Konyhai matek: felnőttnek hasznos, gyereknek játékos tanulás

Otthon

Konyhai matek: felnőttnek hasznos, gyereknek játékos tanulás

Mennyi egy pohár tejföl, mit jelent az egy tojásnyi zsír? A 4 centiliter pálinka miért feles, és hogyan értelmezzük azt, ami kétdekás? Hány gramm kukoricából lesz két liter pattogatott? Fogós és ravasz kérdések a konyhában, amelyek olykor képesek megakasztani a sütés-főzés folyamatát. Pedig ezek remek gyakorlatok ahhoz is, hogy a csemeténkkel megszerettessük és megértessük a mértékegységek tudományát.

Főzőiskolai óráim során eleinte meglepve tapasztaltam, hogy meglett családanyák és diplomás fiatalok között is akadnak, akik hadilábon állnak a mértékegységekkel. Az első órák (nem) vicces tapasztalatai után kialakítottam egy módszert, amivel finoman rávezetem a hallgatóságomat, illetve a tevékeny résztvevőket arra, hogyan lehet könnyen számolni, azaz sikerüljön a „becslés”.

Ez utóbbi nekem már diákkoromban szöget ütött a fejembe. Állapítsd meg előbb becsléssel, majd számold ki – szólt a feladat, és sokáig nem értettem,

mi a bánatnak kell megbecsülnöm, ha utána úgyis kiszámolom?!

Jóval később jöttem rá, mekkora haszna van a becslésnek. Viszont gyakorlat kell hozzá. Nem is kevés!

Ha tudod, mennyi egy kiló krumpli, mekkora hatvan deka sertéscomb, nem fognak tudni átverni a piacon vagy a hentesnél. (Legalábbis kevésbé.) Ha tudod, mekkora kupac húsz deka málna, akkor mérhetik neked literre, dobozra, akkor is látni fogod, jól jársz-e.

Régi szakácskönyvekben kutakodva találni régebbi mértékegységeket, mint az uncia, a pint, a font, a „két pengőnyi”. Ezekkel már nehezebb elbánni. Ha ilyen könyvből főznél, bizony el kell merülni az angolszász mértékegységek átváltásának színes világába. Jó ismerni a gasztrotörténelmet, ahol választ kaphatsz a matematikailag nem megfogható kifejezések kérdéseire.

Ilyenek az egy tojásnyi, a marék, összemarék, csapott evőkanál.

A huszadik század végén született receptekben sokszor fordul elő: egy pohár tejföl. Ez ma már megmosolyogtató, hiszen ahány pohár, annyiféle – és annyiszor egyre kevesebb. De jó, ha tudod, ez valamikor 2 dl-t jelentett. A bögrés süteményeknek is volt egy felfutó szakasza: általában egy bögre 2,5 dl, vagyis 250 ml. De mondhatnánk úgy is, negyed liter. Az „egy csomag élesztő”-ről jó tudni, hogy 5 dkg-ot jelent, más néven 50 grammot, az „egy kocka ráma” pedig 25 dkg margarint vagy vajat jelent. A csokoládé mértékegysége sokszor tábla, és 100 gramm csokit jelent akkor is, ha ma már a csoki is hétről-hétre egyre karcsúbb.

Egy evőkanálnyi liszt körülbelül 15-20 gramm, ugyanannyi cukor 20-25 gramm – hiszen más a fajsúlyuk.

Ha éppen hiányoztál a fizikaóráról, amikor ez a fejezet került sorra, akkor most érdemes bepótolni. Ilyenkor nyer értelmet az a sok tanulnivaló.

Honnan tudjam, mekkora űrtartalmú az edény? – Ezt a kérdést szegezte nekem nemrég az unokahúgom. S tényleg? Ha úgy szól a recept: a masszát töltsd egy másfél liter űrtartalmú formába? Megtöltöd vízzel, és kiméred a mérőpohárral. Ha nincs mérőpohár, akkor jöhet szóba bármi, amiről tudod, mennyi volt benne: borospalack, vodkásüveg, joghurtos pohár.

Ezek ám az izgalmas feladatok, amelyek jó játékot jelenthetnek a gyerekeknek is! Nálunk a csemetéim a konyhában gyakorolták ezeket. Mértük, öntögettünk. Megbecsülték, megmérték. Megismerték az analóg mérleget, a mérőpoharat. Számoltunk, ha kimérjük a sütihez való lisztet, majd hozzáadjuk a cukrot, mennyit is fog mutatni majd a mérleg? Megnéztük, hogy egy csésze rizs mennyit nyom. Mert ami deciliter, az akár lehet gramm is.

Ugyanígy játszottunk a törtekkel: elosztottuk a sütit hatfelé, az almát négybe vágtuk. A nagy tepsiben a sütit szépen felszeletelték, és osztottak, szoroztak.

Nem is vették észre, mennyi mindent tanultak: konyhát, fizikát, matematikát.

Persze, ez nem gyerekjáték – és nem csak a gyerekek játéka. Aki úgy érzi, van még mit fejlődnie a konyhai számtan-mértan területén, fogjon hozzá mihamarabb! Hasznos és szórakoztató móka lesz!

Ajánljuk még:

Lánchíd-játék, temperacsúszda meg a bálna: játszótereket ajánlunk, ahol szülőként is jól érezheted magad

Szerintem a gyerek meg én vagyunk az élő bizonyítékai annak, hogy létezik játszótérturizmus. Valahol átadnak egy ígéretesnek tűnő, új tematikus, kézműves játszóteret, és már megyünk is megnézni, még ha az ország másik végében van is. Legutóbb a frissen megnyílt, reformkorra épülő játszótérre látogattunk Budapesten a tizenkettedik kerületben. Sokadik játszó volt ez, amibe beleszerettünk – megkerestük hát az alkotó Ilona-malom Műhelyt, hogy megtudjunk néhány műhelytitkot, és feltegyünk pár kérdést, ami mindenkit érdekel, aki valaha megfordult már egy ilyen téren.

 

Már követem az oldalt

X