„Az üvegművesség oktatásában nagyhatalom vagyunk” – UNESCO örökségelem lett az üvegművesség

Kult

„Az üvegművesség oktatásában nagyhatalom vagyunk” – UNESCO örökségelem lett az üvegművesség

A hatodik alkalommal megrendezett GlasSpring kiállítás közel 60 alkotó munkáin keresztül mutatja be a sokszor generációról generációra hagyományozott, ma már szinte kizárólag autonóm módon, kis műhelyekben, stúdiókban gyakorolt szaktudás és művészet aktuális állapotát és egyéni útkereséseit. A Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap nyílt Glass is Forever – Az üveg örök! kiállítás megnyitóján adták át az okleveleket az UNESCO listára 2023 decemberben felkerült A kézműves üvegkészítés tudása, mesterségbeli technikája és képességei nevű örökségelem magyarországi képviselőinek.

Kortárs üvegművészeti kiállítás nyílt a Klebelsberg Kultúrkúriában közel hatvan üvegművész, köztük tíz MOME üvegszakos hallgató részvételével. Az április 24-én megrendezett kiállításmegnyitón átadták az okleveleket az UNESCO listára 2023 decemberben felkerült A kézműves üvegkészítés tudása, mesterségbeli technikája és képességei nevű örökségelem magyarországi képviselőinek. A kiállítás május 19-ig tekinthető meg.

Az UNESCO főigazgatója által aláírt okleveleket dr. Réthelyi Miklós az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, Zánki-Tóth Enikő a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkársága Közösségi Művelődési Főosztályának főosztályvezetője és dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság vezetője adják át a szakmát hitelesen képviselő, köztiszteletben álló személyeknek.

dr. Réthelyi Miklós, Zánki-Tóth Enikő, Pattantyús Gergely és dr. Csonka-Takács Eszter

 

Az örökségelemet Csehország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Németország és Magyarország együttesen terjesztette fel Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

A hat európai ország mesterei, művészei, szakemberek, műhelyek, egyesületek és intézmények által jegyzett kezdeményezésben országonként mutatták be az egyes területek jellegzetességeit. Magyarország az oktatást állította a fókuszba, mert az üvegművesség mesterségbeli és művészeti tudásmegőrzése nálunk gyakorlatorientált formában iskolai, egyetemi, szimpóziumi és műtermi keretek között történik. Az ehhez kapcsolódó kutatási és megőrzési stratégiák kidolgozása, kapcsolati koordinációk kiépítése, a közösségi hagyományok ápolása is hozzájárulnak az üvegművesség megmaradásához, ahogy a széles körű ismeretterjesztés érdekében tett erőfeszítések is.

dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke 

Dr, Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság vezetője elmondta, hogy miközben 6 különböző európai ország együtt terjesztette fel ezt az örökségvédelmet az UNESCO listájára, hiszen az üveg megmunkálásának technikái mindenhol fellelhetők, Magyarország üvegművesség tekintetében egyedi sajátosságokkal is rendelkezik: „Hat ország közösen terjesztette fel ezt az örökségelemet: Franciaország volt a felterjesztési folyamat összefogója, Spanyolország, Finnország, Csehország, Magyarország és Németország együtt készítette a felterjesztési anyagot. A mai napig vannak gyakorló mesterei és specialistái az üvegművességnek Európában, és nyilván az alapvető technikák mindenhol ugyanazok: a fújás, a rogyasztás, a csiszolás hasonlóan működnek, viszont minden országnak van erőssége. Magyarországról kiderült, hogy

az üvegművesség oktatásában nagyhatalom vagyunk, szinte kizárólag nálunk létezik minden szinten üvegműves képzés:

középiskolai szinten a Kisképzőnek is nevezett művészeti szakközépiskola, de Győrben is van képzés, érettségi utáni felnőttképzés működik a Szimultán Művészeti Iskolában, egyetemi szinten pedig a MOME-nak külön üvegtervező specializációja is működik.”

Az UNESCO oklevelet átvevő szakmai területek képviselői

Az oklevelekkel együtt egy különleges jakobinus-poharat is átvehettek a díjazottak Pattantyús Gergely üvegtervező iparművésztől: „Ebben a pohárban van egy-egy majomkenyérfa csemete, ami – a Moholy Nagy Művészeti Egyetem diákjainak tanítása szerint – azért jellegzetes, mert ha ebben a pohárban hagyják, akkor ebben a méretben él tovább. Amennyiben kiültetik, akkor szép lassan nagyra megnő. Most értük el a Föld teljes erdőségeinek, esőerdőinek a felénél nagyobb mértékű kiirtását. Tehát mostantól minden egyes alkalomra nem vágott virágot kell adni, hanem facsemetét.”

Az oklevél és a jakobinus-pohárban átadott majomkenyérfa-csemete

A Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium szerepe a magyar üvegesoktatásban nemzetközileg is elismerten úttörőnek számított. A Bauhaus eszme követője, Párizs ünnepelt üvegszobrásza Báthory Júlia hetven évvel ezelőtt a „céhes” világ szigorú szakmai szabályait követve alakította ki az üvegszakot, mely a mai napig az üvegművesség mesterségbeli tudása átadásának legpatinásabb képviselője a középiskolák, szakképzésben résztvevő tanodák között. A felnőttoktatási intézmények közül a művészeti oktatásban kiemelkedő Szimultán Művészeti Iskola a felterjesztő folyamatban a legaktívabb szerepet vállalta magára. Az oklevelet átvette Szűcs Tibor Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium igazgatója.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem a felsőfokú, akadémikus tudásmegőrzésben, az unikális elméleti és gyakorlati tervezőművész képzésben kiemelkedő, az Arts and Craft mai irányzatait is magába foglaló korszerű intézmény. A Budapesti Iparművészeti Főiskola jogutódja, ahol a hatvanas években a sokoldalú tehetség Z. Gács György professzor megalapította az üvegszakot, mely számos nemzetközileg elismert üvegművészt és üvegtervezőt adott. Az oklevelet átveszi Prof. Koós Pál egyetemi tanár, leendő rektor.

A hosszúhetényi Nemes János Művelődési Központ üvegtörténeti kiállításának alapítói Jegenyés János és a napokban elhunyt Papp János példaértékű eredményeket értek el a régió többszázéves hagyományának ápolásában. A szimpóziumrendszerű tudásmegosztásban, a közösségi és nemzetközi kapcsolatok kiépítésében számos kezdeményezés közül kiemelkedő szerepe van a Goszthony Mária Alapítvány által működtetett nemzetközi alkotótelepnek Bárdudvarnokon és az üvegművesség hagyományának felkutatásával, korabeli üvegcsűrök régészeti feltárásával, restaurálásával és megismertetésével, kiállításokat kísérő előadások szervezésével a mecseki térségben található egyesületeknek. Az oklevelet átvette Derksen Gyöngyi a Neuglashütte Német Nemzetiségi Kultúrfalu Egyesület elnöke.

A húsz évvel ezelőtt alapított pannonhalmi Hefter Galéria egy üvegre szakosodott magángaléria és kortárs gyűjtemény. Összekötő szerepe van az üvegművészet tudásának és gyakorlatának helyszínei, műtermek, restaurátor és rekonstrukciós műhelyek, valamint a történeti és kortárs tárgykultúrát megjelenítő és népszerűsítő, megőrzési stratégiákat kidolgozó intézmények, múzeumok, kiállítóhelyek és galériák között. Az oklevelet átvette Hefter László Ferenczy Noémi-díjas üvegművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az MMA Győri – a nyugati országhatáron túlnyúló – régió tagozatának elnöke, iskola- és galériaalapító.

A Soproni Egyetem, mely a világ „Green Metric” egyetemi listáján az első száz környezettudatos campusa között szerepel, Kreatívipari Intézetében külön szakirányként elindította a szilikátipari képzést. Az itt működő formatervező tanszék célja az indusztriális „craft” szemlélet meghonosítása, melynek lényeges eleme az iparvállalatokkal való szoros együtt gondolkodás az egyedi hozzáadott érték kibontakoztatására. Az itt kihelyezett oklevél elismeri mindazon iparvállalatok mecenatura tevékenységét is, akik évtizedek óta tevékenyen és anyagilag hozzájárultak az oktatás magas színvonalához. Az oklevelet átvette Polyák János egyetemi docens, az ipari formatervező tanszék vezetője.

A 6. GlasSpring üvegművészeti kiállítást látni kell!

A Kiskép Galéria szervezésében létrejött tárlat az üvegben rejlő lehetőségek technikai sokszínűségére hívja fel a figyelmet. Az évszázadok alatt kiművelt, speciális tudást igénylő üvegfújás, színezés, csiszolás, gravírozás, festés, üvególmozás mellett az újabb technikai vívmányokon, új anyagminőségeken alapuló melegeljárásokkal, mint a rogyasztás, a pâte de verre és a casting, vagy a labortechnikával készült használati tárgyakkal és a szépművészeti alkotás körébe sorolható szobrokkal és kisplasztikákkal találkozhatunk a kiállításban, de megjelennek olyan különlegességek is, mint az ókori egyiptomi paszta. A díszítő funkcióval bíró üvegművészet felhasználva 20. századi technológiákat, gyári közegből kilépve is tovább él, teret talál a kreativitáshoz.

A kiállítás gazdag és a funkcionális, a technikai és a stílusbeli változatosság széles skáláját átfogó anyaga nemcsak gyönyörködtet, de játékba is hívja a szemlélőt. A fénytörés, a perspektívaváltás, a rétegek és árnyalatok dinamikája  fókuszált figyelemre tanít, többszöri látogatásra és kapcsolódásra, beszélgetésre inspirál. Koós Ágnes, a Kiskép Galéria tulajdonosa, a kiállítás kurátora jó érzékkel válogatta össze ezt az érdekes és értékes anyagot, amely egyszerre tükrözi az üvegművesség és az üvegművészet tradicionális szellemiségét és innovatív erejét. Nem érdemes kihagyni!

Ajánljuk még:

Kötelességünk újra és újra átismételni a történelemleckéket – ma van a málenkij robot emléknapja

A második világháború végén és azt követően több százezer magyar civil esett áldozatul egy olyan tragikus eseménysorozatnak, amelyet később „malenkij robot” néven ismert meg a történelem. A kifejezés orosz eredetű, jelentése „kis munka”, ami kegyetlen iróniával utal arra a hazugságra, amivel az áldozatokat elcsalták: csak egy kis munkáról, néhány napi lapátolásról, romeltakarításról van szó – mondták.