályok a kontinensen kívüli országokban léptek érvénybe: Kenyában például négy év börtönre és több mint 10 millió forintos bírságra is büntethetik azt, aki ilyen szatyrokat gyárt. És úgy tűnik, hogy a szigorú szabályok elérték céljukat: Kaliforniában például 71,5 százalékkal esett vissza a műanyag szatyrok használata, mióta betiltották őket, míg Dániában 66 százalékos és Írországban több mint 90 százalékos visszaesést mértek a műanyag szatyrok használatában, amióta az állam megadóztatta őket - tudjuk meg az Euronews Zöld híreiből.
Számos olyan jelentést találunk, amelyek szerint a zacskókra vonatkozó tilalom és az extra díjak akár 60-90 %-os csökkenést is hoztak az érintett régiókban: már 2019-ben egyértelművé vált, hogy Dél-Afrikában, Belgiumban, Hongkongban, Washingtonban, az Egyesült Királyságban és Portugáliában is 74-90%-os csökkenés tapasztalható, Botswanában és Kínában pedig körülbelül 50%-os használatcsökkenést eredményeztek a bevezetett szabályozások.
Egyértelmű tehát, hogy a műanyag zacskók használatának és gyártásának tilalma valós, kézzel fogható eredményeket hozott. Bár a műanyag szatyrok korlátozása fontos és hatékony lépés a műanyagszennyezés csökkentésében, ugyanakkor nem oldja meg teljesen a műanyag‑hulladék problémáját: a szatyrok csak egy kis részét jelentik annak a tömérdek műanyagnak, ami behálózza mindennapjainkat. Ahhoz ugyanis, hogy valóban látványos, hatásos és tartós javulást lehessen elérni, többféle intézkedés párhuzamos bevezetésére lenne szükség, ami éppúgy szabályozná a mikroműanyagok kérdéskörét, mint az újrahasznosítás gyakorlatát vagy éppen az ezekhez köthető károsanyag‑kibocsátást.
Fontos kiemelnünk, hogy a műanyag zacskók fogyasztásának csökkenése nem feltétlenül jelent radikális csökkenést az összes műanyag‑hulladék tekintetében, hiszen a zacskók csak egy kis részét képezik a műanyagok világának. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az a 2023-as EU-s adat, miszerint lakosonként átlagosan 35,3 kg műanyag csomagolási hulladék jött létre a kontinensen, egyetlen év alatt. 2023-ban összesen 79,7 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett az EU-ban, ami lakosonként 177,8 kg-ot jelent. A keletkezett csomagolási hulladék 40,4%-át papír és karton, 19,8%-át műanyag, 18,8%-át üveg, 15,8%-át fa, 4,9%-át fém és 0,2%-át az egyéb csomagolás tette ki.
A fejenkénti 35,3 kg műanyag csomagolási hulladékból mindösszesen 14,8 kg-ot hasznosítottak újra, és a 2013 és 2023 közötti időszakot tekintve a keletkezett műanyag csomagolási hulladék mennyisége fejenként 6,4 kilogrammal nőtt, ami jól mutatja, hogy van még hova fejlődnünk. Ezt igazolja az a tény is, hogy ma már a világ legeldugottabb részeire is elér műanyagimádatunk hatása: a tudósok gumiabroncsokból származó vegyi anyagokat találtak olyan vízmintákban, amelyeket a lakott településektől többezer kilométerre gyűjtöttek be.
Az Around the plastic world in 455 days jelentése bemutatja azt a világkörüli kutatómunkát, amit a Curtin’s WA-Organic and Isotope Geochemistry Centre (WA-OIGC) kutatói végeztek a nem kevesebb, mint 46 100 kilométeres útjuk során. 177 helyszínen gyűjtöttek tengervízmintát, beleértve a déli félteke olyan területeit is, amelyeket korábban nem teszteltek mikroműanyagokra. A teljes jelentés és annak meghökkentő eredményei itt érhetők el.
És hogy állunk mi, Magyarországon?
2022‑ben az egy főre jutó műanyag zacskó-fogyasztás hazánkban 87,4 darab volt, ami magasabb, mint az európai átlag (66,6 zacskó/fő/év). Az elmúlt évtizedekben idehaza is nőtt a csomagolási hulladék mennyisége: a műanyag csomagolásból eredő hulladék 21 kg/fő/év körüli értékről 35 kg/fő/év értékre nőtt, miközben a csomagolási hulladék újrahasznosítási aránya Magyarországon az EU‑országok között az alacsonyabban teljesítők közé tartozik: 2023‑ban a műanyag csomagolási hulladék újrahasznosítási rátája Magyarországon mindösszesen 23% volt. Az Eurostat adatai szerint az európai átlag 42,1%, de például Belgiumban 59,5% volt az újrahasznosítási arány, Lettországban 59,2%, Szlovákiában pedig 54,1%.
Összességében elmondhatjuk, hogy bár elindultunk a változás útján, de még hosszú út áll előttünk, aminek sikeressége nem, nem csak vagy nem elsősorban a szabályozásokon és tiltásokon múlik, hanem azon, milyen döntéseket hozunk fogyasztóként. Végső soron saját, egyéni döntéseink összessége határozza meg a folyamatok alakulását, ezért törekednünk kell arra, hogy felelősen gondolkodjunk, és olyan döntéseket hozzunk, amelyek pozitívan befolyásolhatják jövőnk és gyermekeink jövőjének alakulását.
Hasonló tartalmú írásokat itt, itt és itt találsz.
Zajszennyezés okozta elhidegülés
Az állatvilág szerelmi szappanoperája
