Konyhai matek: felnőttnek hasznos, gyereknek játékos tanulás

Főzőiskolai óráim során eleinte meglepve tapasztaltam, hogy meglett családanyák és diplomás fiatalok között is akadnak, akik hadilábon állnak a mértékegységekkel. Az első órák (nem) vicces tapasztalatai után kialakítottam egy módszert, amivel finoman rávezetem a hallgatóságomat, illetve a tevékeny résztvevőket arra, hogyan lehet könnyen számolni, azaz sikerüljön a „becslés”.

Ez utóbbi nekem már diákkoromban szöget ütött a fejembe. Állapítsd meg előbb becsléssel, majd számold ki – szólt a feladat, és sokáig nem értettem,

mi a bánatnak kell megbecsülnöm, ha utána úgyis kiszámolom?!

Jóval később jöttem rá, mekkora haszna van a becslésnek. Viszont gyakorlat kell hozzá. Nem is kevés!

Fotó: 123RF 

Ha tudod, mennyi egy kiló krumpli, mekkora hatvan deka sertéscomb, nem fognak tudni átverni a piacon vagy a hentesnél. (Legalábbis kevésbé.) Ha tudod, mekkora kupac húsz deka málna, akkor mérhetik neked literre, dobozra, akkor is látni fogod, jól jársz-e.

Régi szakácskönyvekben kutakodva találni régebbi mértékegységeket, mint az uncia, a pint, a font, a „két pengőnyi”. Ezekkel már nehezebb elbánni. Ha ilyen könyvből főznél, bizony el kell merülni az angolszász mértékegységek átváltásának színes világába. Jó ismerni a gasztrotörténelmet, ahol választ kaphatsz a matematikailag nem megfogható kifejezések kérdéseire.

Ilyenek az egy tojásnyi, a marék, összemarék, csapott evőkanál.

A huszadik század végén született receptekben sokszor fordul elő: egy pohár tejföl. Ez ma már megmosolyogtató, hiszen ahány pohár, annyiféle – és annyiszor egyre kevesebb. De jó, ha tudod, ez valamikor 2 dl-t jelentett. A bögrés süteményeknek is volt egy felfutó szakasza: általában egy bögre 2,5 dl, vagyis 250 ml. De mondhatnánk úgy is, negyed liter. Az „egy csomag élesztő”-ről jó tudni, hogy 5 dkg-ot jelent, más néven 50 grammot, az „egy kocka ráma” pedig 25 dkg margarint vagy vajat jelent.

Fotó: 123RF 

A csokoládé mértékegysége sokszor tábla, és 100 gramm csokit jelent akkor is, ha ma már a csoki is hétről-hétre egyre karcsúbb.

Egy evőkanálnyi liszt körülbelül 15-20 gramm, ugyanannyi cukor 20-25 gramm – hiszen más a fajsúlyuk.

Ha éppen hiányoztál a fizikaóráról, amikor ez a fejezet került sorra, akkor most érdemes bepótolni. Ilyenkor nyer értelmet az a sok tanulnivaló.

Honnan tudjam, mekkora űrtartalmú az edény? – Ezt a kérdést szegezte nekem nemrég az unokahúgom. S tényleg? Ha úgy szól a recept: a masszát töltsd egy másfél liter űrtartalmú formába? Megtöltöd vízzel, és kiméred a mérőpohárral. Ha nincs mérőpohár, akkor jöhet szóba bármi, amiről tudod, mennyi volt benne: borospalack, vodkásüveg, joghurtos pohár.

Fotó: 123RF  

Ezek ám az izgalmas feladatok, amelyek jó játékot jelenthetnek a gyerekeknek is! Nálunk a csemetéim a konyhában gyakorolták ezeket. Mértük, öntögettünk. Megbecsülték, megmérték. Megismerték az analóg mérleget, a mérőpoharat. Számoltunk, ha kimérjük a sütihez való lisztet, majd hozzáadjuk a cukrot, mennyit is fog mutatni majd a mérleg? Megnéztük, hogy egy csésze rizs mennyit nyom.

Mert ami deciliter, az akár lehet gramm is.

Ugyanígy játszottunk a törtekkel: elosztottuk a sütit hatfelé, az almát négybe vágtuk. A nagy tepsiben a sütit szépen felszeletelték, és osztottak, szoroztak.

Fotó: 123RF 

Nem is vették észre, mennyi mindent tanultak: konyhát, fizikát, matematikát.

Persze, ez nem gyerekjáték – és nem csak a gyerekek játéka. Aki úgy érzi, van még mit fejlődnie a konyhai számtan-mértan területén, fogjon hozzá mihamarabb! Hasznos és szórakoztató móka lesz!