10 különleges alapanyag, amiből bor készül

A borkészítés történetéből világosan látszik, hogy az erjesztett gyümölcs nedvét a világ minden táján elsősorban egészségmegőrző céllal kezdték el fogyasztani – többnyire a tiszta ivóvíz hiánya miatt –, és csak másodsorban élvezeti értéke miatt. Az első borok ugyanis nem hasonlíthatók össze a ma ismert, letisztult nedűkkel, hiszen a kezdetleges technológia még nem feltétlenül eredményezett tiszta, szűrt alkoholos italt. 

Minden kultúra a maga természeti környezetének adottságai szerint tudott gazdálkodni az erőforrásokkal, így a borkészítés tudománya is eszerint fejlődött: a táji jellegű gyümölcsök adták a bor alapanyagát. Ma már hozzászoktunk, hogy olyan gyömölcsfajtákból készült borokat is fogyaszthatunk, amelyek nem teremnek meg a mi klímánkon. Ezek kuriózumként kerülnek asztalunkra, de ha szétnézünk a saját gyümölcsösünkben, rá kell jönnünk, hogy mi, magunk is nagyon széles választékból szemezgethetünk. 

Fotó: Pixabay 

Gyümölcsbor vagy gyümölcslé?

A magyar gyümölcsbor rendelet szerint a bor a szőlőből erjesztéssel készült alkoholos ital, gyümölcsbornak nevezzük minden más gyümölcs erjesztett levét, amely cukor hozzáadásával készült, és az erjesztésnek köszönhetően alkoholtartalommal rendelkezik. Alkoholtartalma különbözteti meg az egyszerű gyümölcslétől, amit gyerekek is fogyaszthatnak. A gyümölcsborokat általában csemegeborként fogyasztjuk, állaguk és ízük is töményebb, vitamintartalmuk pedig a szőlőbor többszörösét is elérheti – a gyümölcs nemétől függően.

A gyümölcsborok előállítása hasonló technológián alapszik, mint a szőlőboroké: az érett gyümölcsöt ledarálják, préselik, majd erjesztik – a szükséges cukor hozzáadásával –, és többszörös fejtés után leszűrve palackozzák és fogyasztják. Az egyes gyümölcsök létartalma határozza meg, melyik alkalmasabb nagyobb mennyiségű bor előállítására: értelemszerűen ettől is függ, melyik gyümölcsbort ismerjük és fogyasztjuk gyakrabban. Az alma lényeredéke például 65% – ez azt jelenti, hogy 1,5 kg almából nyerhetünk 1 liternyi almalevet. Átlagos cukortartalma literenként 120 g, ami nagyjából 6-8%-os alkoholtartalmat eredményez: ezért szükséges hozzáadott cukorral segíteni az erjedést. 11%-os cukortartalomig kevesebb ideig állnak el a gyümölcsborok, a magasabb alkoholtartalmú borok több ideig is eltarthatók.

Fotó: Pixabay  

A gyümölcsbor készítésének szabályai

A bortörvény gyümölcsborok előállítását szabályozó rendelete pontosan meghatározza, milyen alapanyagokat és adalékokat lehet felhasználni a gyümölcsborok készítése során, ahogy azt is, hogy milyen minőségi követelményeknek kell megfelelnie a fogyasztási céllal forgalomba hozott végterméknek, sőt: még a megnevezés pontosítására is kitér. 

1. Felhasználható anyagok:

• a) Friss vagy hűtéssel tartósított gyümölcsből előállított gyümölcslé, koncentrátumból (sűrítményből) előállított gyümölcslé, vagy visszahígított sűrített gyümölcslé, a szőlő kivételével;
• b) Méz;
• c) Víz;
• d) Cukor;
• e) Izoglükózszirup;
• f) Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, az alkoholtartalom beállításához, legfeljebb a késztermék alkoholtartalmának 20%-áig;
• g) Szén-dioxid a szénsavas gyümölcsborokhoz;
• h) Adalékanyagok a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint.

Fotó: Pixabay 

2. Gyümölcstartalom:

• a) Alma, körte és méz esetében a végtermék alkoholtartalmának legalább 50%-a gyümölcsléből származzon;
• b) Egyéb gyümölcsök esetében a végtermék alkoholtartalmának legalább 30%-a gyümölcsléből származzon.

3. Minőségi követelmények:

• a) Alkoholtartalom, % (V/V) 1,2-14

• b) Illósav-tartalom, ecetsavban kifejezve, g/l, legfeljebb
  • ba) száraz: 1,2
  • bb) félszáraz: 1,4
  • bc) félédes: 1,4
  • bd) édes: 1,4

• c) Összessav-tartalom, borkősavban kifejezve, g/l 4-10

• d) Cukortartalom, g/l
  • da) száraz: 0-15
  • db) félszáraz: 15,1-25
  • dc) félédes: 25,1-40
  • dd) édes: 40 felett

• e) Cukormentes extrakt-tartalom, g/l, legalább
  • ea) almabor: 16
  • eb) egyéb gyümölcsbor: 20

4. Megnevezés: A termék megnevezése a felhasznált gyümölcs, illetve méz nevét, a "bor" szót, valamint a cukortartalomnak megfelelően a "száraz", "félszáraz", "félédes" vagy "édes" szavak egyikét tartalmazza. Ha az alap gyümölcsléhez 10% (V/V)-nál több más gyümölcslevet adnak, a gyümölcs neve helyett a "vegyes" szót kell feltüntetni.

Fotó: Unsplash

Gyümölcsből csemegebor

Kertjeink leggyakoribb gyümölcsei – hacsak nem frissen fogyasztjuk vagy lekvárként, befőttként sorakoznak a kamrapolcon – kiváló alapanyagként szolgálnak a borkészítéshez. A teljesség igénye nélkül íme néhány bor, amit talán mindannyian kóstoltunk már, de legalább hallottunk róluk, és sok helyen házi borként mai napig készítik:

1. almabor / birsalmabor
2. áfonya bor
3. eper- és szamócabor
4. málnabor
5. cseresznyebor
6. meggybor
7. csipkebogyó bor
8. ribizlibor
9. egresbor
10. szederbor

Fotó: Pixabay 

Ez korántsem a teljes lista, hiszen legalább még egyszer egy ennyit fel tudunk sorolni anélkül, hogy a végére érnénk:

1. szilvabor
2. bodzabogyó bor
3. kökénybor
4. gránátalma bor
5. őszibarack bor
6. dinnyebor
7. fügebor
8. homoktövis bor
9. narancsbor
10. banánbor
11. ananászbor
12. licsibor...

Az egzotikus gyümölcsborok kóstolásával távoli vidékek kultúráját is élvezhetjük: a trópusi gyümölcsbor fogyasztása egzotikus helyek képeit idézi. Utazásaink során érdemes gyümölcsborászatokat is felkeresünk, vásárlás előtt azonban hagyjunk időt a kóstolásra is, hogy megtaláljuk a számunkra legérdekesebb vonásokat a gyümölcsborok harmóniáiban.

Fotó: Pixabay 

Kedvenc gyümölcsboraink

Minél munkásabb előállítani a gyümölcsbort és minél kevesebb áll rendelkezésre az adott gyümölcsből, annál értékesebbé válik az asztalon. A szőlőből készült nagyszerű nedűk mellett a Kárpát-medencében talán almaborból fogy a legtöbb, hiszen még mindig ez a gyümölcs a legkönnyebben hozzáférhető kertjeinkben. Az egyik legsokoldalúbb bor, az almabor különböző formákban kapható. Száraz, pezsgő, csemegebor formájában is fogyasztható. A gazdag, aromás almából készült bor tápanyagtartalma miatt is értékes: különösen a biogazdálkodásokból származó almák nagyszerű forrásai az immunerősítő vegyületeknek. Ugyanakkor igazi csemegeként olykor szívesen fogyasztunk eper- vagy szamócabort, áfonyabort vagy éppen bodzabort is – a többi kiváló gyümölcsbor mellett. 

Eperborból igazán kiváló minőséget találunk a boltok polcain is, de akár magunk is elkészíthetjük házi erjesztésű borunkat, saját ízlésünk szerint, csak ki kell várnunk a közelgő eperszezont. Az eper a lédús gyümölcsök közé tartozik, 80%-os létartalma és érett állapotban átlagosan 6%-os cukortartalma alkalmassá teszi az erjesztésre. Az erdei szamócából és a földieperből  is készíthetünk bor, bár értelemszerűen a szamócához nehezebb hozzájutni, és keményebb húsa miatt kevesebb levet nyerhetünk ki belőle. A gyümölcsbor készítés tudományát azonban érdemes szakembertől megtanulni, hogy ne fogjunk mellé, hiszen nagy mennyiségű gyümölcs veszhet kárba, ha nem értünk hozzá.

Közkedvelt csemegeborunk az áfonyabor, melynek magas antioxidáns tartalma van, így kiváló kiegészítője lehet akár egy diétás étrendnek is. Jellemzően tömény nedűjéhez a házi borkészítés során a cukor mellett vizet is adagolnak, hiszen magas szárazanyag tartalma miatt különben nem lehetne értelmezhető mennyiségű bort előállítani belőle. 

Fotó: Unsplash 

Borok gyümölcsös ízekben

A gyümölcsborok mellett olykor gyümölcsös ízárnyalatokkal készült bor alapú italokkal is találkozhatunk a boltok polcain. A csemegeborokhoz hasonlóan ezeket is elsősorban különleges alkalmakon fogyasztjuk, de ajándéknak is tökéletes választás lehet például egy palack bodza-lime ízű borkészítmény. A húsvéti készülődés jó alkalom, hogy az ünnepi asztalra gyümölcsbort is válasszunk. Húsok és desszertek kiváló kísérője lehet egy-egy pohár különleges nedű: igazi csemege felnőttek számára. 

A cikk megjelenését a METRO támogatja