Ha elénk teszik a fényképét, olyan érzésünk van, mintha egy modern szobrászművet látnánk, valahol egy messzi, gránitokkal övezett síkságon. Pedig ez az acéltest sokkal komolyabb, mint egy árván álló művészi alkotás, hiszen nem mást, mint életünk fekete dobozát rejti magában. Egy hatalmas adathalmazt, telis-tele jelenünk cselekedeteivel és döntéseivel: utódainknak szánt információ – vagy inkább figyelmeztetés. Ez Földünk fekete doboza, amely magyarázatot ad majd gyermekeinknek, unokáinknak arra vonatkozóan, hogy mi vezetett földi létünk hanyatlásához.
Ez a fekete doboz egy mindösszesen 10×4×3 méteres acéltest, amely Tasmania nyugati partján, egy távoli magaslaton várja majd a jövő generációinak expedícióját. A szerkezetet úgy tervezték, hogy bármit túléljen, és képes legyen minden körülmények között a működésre és az adatok gyűjtésére. A fekete doboz tele lesz tárolómeghajtókkal, internetkapcsolattal is rendelkezik, és az egész rendszert a szerkezet tetején elhelyezett napelemek táplálják. Az akkumulátorok tartalékenergia-tárolást biztosítanak, amikor pedig süt a nap, a fekete doboz tudományos adatokat tölt le, és egy algoritmus az éghajlatváltozással kapcsolatos anyagokat gyűjt be a világ minden pontjáról.
A Clemenger BBDO, a The Glue Society kreatív ügynökség és a Tasmania Egyetem kutatói közötti együttműködésből született projekt méréseket fog gyűjteni a szárazföldi és tengeri hőmérsékletről, az óceánok savasodásáról, a légköri szén-dioxid mennyiségéről, a fajok folyamatos kipusztulásáról, a földhasználat változásairól, valamint az emberi populációról (legyen szó a katonai kiadásokról vagy éppen az energiafogyasztási adatokról). Emellett olyan összetett adatcsoportokat is fog gyűjteni, mint például az újságok címsorai, a közösségi médiában megjelent bejegyzések és a kulcsfontosságú események: ökológiai katasztrófák, klímacsúcsok, egyezmények, jogszabályok – egyszóval minden, ami a klímaváltozáshoz és az oda vezető úthoz köthető.
Pontosan milyen adatokat tárol rólunk a Föld fekete doboza?
A Black Box alapvetően két fő adattípust gyűjt össze: a tudományos és mérőszám-jellegű primer adatokat, amelyek a Föld fizikai és biológiai állapotát jellemzik, illetve a kontextuális és társadalmi adatokat, amelyek a klímaváltozás társadalmi és politikai dimenzióiról adnak képet.
Ennek megfelelően a Black Box a következőket őrzi meg az utókor számára:
a földi és tengeri hőmérsékletek átlagos és trendértékei
az atmoszférikus szén-dioxid koncentrációk és más üvegházhatású gázok szintjei
az óceánok savasodásának értékei: kémiai változások, pH-értékek
a biodiverzitásra vonatkozó adatok, például a fajkihalási események dokumentálása
a földhasználati változások, például az erdőirtás vagy a mezőgazdasági területek adatsorai
az emberi, társadalmi és gazdasági mutatók, mint például a népességnövekedés vagy az energiafogyasztás
hírek, újságcikkek és sajtóközlemények a klímaváltozással kapcsolatos eseményekről és politikai döntésekről
a közösségi média posztok és viták
a nemzetközi klímacsúcsok dokumentumai és beszédei, illetve a politikai és gazdasági döntések kontextusa (például klímaügyi politikák, vállalati kezdeményezések, energetikai stratégiák stb.)
Mit tudunk az Earth’s Black Box projektről ma?
A projektet 2021 decemberében jelentették be a COP26 klímakonferencia idején, és már ekkor elkezdődött az adatgyűjtés (például a politikai nyilatkozatok vagy a klímával kapcsolatos internetes tartalmak gyűjtése)- mindezt még azelőtt, hogy a fizikai szerkezet elkészült volna.
Az eredeti tervek szerint a fizikai szerkezet 2022 közepére állt volna készen, de a projekt többször megakadt, a kivitelezés pedig nem kezdődött el a tervek szerint (részben az adminisztratív engedélyezési folyamatok és finanszírozási kérdések miatt).
2024-ben a szerkezet még tervezés és építés alatt volt, és csak 2025 végén érte el azt a pontot, amikor megerősítették a tényleges építési terveket, így az ausztráliai „ABC” rádióban publikált beszámoló szerint a fekete dobozt ebben az évben, 2026-ban fogják felépíteni (a tervek szerint 2026 közepére kész lehet).
Bár a szerkezet fizikai teste még nem készült el, az Earth’s Black Box rendszere azóta is gyűjti az adatokat, egyfajta online adatarchívumként működve.
A projekt a bolygónk egészségével kapcsolatos adatkészletek, mérések és interakciók tízezreit fogja gyűjteni és biztonságosan tárolni a jövő generációi számára. Hogy miért? Tanulságként, magyarázatként és abból a nem titkolt szándékból, hogy ha lesz még kit felelősségre vonni a történtekért, akkor azt meg is lehessen tenni.
A program tesztüzeme már fut, és a készítők abban bíznak, hogy már önmaga az adatgyűjtés ténye is segítségére lesz az emberiségnek abban, hogy eltántorodjon a hibás döntésektől, hiszen ahogyan Jonathan Kneebone, a The Glue Society munkatársa fogalmazott: „Amikor az emberek tudják, hogy rögzítik őket, az hatással van arra, amit tesznek és mondanak.”
PR fogás vagy tudomány?
Hogy mennyiben PR-fogás, és mennyiben valós tudományos lépcsőfok az Earth Black Box, abban megoszlanak a vélemények, ahogy az emberi pszichére gyakorolt hatásáról is. Egy biztos: ha valóban olyan út áll előttünk, amit a szakemberek jósolnak, akkor nem árt feljegyezni azt, mert egyszer valamikor valakiknek hasznos és elrettentő példa lehet.
És hogy meglátogathatjuk-e minden titkok őrzőjét? Aligha. A rendszer ugyanis egy titkos helyen kerül (került) kiépítésre, amelyet csak egy nagyon szűk kör fog ismerni, és a legnagyobb biztonságban fogják őrizni. De aggodalomra semmi ok: a projekt oldalán már figyelemmel kísérhetjük a béta-tesztüzemet, láthatjuk az adatgyűjtést és az egész rendszert működés közben. Izgalmas látni, ahogy egymástól látszólag teljesen független történések, cselekedetek és döntések egy „kalapba” kerülnek, hogy egyszer majd egy összefüggő meseként szóljanak utódainknak mindarról, amit tettünk vagy nem tettünk a mában a jövőnkért – az ő jövőjükért.
Fotó: 123rf
