Egyre népszerűbb a világ legkisebb gabonája, az emberiség első haszonnövénye: a teff

A teffet több mint 6000 éve háziasították, ezért az egyik, ha nem a legelső haszonnövény az emberiség történetében. A régészek magjait megtalálták Dahsúr piramisaiban is, ezért sokáig úgy gondolták, hogy az ókori Egyiptomban is termesztették, de az újabb kutatások szerint ezek a növényi maradványok egy rokon fajtól származtak. Hogy melyik elmélet a helyes, azt teljes bizonyossággal sosem fogjuk tudni kijelenteni, de egy biztos:

az emberiség már évezredekkel ezelőtt, a gluténmentesség gasztrohulláma előtt felfedezte magának ezt a számos szempontból értékes növényt.

Őshazájában, Etiópiában a megművelt földek jelentős részén treffet termesztenek – a statisztika szerint körülbelül 6,5 millió farmer él csak ennek a növénynek a termesztéséből. A nemzetközi kereslet is robbanásszerűen nőtt az elmúlt két évtizedben – olyannyira, hogy 2006-ban az etióp kormány betiltotta a teff exportálását. Pár évvel később, 2015-ben ezt a tilalmat feloldották, de a mai napig csak korlátozott mennyiség kerülhet ki az ország területéről.

Fotó: Unsplash / Alexander Milles

A teff elnevezés az afroázsiai amhara nyelvcsalád teffa szavából származik, amely 'elveszettet' jelent: nagy valószínűséggel a növény apró magjaira utalva.

A teff a világ legkisebb szemű gabonája – egy teff mag átmérője 1 mm: hozzávetőlegesen 150 szemnyi teff össztömege felel meg egyetlen búzaszem tömegének.

Dél-Afrikában takarmánynövényként alkalmazzák, Észak-Kenyában élelmiszernövénynek termesztik, de az USA-ban és Ausztráliában is előszeretettel termesztik. Annak ellenére, hogy a talajelőkészítési feladatok és a kézimunka igény, illetve a szállítási nehézségek miatt munkaigényes terménynek számít, nagy előnye, hogy más fajokhoz képest alig vannak kártevői, így akár éveken át lehet tárolni, anélkül, hogy károsodna, ráadásul jól viseli a szárazságot és az időszakos nedvességet is.

Nagy előnye, hogy alkalmas a köztes termesztésre is, azaz ugyanazon a szántóföldön a sorok közé vetve együtt nőhet más gabonával.

A teff magjait a lisztkészítésen kívül alkalmazzák még pörköltek és zabkása hozzávalójaként is, pelyhével ételeket gazdagítanak és köretként is elkészíthető – méghozzá gyorsan és egyszerűen. Ehhez nem kell mást tennünk, mint egy pohárnyi teffet edénybe önteni, ízlés szerint ízesíteni, majd kétszeres mennyiségű forró vízzel leönteni, összekeverni, és lefedve 15 percet állni hagyni.

A teffből készült étel enyhén diós ízvilágú, fehérjében és rostokban gazdag, tovább sok magnéziumot és kalciumot is tartalmaz.

Indzsera, az etiópok teffből készült kenyere – Fotó: Wikipedia 

Magas ásványianyag-tartalmának köszönhetően kiváló eleme lehet a gluténmentes étrendnek:

kétszer annyi vasat és háromszor annyi kalciumot tartalmaz, mint például a quinoa.

Termesztésének előnyei és beltartalmi értékei miatt a teff népszerű bébiétel-alapanyagként is értékes az élelmiszerpiac számára. 80%-ban összetett szénhidrátokat tartalmaz és kiemelkedően magas az esszenciális aminosav tartalma is, ami testünk fehérjéinek felépítéséhez elengedhetetlen.

Teff aratása Észak_Etiópiában – Fotó: Flickr / A. Davey

Magjait felhasználják alkoholos italok készítéséhez is: ezek közül talán legismertebb a belőle készült sör. A takarmányozásban is kiemelkedő szerepe van, főleg a szárazabb régiókban: itt ugyanis állandó a takarmányhiány, ezért az állatok egyik legfontosabb élelme a teff szalmája.  

Összességében elmondhatjuk, hogy érdemes jobban megismerkednünk az emberiség által oly régóta kedvelt teffel, hiszen

alacsony glikémiás-index besorolásának köszönhetően ideális lehet inzulinrezisztensek és cukorbetegek számára is, rosttartalma pedig segíti az emésztőrendszer működését és a bélflóra optimális egyensúlyának megőrzését.

Használjuk kenyerekhez, tésztákhoz, süteményekhez vagy ételek sűrítésére, és kísérletezzünk bátran a felhasználásával készülő köretekkel, reggeli zabkásákkal is!