Miniházban lakom: kényszerű kompromisszum, tudatos ökomegoldás vagy szabadulás az egzisztenciális béklyóktól?

Orosházi Erzsébettel, a Miniházakért Magyarországon Civil Társaság egyik alapítójával beszélgettünk a miniházak jelenéről és lehetséges jövőjéről. Erzsébet maga is miniben, egy 29 négyzetméter alapterületű kis házban él. Hiszi, hogy az ilyen kis otthonok szolgálják leginkább a jövő nemzedékét, bennük teremthető meg a 21. századi ember és a természet legteljesebb harmóniája. Mivel ma ezeknek az épületeknek lakóépületként való elfogadása még jellemzően nem támogatott, ezért elsődleges célja annak elérése, hogy bizonyos energetikai és esztétikai/építészeti kritériumoknak való megfeleléssel megkaphassák ezt a minősítést. 

Milyen méretekben gondolkodhatunk, ha miniházról beszélünk? 

Miniházként alapvetően a nettó 40 négyzetméter alatti házakra tekintünk, ami élhetőség szempontjából ettől magasabb négyzetmétert jelenthet, hiszen tetőtér/galéria kihasználás az esetek nagy részében szóba jöhet. Ezt limitálhatja az adott területen meghatározott építménymagasság illetve az építési technológia is – konténerház esetében például csak akkor lehet ez reális opció, ha 2 konténer kerülhet egymásra, amit azonban gyakran az építménymagassági előírás már nem tesz lehetővé.

 

Fix miniház vagy tiny house?

Társaságunk a fixen épített miniházakat képviseli, azaz nem a hagyományos tiny house néven ismertté vált mozgalommal azonos. Ennek több oka is van. A hazai viszonyok között sokkal reálisabb (és többek által preferált) megoldás a fix mini. Legtöbben a tiny felé nem elsősorban a mobilsága miatt fordulnának, hanem a remélt olcsósága és az engedély nélkül használhatósága miatt.

Ez utóbbi azonban nem egységesen tekinthető igaznak, ugyanis ha nem teljesen off-grid (azaz minden hálózattól függetlenül működő) opcióban gondolkodunk, a legtöbb hatóság attól a pillanattól, hogy az elektromos, víz- vagy csatornahálózatra kötés megtörtént, fix építményként tekint rá. Természetesen vannak kivételek – talán egyre több –, de összességében elmondható, hogy aki ezt a megoldást választja, előbb keressen megfelelő területet, és a tiny ház megvásárlásába csak ezután fektessen. A sajátkezű kivitelezéstől alapvetően inkább óvnék mindenkit, különösen, ha valóban vontatni (is) szándékozik.

Milyen területen lehet elhelyezni, hol van reális terepe a miniházaknak ma Magyarországon?

A miniházak igazi terepe főleg a korábban zártkertnek nevezett területek, illetve az üdülőövezeti területek. Lakóövezetben is jó választás lehet, de itt mindig érdemes figyelembe venni, hogy sok esetben van a ház méretét érintő minimum megkötés is, ami a településkép egységessége miatt egy reális megkötés. Esetlenül mutatna sok 100 m² pluszos épület között egy-egy kis 20-30 m²-es épületecske.

Társaságunk a megalakulás pillanatában a meglévő épületek hasznosításában, újragondolásában rejlő lehetőségekben gondolkodva alakult. Hiszen ezek az épületek nagy része ma már kihasználatlanul áll, már csak kevesek járnak ki szőlőbe, gyümölcsösbe. A kihasználatlanságuk és állagromlásuk miatt potenciális hulladékként, építési törmelékként, szemétként végeznék, s a gondozatlan területek egyéb negatívumokkal is járnak.

Ugyanakkor a települések növekedésével ezek a korábban rosszul megközelíthető ingatlanok sokkal közelebb kerültek az adott településekhez. Így már jó ideje sokan választják lakóhelyül – a korábbi tendenciával szemben már nemcsak anyagi nehézségekkel küzdők menekülési útvonala, hanem tudatos választás eredményeként választott lakhelyként kezdtek el funkcionálni. Méretük jellemzően 15-40 m², tehát abszolút a miniház kategória.

 

Milyen nehézségekkel találkozhat az, aki ebben gondolkodik?

Egyrészt mind a megfinanszírozásuk mind az átalakításuk/felújításuk gyakorlatilag teljes önerőt követel, hiszen semmilyen támogatott hitellehetőségbe nem férnek bele, az otthontámogatásokba sem, legfeljebb szabadfelhasználású hitelt vehet igénybe, aki nem rendelkezik a teljes összeggel.

Másrészt sok esetben problémás a bejelentkezés. Ez azoknak okoz gondot, akiknek nincs semmilyen más lehetőségük máshova bejelentkezni, vagy ha lenne, az messze van, s nem életszerű minden hivatalos levelet oda érkeztetni, kisgyermek esetén pedig sok egyéb nehézséget okozhat. Bizonyos élethelyzetekben pedig eleve hátránnyal indul, aki ilyen helyen él, például egy gyermekelhelyezési jogvita esetében.

Elsősorban e problémák feloldhatóságáért szeretnénk tenni. Az elmúlt, lassan másfél év elegendő volt ahhoz, hogy lássuk, milyen jellegű és összetételű családok keresik ezt a megoldást. Ezeket figyelembe véve alakítottunk ki egy koncepciót, ami alapján az önkormányzatok ezzel járó plusz tehervállalásának kockázatát a minimumra szoríthatnánk, kizárhatnánk a befektetési célú ingatlanspekulánsokat, akiknek megjelenése automatikusan verné fel e területek amúgy is emelkedő árait.

 

Kiknek és milyen megfontolásból lehet megoldás ez a fajta életforma?

A kis terek berendezhetősége a mai technológiákkal, anyagokkal lényegesen kényelmesebben s emellett magas esztétikai színvonalon megvalósítható, mint akár csak 30 évvel ezelőtt. Mindezekkel együtt sokkal tudatosabb vásárlási és eszközhasználati szokásokat kell követnünk, sokkal nagyobb jelentősége lesz a rendnek. Általánosságban elmondható, hogy a 20 m² alatti minik jellemzően inkább egyszemélyesek, a 30 m² alatti már 2 személy részére is ideális lehet, a 30-40 m²-es minik 3, galériázva akár 4 fő részére is kényelmes életteret nyújthatnak. Ennél nagyobb létszámú családok részére a mini nem jelent hosszú távon jó megoldást.

De alapelveinket követve egy 5 tagú család nagyon szépen berendezkedhet egy 60 m² alapterületű, a tetőteret is kihasználó házban komolyabb kényelmi szempontokról való lemondások nélkül is. A miniházak térhasználata, az alkalmazott térkapcsolatok ügyes tervezéssel adoptálhatók a már nem mini, de a ma megszokott „normákhoz” képest jóval kisebb otthonok kialakítására.

A miniház mint a tudatos életmódnak teret adó lakhatási forma, az ökológiai tudatossághoz a túlfogyasztás és az energiapazarlás mérséklésével járul hozzá a fenntartása során.

Kialakítása során a jóval kevesebb építőanyag és az ezzel járó energia felhasználásának okán, meglévő épület átalakítása, modernizálása során pedig még azzal is segít, hogy nem újabb területet vesz el a természettől, sőt az elhanyagolt terület rendezésével, hulladékmentesítésével eddig elhanyagolt területeket szabadít fel és tesz élhetővé ember és állat számára egyaránt.

 

Nem elhanyagolható az sem, hogy a mindenképpen jóval kisebb eladósodás árán (ideális esetben eladósodás nélkül) teremtett otthonban sokkal kiegyensúlyozottabb élet élhető. Nem kell hónapról hónapra azon aggódni, hogy tudjuk-e fizetni a magas törlesztőrészletet, a magas rezsit. Nem kell mindenáron mindent elviselni egy munkáltatótól, megengedhetjük magunknak, hogy ne csak anyagi, de szakmai szempontok vagy épp szimpátia alapján válasszunk munkahelyet, esetleg váltsunk hivatást alacsonyabb bérrel kezdve az újat.

Egyszóval az életünk feletti szabad rendelkezés lehetőségét kapjuk vissza, amiről ma a legtöbben lemondanak (sokszor egyéb lehetőség híján).

Az így felszabaduló anyagi források és idő pedig lehetővé teszi, hogy az ember hobbinak is élhessen, emberi kapcsolatait ápolja, a kert pedig minőségi énidőt biztosít még a munkával töltött hétköznapokon is. Ezek a mai rohanó világban olyan értékek, amik pótolhatatlanságára előbb-utóbb mindenki rájön, csak sajnos sokszor már későn. Talán ezért is van az, hogy a legnagyobb számú érdeklődés a 45-50 körüli korosztályból érkezik.

 

Sajnos sokan a mai napig azért ragadnak benne a már felismerten élhetetlen, az emberi élet megismételhetetlensége és végessége okán valójában fenntarthatatlan életformában, mert nem látják, hogy van más megoldás. Sőt, ha látják is, elhiszik, hogy ez számukra nem elérhető, vagy esetükben nem működő dolog. Az előnyeit lekicsinyítve, a hátrányait felnagyítva látják – valójában csupán azért, hogy ne kelljen kilépniük a biztonságos komfortzónából. 

Az előbb felsoroltak persze nem a miniház csodatevő tulajdonságai. Maga a probléma a jövedelmek és az ingatlanárak (sőt ingatlanbérlés árainak) teljesen valószerűtlen mértékű eltávolodása. Hogy a tisztességesen dolgozó tömegek ebből adódóan létbizonytalanságba kerülnek. Ennek ellenére sokan ragaszkodnak a megszokotthoz és a piac által diktált normákhoz. Mindezekből kialakult egy abnormális helyzet, ami noha nem normális, mégis alapértelmezett. Ehhez etikai szempontok szerint hozzá jön az is, hogy a túlnépesedés következtében egyszerűen nem tehetjük (tehetnénk) meg azt, hogy többszáz épített négyzetmétert sajátítsunk ki magunknak, miközben az életben maradásunk egyik záloga a természetes élőhelyek fenntartása.

Összegezve, a miniházas civil társaság egyik legfontosabb feladata megmutatni, hogy milyen életminőség érhető el egy miniházban. És erről nemcsak azokat kell meggyőzni, akiknek megoldást nyújthat, hanem a döntéshozókat is, hogy zöld utat adjanak. 

Fotók: Orosházi Erzsébet

Tudj meg többet a miniházakról! Élet 18 négyzetméteren – Tényleg zöldek és életképesek a miniházak?