Végezzen csak kétkezi munkát a kisiskolás! – Életre nevelünk, ha kertet nevelünk

Kert

Végezzen csak kétkezi munkát a kisiskolás! – Életre nevelünk, ha kertet nevelünk

„Aki egy órára boldog szeretne lenni, az lakomázzon be finom ételekből, aki egynapi boldogságban akar részesülni, az házasodjon meg, de aki egy egész életre szóló boldogságot szeretne, az építsen kertet.” (kínai közmondás)

Az értelmes és boldog életre való képesség fejlesztése a mindenkori pedagógia elsődleges feladata. A sorrend ez esetben nagyon fontos: az értelmes élet egyik feltétele a felelősség következetes gyakorlása, ugyanis ebből fakad a harmónia és a kiegyensúlyozottság, ami végül a boldogsághoz vezet. Az otthon és az iskola dolga végigkísérni ezen az úton a gyermeket és közben minél többet mutatni neki az értelmes élethez szükséges ismeretekből és lehetőségekből.

Az iskolakert ennek egyik tökéletes eszköze lehet többek között azért is, mert a kert maga egész évre kínál tanulnivalót, tennivalót és élményeket egyaránt. A lényeg, hogy folyamatosan mozgásban tartja a gyerekeket, valódi szellemi és fizikai táplálékkal szolgál az érzelmi „gyümölcsök” mellett. 

Életciklusával a kert az emberi lét egyetemes metaforája: tavasztól télig érő fázisaival, a megújulás képességével és az állandó gondoskodás igényével valójában a gyermekkorból felnőtté érés folyamatát szimbolizálja.

Ilyenkor télen, január végétől február végéig elsősorban előkészítő munkákkal foglalatoskodhatunk az iskolakertet tervező gyerekekkel. Előkészíthetjük a mulcsot, beszerezhetjük a különböző eszközöket és magvakat, majd megágyazhatunk a palántáknak. A palántanevelés valójában az iskolakert „óvodája”, hiszen a magról kelt zsenge növények gondozásához hasonlóan aktív figyelem és gondoskodás szükséges, mint a legapróbb gyerekek neveléséhez.

Ez a munka már a kisiskolás korú gyermekek számára is valóságos csoda: a pici magvakat saját maguk keltik életre öntözéssel, állandó törődéssel. Amennyiben az osztályterem nem alkalmas a palántás edények elhelyezésére, kis fóliasátrat is tervezhetünk az iskolakert egy védettebb zugában, ahol az előhajtatott növények megerősödhetnek a márciusi kiültetés előtt. Az így előnevelt zöldségfélék május-júniusban már akár teremnek is, másik részük viszont még az őszi iskolakezdés tájékán is élvezhető. 

 
Freepik.com

Tavasszal először a magról termőket és a dugványozható, hagymás növényeket ültetjük ki, majd a fagyok végleges elmúltával a palánták is kikerülnek az iskolakertbe. A korai termés érdekében érdemes hónapos retekkel, hagymával, borsóval próbálkozni, palánták közül pedig a paprika és a paradicsom a legnépszerűbb, bár ezek termései éppen a nyári szünetben érnek be. Ne feledkezzünk meg a kertek öröktermőiről sem, például a sóskáról, melynek magját elég egyszer elvetni, nagy eséllyel ugyanazon a helyen jövőre is kisarjad. Éppen ezért, az ilyen kísérletre a kertnek egyik sarka is elegendő, nem feltétlenül szükséges külön ágyás. A megfontolt, alapos tervezés az iskolakert sikerének a titka. Fontos, hogy teljesíthető feladatokat vállaljunk, ezzel megóvjuk magunkat és a gyerekeket is a felesleges csalódástól. Kazi Péter, a Zabosfa KerTÉSZ Kft. tulajdonosa hangsúlyozza: „Az iskolakerti munka valódi haszna a felelősségérzet kialakításában mutatkozik meg.”

A kéthónapos nyári szünetben is meg kell oldani az iskolakert gondozását. Jól tesszük, ha már a kert megtervezésekor gondolunk erre a nagyrészt „passzív” időszakra, és leginkább korai fajtákat választunk a kertbe, hogy júliusban és augusztusban legfeljebb a cserjék, a fák és a kevesebb gondozást igénylő termők maradjanak.

A cserjék közül például a ribizkével és az egressel augusztus végén is találkozhatunk még, de a tökfélék, amelyek egész nyáron teremnek, késő őszig is bírják a kertben. A sütőtök kifejezetten jó választás, ha gondtalan nyarat szeretnénk. Amennyiben viszont meg tudjuk oldani az iskolakert nyári ápolását is, bátran ültessünk paradicsomot és paprikát is. Az uborka nagyon vízigényes, csak olyan iskolakertben javasoljuk, amelyet garantáltan nyári időszakban is naponta – szükség szerint naponta kétszer is – locsolnak, gondoznak.

„Az iskolakert küldetése, hogy még ha az első egy-két évben nem is lehet nagyobb termés-volument elérni, kialakul a gyerekekben a kötelességtudat, ami sajnos sok felnőttből is hiányzik még. Az igazán sikeres emberek pedig ezeket a hagyományos értékeket képviselik” – mondja Kazi Péter, aki maga is saját gyermekein tapasztalja az iskolakert jótékony hatásait.

Kísérletező kedvű pedagógusok és gyerek a „nagyok” játékát is kipróbálhatják az iskolakertben: az igazán profi gazdasági termelők augusztus végén is vetnek sárgarépát vagy burgonyát, amit szalma- vagy mulcstakarással átteleltetnek a földben, így tavasszal igen korán, akár márciusban is jelentkezik a termés. Jó móka kipróbálni a gyerekekkel egy ágyásnyi átteleltetett „örömöt”. A várakozás türelemre inti a gyermekeket, akik pedig folyamatosan figyelemmel kísérhetik, akár össze is hasonlíthatják a különböző technikák eredményeit a kertben.

 
Unsplash.com
 

Az őszi betakarítás valódi közösségi élmény a gyermekek számára. A termények szüretelésével azonban nem ér véget a munka a kertben: a kertet ősszel ki kell takarítani, a komposztba valót össze kell gyűjteni és elő kell készíteni az iskolakertet a télre.

Ez az egész éves ciklikus működés sok mindenre megtanítja a gyerekeket: figyelemre, fegyelemre, törődésre, felelősségre és persze az ökológiai gazdálkodás alapjaira. „Attól válik a gyermek felnőtt gondolkodásúvá, ha mi elhisszük, hogy képes rá. Amit a fizikai ereje megenged, azt a szellemi képességei nem korlátozzák” – vallja Kazi Péter.

Az iskolakert tökéletes eszköz a gyermek számára, hogy saját életkorának megfelelően teremtsen harmonikus kapcsolatot a természettel, és ugyancsak saját léptékben járja végig a szellemi, érzelmi, erkölcsi és fizikai fejlődés útját.

A cikk a Zabosfa KerTÉSZ Kft. támogatásával készült.

Ajánljuk még:

EZÉRT KELLENE MINDEN GYEREKNEK DOLGOZNI A FÖLDDEL
ÍGY SEGÍTS A KERTBEN LAKÓ ÁLLATOKNAK TÉLEN

 

 

 

 
X
Már követem az oldalt