Termete igen apró: tíz centiméter körüli. Kívül szennyeslila, belül zöldessárga lepellevelekkel borított virágai egyesével állnak, bókolóak. Egy tövön virágainak száma általában 3-5, de a kifejlett tövek akár húsz virágot is hozhatnak, és
ismert olyan hazai megfigyelés is, amely egy tövön 24 virágról számolt be.
Ezekben márciustól gyönyörködhetünk, de nem sokáig: áprilisban, de legkésőbb májusban már véget is érvirágpompája. Az aszmagtermésről magvai május végén hullanak le, ezek függelékükkel nagy távolságra is eljuthatnak, ha szerencsés a széljárás.
Vannak olyan évek, amikor a kökörcsinek virágzása elhúzódik, és ilyenkor egy érdekes jelenség figyelhető meg. Az igazán meleg tavasszal érkező megporzó rovarok ugyanis nem tesznek különbséget a fajok között, így a beporzás hatására természetes módon is keletkeznek kökörcsinhibridek. Több hazai előfordulásával is találkozhatunk a feljegyzésekben – az egyik legismertebb a Bátorligeten talált tátogó és magyar kökörcsin hibridje.
Fotó: Wikipedia / Пономарьова Алевтина
Mészszegény vagy mészmentes, száraz, sovány homoktalajok növénye, amely a napos vagy félárnyékos, viszonylag meleg termőhelyeket kedveli. A Nagyalföld és a Nyír jellegzetes faja, mely csak a Kárpát-medencében fordul elő, és areája a Nyírség homokvidékére és annak peremterületeire korlátozódik. Románia területén ismert még jó állapotban lévő populációja: Mezőfénytől nyugatra többezres populációjával is találkozhatunk.
A magyar kökörcsint korábban a réti kökörcsin alfajaként (Pulsatilla pratensis subsp. hungarica) tartották számon, azonban hosszas szakmai viták és egyeztetések után önálló fajnevet kapott. Egyik legnagyobb hazai populációja a Hajdúbagos melletti földikutya-rezervátumban volt látható, de körülbelül ugyanennyi, mintegy háromezer tő élt a bátorligeti Nagylegelőn is.
Fotó: Wikipedia / Анатолій Сальнік
Termőhelyeit a gazdasági tevékenység tette tönkre: a beszántás, az inváziós fajok előretörése, az erdőtelepítés, a helytelen gyep- és erdőgazdálkodás miatt számos állománya tűnt el vagy fogyatkozott meg.
Bennszülött faj, emiatt is nagyon fontos fennmaradása. Élőhelyeinek átalakulása és megszűnése komoly kihívások elé állítja a természetvédőket.
Bár mérgező növényként tartják számon, számos állat (rágcsálók, nyulak, őzek, különböző ízeltlábúak) kártételének van kitéve, így nem egyszerű a fennmaradása. Ráadásul modern világunk térnyerésével egyre nagyobb problémát jelentenek a terepi motorosok is, akik száguldásuk során gyakran érintik a faj termőhelyéül szolgáló homokbuckás gyepterületeket.
Fotó: Pixabay / J. Henning
Mivel az őzek is szívesen fogyasztják virágos hajtásaikat, komoly feladat hárul a természet őreire is: virágzás és termésérés idején sok helyen 160 cm magas mobilkerítéssel kerítik körbe a kökörcsin állományait, és vadriasztó szereket is alkalmaznak a védelem hatékonyságának növelése érdekében. A leginkább védelemre szoruló állományoknál még extra megelőző intézkedéseket is alkalmaznak:
gallyakkal takarják el a növényeket az őzek szeme elől.
A takarást azonban a termésérés után el kell távolítani a tápanyagterhelés miatt, illetve a hatékony legeltetés érdekében- máskülönben az érintett terület elgyomosodik, ami a védett növényfaj pusztulásához is vezethet.
Fotó: Pixabay / Bóka Zsóka
Ha eddig azt mondtuk, hogy vigyázzunk védett növényeinkre, akkor ez most a magyar kökörcsinre fokozottan igaz: ritka, érzékeny és nehéz helyzetben lévő nemzeti kincsünk fennmaradása a tét.
Nyitókép: Pixabay / Bóka Zsóka
Ajánljuk még:
Kincseket őrző csodavároska Budapest szomszédságában – Martonvásárt látni kell
Magyarország madarai: a nyaktekercs
Haza fajtaajánló – kedvenc konyhakerti vetőmagjaink
