Tiltás vagy figyelmeztetés? Gyógynövények az EU-s szabályozás szűrőjében

Gyógynövények és hatóanyagok, amelyeknek áldásos hatásairól már több száz – ha nem ezer – éve szólnak a feljegyzések, és amelyek hosszú idő óta szerves részét képezik a házi patikáknak. De akkor

mégis hogyan kerülhettek fel erre a listára, és egyáltalán mi indokolta a döntést?

Fotó: Pixabay / Nirmal Sarkar

Egy dolgot rögtön az elején szögezzünk le: a tiltólistára történő felkerülés nem jelent azonnali betiltást: jelenleg csak a szakértői állásfoglalások és javaslatok benyújtására került sor, amit az Európai Bizottságnak még tárgyalnia kell, és ha egyáltalán megfogadja a javaslatokat, akkor az sem jelenti azt, hogy azonnali betiltásra kell számítanunk – valószínűbb a korlátozás vagy a szigorúbb szabályozás. Erre pedig annak ellenére is szükség van, hogy

a listán szereplő anyagok egy része a megfelelő használat mellett nem ártalmas.

De akkor miért? A hiba ebben az esetben is – mint oly sokszor – az emberi tényezőn vert léket: a táplálék- és étrendkiegészítők, gyógynövények, olajok, pirulák és csodaszerek kaotikus világában a felhasználók sokszor nincsenek tisztában a megfelelő használat szabályaival, nem tudják, mit lehet belsőleg, illetve külsőleg használni, mik a helyes adagok, és mit mivel nem szabad keverni.

Fotó: 123RF

A tájékozatlanság, a nem megfelelő gyártói utasítások, az el nem olvasott felhasználási javaslatok és a még mindig nem elég körültekintően szabályozott étrendkiegészítő-piac a legáldásosabb gyógynövényt is képes veszélyforrássá tenni.

Fotó: 123RF

Bár a természet megannyi csodát kínál számunkra, a gyógynövények és hatóanyagok alkalmazása rendkívül szerteágazó tudást és ismeretet kíván. A reklámokban és hirdetések azt sugallják, hogy elegendő bevennünk egy tablettát, innunk pár korty vizet, és máris leküzdöttük a betegséget, biztosítottuk a gyógyulást, megtettünk mindent az egészségünkért. És ez az egyik legkárosabb illúzió, aminek áldozatául eshetünk. A gond már ott elkezdődik, hogy az online megrendelések szabadságában

sokszor legjobb szándékunk ellenére is olyan étrend-kiegészítőket vásárolhatunk, amelyek nem vizsgáltak be, hatásuk nem igazolt vagy összetevőik és azok hatásai nem ellenőrzöttek.

Ez számos fronton veszélyeztetheti egészségünket. Nem véletlen, hogy a legtöbb termék ismertetőjében kiemelik a kezelőorvossal történő egyeztetés fontosságát, egészségügyi állapotunk biztos ismeretének nélkülözhetetlenségét a termék alkalmazása előtt, valamint más pirulákkal együtt történő használat esetleges kockázatait. Mindez egyszerű kémia, ami ugyanannyira tud életmentő, mint életet veszélyeztető lenni.

Fotó: 123RF 

Jó példa erre a kurkuma, amelyről már régóta ismert, hogy a felhasználásával készített termékek megváltoztathatják egyes gyógyszerek hatását. Nem meglepő tehát, hogy

a legtöbbször bejelentett termékek közül 430 esetében a kurkuminnal volt probléma.

Ha most bárki legyintene az előző sorokra, akkor szeretnék kiemelni még egy fontos dolgot: Magyarországon az étrend-kiegészítőket azok forgalomba hozatala előtt nem vizsgálja be a gyógyszerhatóság. Ez azt jelenti, hogy a forgalmazóknak bejelentési kötelezettségük van, de állításaik helytállóságát alapvetően nem ellenőrzik. Innentől kezdve nem nehéz belegondolni abba, hogy mennyire tekinthetjük megbízhatónak az étrend-kiegészítőket.

Fotó: 123RF

A kockázatosnak ítélt vagy betiltott anyagokról már eddig is volt lista, ami folyamatosan bővült az elmúlt években, így nem okozott meglepetést az Élelmiszerbiztonsági Ügynökségek vezetőit összefogó munkacsoport (Heads of Food Safety Agencies) mostani jelentése sem. Nem kell tehát felülni azoknak a kattintásvadász cikkeknek a pánikkeltési hullámára, amelyek valamilyen hatalmas szenzációt vagy összeesküvést sejtenek a dolog mögött, ugyanis

nem történt más, mint hogy az előbb említett munkacsoport összesen 117 vizsgált anyag közül 13 esetében szigorúbb szabályozást ajánlott,

és arra tett javaslatot, hogy az Európai Parlament és a Tanács 1925/2006/EK rendelete (a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról) 8. cikkéhez tartozó III. melléklet egészüljön ki a javasolt anyagokkal.

Az említett melléklet tartalmazza azokat az anyagokat, amelyeknek élelmiszerekben történő felhasználása tiltott, feltételekhez kötött, korlátozottan felhasználható vagy közösségi értékelés alatt áll. 2015-ben például az Ephedra (csikófark) került fel a tiltott (A) listára, de Aloe fajok leveléből nyert hidroxi-antracén-származékokat tartalmazó készítményeket is megtalálhatjuk a sorban.

Fotó: 123RF

A feltételekhez kötött felhasználású anyagok között olyan ismerősökkel is találkozhatunk, mint a zöld tea, amely esetében az epigallokatekin-3-gallátot tartalmazó zöldtea-kivonatokat érinti a szabályozás: az ezt tartalmazó élelmiszer napi adagjának 800 mg-nál kevesebb epigallokatekin-3-gallátot kell tartalmaznia. Kivételt képeznek azok a kivonatok, amelyek visszahigított italokban elkészítve a hagyományos zöldtea-forrázatokhoz hasonló összetételt mutatnak.

Láthatjuk tehát, hogy közel sem arról van szó, hogy holnaptól nem ihatunk orbáncfű teát, nem lesz kapható kedvenc zöld teánk vagy nem használhatunk aloe verát napégette bőrünkre. A szabályozó rendeletek és módosítási javaslatok ennél sokkal összetettebben tárgyalják a gyógynövények és hatóanyagok felhasználását: nem árt ezzel tisztában lennünk!

A teljes lista 117 tételből áll, a szakemberek ezek közül 13-at jelöltek meg prioritásként,

azt a megjegyzést fűzve hozzá, hogy a fogyasztók ezen anyagok ajánlott bevitelét rendszeresen túllépik.

Fotó: 123RF

Vagyis nem attól kell tartanunk, hogy a következő listán szereplő anyagok minden körülmények között károsak, hanem azt kell tudatosítanunk, hogy nem megfelelő fogyasztói szokásaink következtében étrend-kiegészítőkben történő alkalmazásuk egészségügyi kockázatokkal járhat:

• Kumarin a növényi készítményekben
• Kurkumin a kurkuma készítményekben
• Hypericum perforatum (közönséges orbáncfű)
• Melaleuca illóolajok (teafa illóolajok)
• Melatonin
• Piperine
• P -Synephine citruskészítményekben ​
• triptofán
• Actaea racemose (fürtös poloskavész)
• Lepidium meyenii (maca)
• Ocimum tenuiflorum (szent bazsalikom)
• Tribulus terrestris (királydinnye)
• Withania somnifera (ashwagandha)

A fenti listán túl számos növény és hatóanyag szerepel a szakértői jelentésben, köztük tucatnyi olyan, amelyek első hallásra kifejezetten meglepőnek tűnhetnek. Az állásfoglalás csak akkor tekinti veszélyesnek őket, ha használatuk túllépi a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozásból származó normális bevitel mennyiségét. Ilyen a vérehulló fecskefű, a dió, a ginkgo biloba, a papaja és a bazsalikom is.

Fotó: 123RF

Végigolvasva a listán szereplő anyagokat, több helyen valóban kikerekedik az ember szeme, mert nem igazán érti, miért kerül olyan mag, fűszer vagy gyümölcs a listára, aminek a használata szinte már általánosnak tekinthető. Joggal merül fel sokfajta kétely a lista elkészítésének mikéntjeivel és céljaival kapcsolatban: ezt mi sem vitatjuk. Azt azonban kételyeink ellenére is elfogadhatjuk, hogy adott anyagok rendszeres, nagy mennyiségű és hosszú távú használata – amelyre a vizsgált elemzés is alapoz – felvet bizonyos kérdéseket, illetve egészségügyi aggályokat. 

A javaslat számos vizsgálatot és kutatást tesz szükségessé,

amelyeknek nyilván nem az a célja, hogy ne ehessük meg a feltört diót a kertben, vagy ne fogyaszthassuk el kedvenc paradicsomos pirítósunkat egy csipetnyi szárított bazsalikommal. Egyszerűen tudatosságra és mértékletességre int ez a kezdeményezés az étrendkiegészítők használatával kapcsolatban.

A teljes jelentés itt érhető el.

Nyitókép: 123RF