December 2-8. között a paraguay-i Asunciónban tartja éves ülésszakát az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága. Az egyes országok felterjesztései alapján ez a bizottság határoz az UNESCO szellemi kulturális örökségi listáira kerülésről. A bizottság december 4-én hozta meg döntését, amelynek értelmében
felvették a csárdás tánc hagyományát Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Fotó: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság
A 18. századi katonai toborzások során kialakult csárdás tánc különböző verzióit a mai napig táncolják a magyar nyelvterületen – Magyarország nagy részén, Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban. A magyarországi táncházmozgalom hatására az 1970-es évektől felelevenített csárdáshagyomány országszerte különleges helyet foglal el a közösségi alkalmakon és a táncegyüttesek repertoárjában.
A Magyarország által benyújtott előterjesztés értékelése során kiemelték a csárdás tánc közösségi jelentőségét. Minden egyes tájegység kialakította a sajátosan rá jellemző verziót, a páros változat és a körcsárdás pedig a ma napig szerves része a magyarlakta területek lakodalmainak, báljainak. Néptáncaink korábban generációról generációra hagyományozódtak, megfigyelés, gyakorlás során a táncmulatságokon, bálokban adódtak át, később a polgárosodás hatására a tánciskolák is a tanulás alkalmait jelentették.
A hagyomány elsődleges továbbörökítői ma az amatőr és a hivatásos táncosok.
Az alap- és középfokú művészeti oktatási intézményekben való néptánctanítás, oktatás, az egyetemi táncpedagógus képzés, a táncházak, tánctáborok és -versenyek, a tánckurzusok és gyűjtések, a hagyományőrző és amatőr együttesek, a modern média felületeinek használata biztos talaját adják csárdás táncunk jövőbeli továbbélésének.
Fotó: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság
A csárdás tánc élő hagyománya 2019-ben került fel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának javaslatára. A nemzeti jegyzékre a dokumentációt a Hagyományok Háza készítette elő, a reprezentatív listára történő felterjesztés koordinátora a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága volt.
Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelynek célja az élő örökség megőrzése, a kulturális sokszínűség elismerése, a közösségek megbecsülése.
Fotó: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság
A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény szakmai koordinátora Magyarországon a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága. Az intézmény egyebek mellett az ország területén található szellemi kulturális örökség számbavételével, a nemzeti jegyzék gondozásával, az UNESCO listára kiválasztott elemek felterjesztésének koordinálásával foglalkozik.
Forrás és nyitókép: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság
Ajánljuk még: