Előbb-utóbb minden háztartásban jelentkezik a gond: csöpög a csap. Néha a zuhanynál, máskor a konyhában, megint máskor a vécénél, de folydogál a víz. Ha nem halljuk, és nem áztat semmit a csöpögés, talán nem is veszünk róla tudomást. De ha halljuk, az már rosszabb, az egy idő után idegesítő. Teszünk a csöppek alá egy szivacsot, hogy ne legyen feltűnő. Egész nap elvagyunk így, aztán amikor elcsendesül a világ, és aludni térnénk, akkor újra túl hangosnak tűnik a pettyegés – én legalábbis itt gondolkodtam el igazán.
Mitől is csöpög egy csap, aminek az lenne a dolga, hogy elzárja a vizet? Legtöbbször elhasználódik, elöregszik benne a betét vagy a gumi, ami a csap házában található. Ilyenkor jött régebben a szomszéd, egy mester vagy a Józsi bácsi, aki megbőrözte, és megint jó volt évekig. Hozzánk Pali bácsi járt, és bár nekem halvány fogalmam sem volt arról, mi fán terem a csapban a bőr, ő jött, megcsinálta a maga varázslatát, és mire végzett, működött a csap. (Mint azóta megtudtam, bőrözésre a régi csapokban szeleptányér hibájakor volt szükség. Ma hasonló helyzetben a gumi alkatrészt kell kicserélni, ami szintén néhány percet vesz csak igénybe, cserébe évekkel meghosszabítja egy-egy csap életét.)
Tavaly a téli napforduló napján kezdett el nálunk csöpögni a csap. Öreg darab, meg is mondta a jó Pali bácsi a legutóbbi szerelésnél, hogy megérett a cserére. De azért kivártam egy ideig, pláne, mikor belemerültem a konyhai csaptelepek online varázsvilágába, és szembesültem vele, hogy az első példány, ami tetszene, nyolcvanezer forint. Inkább hallgattam a csöppeket, meg tettem a kagylóba egy kancsót, hogy abba csöpögjön.
Másnap otthon dolgoztam, ráértem időnként a kancsóra pillantani, így hamar láttam, milyen sebességben gyűlik a víz. Ekkor kezdtem el igazán számolni, ugyanis óránként megtelt a kancsó. Másfél literes, ami azt jelenti, hogy
egy nap alatt 36 liter víz folydogált el feleslegesen.
Úgy számoltam, ha egy hétig csöpög, az már kb. egynegyed köbméter, és a hónap végére már több is, mint egy egész köbméter, ami mennyibe is kerül?! A fővárosi vízművek tájékoztatása szerint Budapesten a 2024-es tarifa 218,9 Ft/m3 – ez ugyebár nem olyan sok, rászámolva is nagyjából háromszáz forint egy hónapban. De a semmire mégiscsak sok ez is! (Pláne, hogy a miénknél szerencsésebb helyzetben elég lehet egy új gumitömítés, ami csak száz forint.) Viszont ha nincs egy ismerős, aki cseréli a csapot, a szerelő, ha csak ránk néz is elkér pár ezer forintot, ha pedig csinál is valamit, jó eséllyel mélyen a zsebünkbe nyúlhatunk. Ehhez mérve még ha éves szinten számolok is, vagyis hogy 300 x 12, vagyis 3600 forintomba kerül az elfolyt víz, nem is tűnik soknak. Mégis, valahol bántja az embert a gondolat, hogy a világszerte csökkenő ivóvízkészlet éppen miatta szaladjon keresztül a rendszeren hiába. Visszakerül így is a hálózatba, nem válik köddé, de a tudat, hogy energiát veszítünk a használatlan, tiszta víz elfolyatásán, mégiscsak bosszant. Pláne, hogy mostani mértékkel számolva évi 12 köbméterről van szó, de ha idővel jobban csöpög, netán már csurdogál a víz, akkor akár ennek többszöröse is elfolyhat.
A statisztikák szerint más háztartásokban is komoly probléma a vízpazarlás. A témában írt cikkek tanulsága szerint egy háztartásban két dolog okozhat jelentős vízveszteséget: a csöpögő csap, és az, ha az elfagyott vízóra miatt szivárog a víz – utóbbi a kertesházaknál gyakran előfordul, ezért a fagyok után érdemes lenézni az aknába. Ha pedig házon belül maradunk, érdemes szétnézni, és nemcsak a csapokat, de a vécét, zuhanyt, vizet használó háztartási gépeket is megvizsgálni, ugyanis amerikai vizsgálatok azt mutatták,
egy átlagos háztartásban a csöpögés miatt annyi víz folyik el naponta, amivel tizenhétszer leöblíthetnék a vécét!
Ha kiszámolnátok, nálatok mennyi víz folyhat el, ezen az oldalon megtehetitek, csak meg kell számolni, egy perc alatt hány csöpp víz hagyja el a csapot.
Bármit is mutatott a matematika, a konkrét számok, a józan ész mégis azt mondatta velem, ha csöpög a csap, meg kell javítani. A víz érték – akkor is, ha most relatív olcsón, és mindenképpen kényelmesen kapjuk, és egy üdítő áráért cserébe pazarolhatjuk egy hónapon át feltűnés nélkül. De ez a tiszta víz mégiscsak az az éltető folyadék, aminek megszerzéséért egykor magukat nem kímélve ástak őseink, aztán amiért télen-nyáron kijártak a kúthoz izzadni. Az a kincs, aminek híján ma is gyerekek ezrei betegszenek, halnak meg. Az az alapanyag, ami a mi szervezetünknek is a nagy részét adja: a mi testünk 50-60-70 százaléka is víz!
A víz érték. Bizonyos szempontból, bizonyos helyzetekben nagyobb érték is, mint a pénz. Szóval ha rá is kell fizetni picit (rövid távon legalábbis), a csöpögő csapot javítani, cserélni kell. Bár láttam a boltban érzékelős, világítós, dizájnos csaptelepeket, végül egy szaküzlet megbízható márkáját választottuk, amelyre garanciát adtak, és amelyet ugyanúgy lehet majd bőrözni, ha elfáradt, mint a régit. Így lehet, legközelebb ténylegesen csak egy üdítő árába kerül majd a javítás.
Ajánljuk még:
A végtelennek hitt víz véges: ötletek vízpazarlás ellen
A rozsda lesz a legnagyobb kincsünk? A jövőnk megmentője lehet a ma még úgy utált lerakódás
„Azt adom a növényeimnek, ami a legjobb nekik: esővizet” – Borbás Marcsi azt is elmondja, miért csak esővízzel locsol
