Ma tündérharangok balzsamozzák a levegőt – május elseje virága: a gyöngyvirág

Kult

Ma tündérharangok balzsamozzák a levegőt – május elseje virága: a gyöngyvirág

Apró harangjaiból olyan erős illat árad, hogy méltán érezhetjük: a harangvirág amilyen pici, éppen annyira dominálja a környezetét, amikor nyílik. Május elsejét nem véletlenül szentelik a franciák a gyöngyvirág ünnepének. Ezen a napon kis gyöngyvirágcsokrokat adnak szeretteiknek, hogy szerencsések, egészségesek és boldogok legyenek egész évben. Akinek a csokrában van 13 harangocskával illatozó gyöngyvirágfürt, annak a sorsa végérvényesen jóra fordul. E szerény virág nagy hagyománnyal rendelkezik Európában, több legenda, hiedelem és szokás fűződik hozzá, és a magyar népi szimbolika és folklór számára sem ismeretlen. Története legalább annyira izgalmas, mint bódító illata.

A gyöngyvirág (Convallaria majalis) a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó növény, amely Európa és Ázsia mérsékelt éghajlatú tájain őshonos: elsősorban ligetekben, völgyes, árnyékos helyeken terem, ahol a talaj nedvessége kedvező környezetet biztosít számára. A talajban elágazó gyöktörzsei (rizómái) hajtásban bújnak a felszínre, amelyen hártyás allevelek és két lomblevél fejlődik ki. A gyógyszeripar a lomblevelek (Convallariae folium) drogját használja különböző kivonatokhoz. A csoportosan előforduló gyöngyvirág május-júniusban bontja ki szirmait, melyek fürtszerűen nőnek fehér vagy ritkábban rózsaszín (Convallaria majalis 'Rosea') pompában. Termése piros bogyó, amely 2-3 mm átmérőjű, felbontva narancssárga színű. 

Convallaria majalis 'Rosea' – Fotó: Flickr / Leonora Enking

Lily of the Valley, muguet, gyöngyvirág – a név és ami mögötte van

A gyöngyvirág nevének története a bibliáig vezethető vissza: az Énekek Éneke 2:1 verse így szól: „Én Sáronnak rózsája vagyok, és a völgyek lilioma.” A szakirodalom szerint innen ered a gyöngyvirág elnevezése, hiszen minden nyelvben megtaláljuk a virág termőhelyére való utalást: az angol nyelvben Mayblume, Wild Lily és  Lily of the Valley néven is elterjedt, de a francia sem csak muguet-nek hívja, hanem muguet de mai, lis des vallées néven is ismeri.

A magyar nyelvben szentgyörgyvirág, Mária virága, müge, májusi liliomvölgyi liliom néven is használatos, leggyakoribb neve pedig a késő-középkori gyöngyöm-virágom szófordulatból alakulhatott ki.

Népi elnevezései közül a májusi virág és a kakukkvirág kifejezéseket is fellelhetjük.

A gyöngyvirág az egykori Jugoszlávia virágos jelképe volt, és 1967-ben Finnország nemzeti virága is lett. Franciaország május 1-jén ünnepli a La Fête du Muguet-t.

Fotó: Unsplash / Svetlana Butovskaya

A gyöngyvirághoz fűződő legendák és hiedelmek 

Ez a világhírű virág Eurázsiában honos, és 1420-ban termesztették először. Azóta az egész világon elterjedt, és számos legenda fűződik hozzá. Ezek egyike az angliai Sussex egyik lovagjához, Szent Leonárdhoz fűződik, aki órákon át bátran küzdött egy sárkánnyal. A történet szerint ahol a vére hullott, ott a heves csata emlékére gyöngyvirágok virágoztak. Bár Európai elterjedését a kereszténységnek köszönhetjük, ezen belül is főként a keresztény művészetnek,

a gyöngyvirág megjelenése az európai kultúrában már a görögöknél tettenérhető. 

A kereszténység előtt is becsült értékét mi sem bizonyítja jobban, mint az az Apollón görög istennek tulajdonított gesztus, hogy gyöngyvirágszőnyeget terített a kilenc nimfának, hogy azon sétáljanak a Parnasszusra. A kelták a boldogság és a megújulás jelképeként tisztelték a gyöngyvirágot, és azért vitték be házaikba, hogy megvédjék magukat az ártó erőktől, tisztaságot és egészséget biztosítsanak a ház lakóinak. A gyöngyvirág olyan szerencsehozó növénynek számított a kelta kultúrában, mint nálunk a négylevelű lóhere. A nagy kelta ünnepek közül a Beltane (Bealtaine) tavaszünnepet éppen május elsején ülték: a sötét időszakból az év napos felébe való átmenet üdvözléseként ez a virágba borulás és a szerelem ünnepe is volt egyben.

Fotó: Unsplash / Szentgyörgyi Anna 

A keresztény kultúrkörben a gyöngyvirágnak többféle jelentése is ismert: egyrészt a bibliai ősanya, Éva könnyeit jelképezi, amelyeket hullatott a Paradicsomból való kiűzetéskor, másrészt Szűz Mária földre hulló könnyeit a Golgotán – e fájdalom-cseppek nyomán nyílt azon a helyen a gyöngyvirág. Ugyancsak keresztény legenda szerint a gyöngyvirágot a mennyek kapujába vitték, mert segítségükkel megmutatkozott a bekérezkedő ember szívének, lelkének tisztasága. Érthető tehát, miért tartják ma is a gyöngyvirágot az alázatosság és Jézus Krisztus tisztaságának jelképeének.

Egy nyugat-európai legenda szerint pedig a gyöngyvirág beleszeretett egyszer a fülemüle énekébe, de minthogy nem tudta kimutatni a szerelmét, a fülemüle tovaröppent. Azóta a gyöngyvirág csak akkor nyílik, amikor a fülemüle énekel.

A fülemülék pedig csak akkor éneklik édes dallamaikat, amikor a levegő tele van a gyöngyvirág csábító illatával. Talán nem meglepő, hogy ezeket a varázslatos virágokat tündérharangoknak is nevezik. A szerelem és a tisztaság virágjaként elhíresült gyöngyvirágot több európai országban is a helyes párválasztás növényeként is ismerik, és ebben szerepe van a növény kettős hatóanyagú összetételének is: méreg és orvosság egyaránt megtalálható benne. Azóta a gyöngyvirág számtalan menyasszonyi csokorba is bekerült (többek között Viktória királynő, Astrid svéd hercegnő, Grace Kelly és Kate Middletonéba is, Willliam herceggel kötött esküvőjén); sok országban a mai napig a gyengédséggel, a szerelemmel, a hittel, a boldogsággal és a tisztasággal asszociálják.

Fotó: Unsplash / Svetlana Butovskaya 

A művészet felértékeli, a folklór megőrzi

A keresztény kultúra a középkorban fedezi fel a gyöngyvirágot, és a liliom mellett az európai szerzetesek biblikus virágként kezdték tisztelni. Ekkoriban ugyanis a szerzetesek egyik fő foglalatossága volt, hogy elkezdték keresni a biblia virágait, azok lelőhelyeit Európában. Arra nincs bizonyíték, hogy a szentírásból ismert völgyek lilioma valóban a gyöngyvirágnak felelt volna meg, de a tudomány akkori állása és a bibliamagyarázatok gyakorlata alapján nem kell fennakadnunk azon, hogy az Énekek Éneke soraiból ismert völgyek lilioma végül Mária-ábrázolások kedvelt eleme lett. Méghozzá nem is természetes környezetben, hanem vázában, vágott virágként került a képekre. 

Dr. Rapaics Raymund botanikus 1932-ben megjelent A magyarság virágai című könyvének Gyöngyvirág című fejezetében így ír: „...irott és festett bizonyítékai vannak eleink nagy gyöngyvirág-kedvelésének, hogy már korán gyöngyvirágot tartottak legszívesebben a vázában és a szent képre is, ha csak tehették, szívesen festették a gyöngyvirágot. Hasznát is sokfélét ismerték. Noha a gyöngyvirág nem keleti szerzeménye a magyarságnak, sőt nagyon is a kereszténység hatása alatt lett kedveltté, mégis ezek alapján azt mondhatjuk, hogy legjobban megérdemelné a magyarság virága megtiszteltetést...a lovagkor a maga naturalizmusával egyszerűen a bibliából vett nevet adott egyik kedvenc virágának, a gyöngyvirágnak. Nem is volt már a középkorban sem egyedül lilium convallium a neve, Mayblume és wilde Lilie néven is ismerték már akkor is. Mindezeknek a neveknek emléke ma is él a gyöngyvirág Convallaria majalis tudományos nevében.”

A gyöngyvirág piros termése – Fotó: Pixabay / Gabriela Fink

A magyar kultúrában a gyöngyvirág ábrázolásának első emlékeit az egyházi művészetben találjuk meg: a kassai főoltár (1474-1485) angyali üdvözlet képén asztali füles és talpas korsóban liliomszál és gyöngyvirágok jelképezik a szeplőtelen fogantatást. A szüzesség virága, a liliom mellé így kerül az ikonográfiába a tisztaság és az ártatlanság másik szimbóluma is, a gyöngyvirág. A következő gyöngyvirág-ábrázolást az 1546-ban készült csíkmenasági szárnyasoltáron találjuk, amelynek festője Dürer Angyali üdvözlet (1599–1511) című képét másolva helyettesítette a vázában lévő liliomokat gyöngyvirággal. Szamota István nyelvész egy 1545-ös okiratban továbbá ezt találja: „Vettem gyögnyvirágot, mind fazokastól.” – ami ugyancsak azt bizonyítja, hogy a gyöngyvirágnak becsülete, sőt kultusza is volt Magyarországon a középkorban. Ma már azt is tudjuk, hogy a magyar folklór telis-tele gyöngyvirágmotívumokkal: a hímzésektől a népdalokig, mesékig igen széles körben őrizzük ezt a hagyományt.

Franciaországban ma mindenki szerencsehozó gyöngyvirágot ajándékoz

Fête du muguet, azaz Gyöngyvirágünnep van ma Franciahonban. E reneszánsz kori hagyomány keletkezését IX. Károlynak tulajdonítják, aki egy dél-franciaországi útja során gyöngyvirágot kapott Louis de Girard de Maisonforte lovagtól. Nem sokkal hazatérése után, 1560-ban megkoronázták, és ezt a sikert többek között a szerencsehozó gyöngyvirágnak tulajdonította. Elhatározta, hogy szokássá teszi a május elsejei gyöngyvirág-ajándékot, amit kezdetben csak a felsőbb osztályok köreiben kaphattak a hölgyek, majd később, a 19. század közepén ez a hagyomány a többi társadalmi réteg köreiben is elterjedt, majd összekapcsolódott a munka ünnepével is.

1890-ben Franciaországban a munkásosztály május 1-jén tüntetni kezdett jogaiért. A tüntetők követelései egyértelműek voltak: lecsökkenteni a munkaidőt napi 8 órára. Először egy piros rózsabimbóval a hajtókájukban vonultak fel, ezt a virágot később a reneszánsz jelképeként ismert gyöngyvirág váltotta fel. A gyöngyvirágot azonban csak 1941-ben, Pétain marsall idején társították hivatalosan a Vichy-rezsim vezetője által bevezetett „munka és társadalmi harmónia ünnepéhez”. A Vichy-rezsim ugyanis hivatalossá tette: Május elseje munkaszüneti nap lett, amelyen a munkások nem dolgoztak ugyan, de erre a napra is kaptak fizetést. 

Fotó: Unsplash / Jeffrey Hamilton 

Parfümnövény a luxus jegyében 

A nagy francia divattervezők is hozzájárultak a szokás visszatéréséhez, amikor alkalmazottaiknak és vásárlóiknak gyöngyvirágot ajánlottak fel. Christian Dior a virágot címkéjének emblémájává tette. Szinte fűszeres, zöld és édes, citromos jegyekkel: a gyöngyvirágénál tavasziasabb és balzsamosabb illatot nehéz elképzelni, tehát nem csoda, hogy a parfümkészítőket és a divattervezőket is megihlette. A gyöngyvirág a „soliflores” illatok mellett számos más illatban is megtalálható, és a keverékben lévő többi virágos jegy „kinyitására” és felfrissítésére használják. Az első népszerű parfüm, amelyet a gyöngyvirág illatára kreáltak, Dior Diorissimo illata volt, de megtaláljuk ezt az aromát a Dior Hypnotic Poison, a Floris Lily of the Valley, a Goutal Le Muguet, a Woods of Windsor Lily of the Valley és a Yardley Lily of the Valley parfümjeiben is. 

Ajánljuk még:

Miért akarjuk mindenáron végigolvasni a rossz könyvet is?

A jó könyveket le sem tudja tenni az ember, a rosszakat viszont olykor szívesen letennénk, mégsem tesszük. Sokszor erőltetjük, és végigolvassuk őket, holott pontosan tudjuk, hogy időpazarlás, amit csinálunk. Mindennek ellenére megvan az oka annak, hogy a rossz könyvet sem tesszük félre!