Szakrális és királyi pompa jelképe, a ragyogó bőr tápláléka – a csodálatos fehér liliom

A Lilium Candidum, azaz a fehér liliom vagy Madonnaliliom elő-ázsiai kultúrnövény, amely elsősorban a Közel-Keleten és a Balkánon őshonos, és már az ókori római parasztkertek, később a középkori kolostorkertek kedvelt virága volt: ekkor már több faja is ismert, és a rózsa mellett a legnépszerűbb virágként ismerték. Szimbolikus értelme is a középkorban terjedt el és gazdagodott: a tisztaság és a szüzesség jelképeként a Szűz Mária-ábrázolások egyik kedvelt eleme.

Salamon király templomának oszlopait is a Madonnaliliom-mintái díszítették.

Az egyetlen olyan virág az Újszövetségben, amit a nevén nevez Krisztus, és több helyen is megjelenik, például az Énekek Énekében és Máté evangéliumában: „Hát a ruházat miatt miért nyugtalankodtok? Nézzétek a mezők liliomait, hogyan nőnek: nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak, mégis, mondom nektek, még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül.” (Máté Evangéliuma 6:28, 29) 1618-ban V. Pál pápa szabályozta egyházművészeti ábrázolását, felhasználását: ekkortól válik Mária-szimbólummá, és – az isteni akaratra való hagyatkozást sugallva – a gondoskodás jelképévé.

Fotó: Pixabay / Stefan Schweihofer

Erőteljes fűszeres, bódító illata és bibéjének formája miatt sokkal prózaibb konnotációi is felerősödtek: egyes értelmezések szerint a francia királyok a nemzés és a fajfenntartás szimbólumaként választották saját jelképükké – ez a Bourbon-liliom, amiről más kutatók azt mondják, hogy sokkal inkább az írisz lehetett e jelkép ihletője. E profán jelentés azonban ugyancsak bibliai gyökerekre nyúlik vissza: az angyali üdvözlet jelenetében Gábriel arkangyal fehér liliomszálat nyújt ás Máriának, amikor közli vele, hogy áldott állapotban van, és istenfiút fog szülni.

Fotó: Wikipedia

Arisztokrata jelképpé válásában szerepet játszatott a liliom másik két jelentése is: a gazdagságra és a szépségre is utalnak ábrázolásai. A keresztény ikonográfiából származó, Mária-ábrázolásokon látható liliom hatalom és erő jelentése – Mária kezében a jogar liliomban végződik, ezzel a Mennyek királynője kiváltságára utalva – lehetett egy másik oka a liliom királyi jelképként való alkalmazásának.

Egyik népszerű legendája szerint a liliom eredetileg fehér színű volt, és pompás virágai a Getsemáné-kertben nyíltak. A büszke virágot Jézus is mindennél ékesebbnek nevezte, emiatt a liliom gőgös lett, de amikor meglátta a vérrel verejtékező Krisztust, elpirult szégyenében: így született meg a vörös liliom.

Fotó: Unsplash / Chris Hardy

A néphit és a folklór számára sem ismeretlen e pompás virág, amelyet népművészeti ábrázolásokon, népdalainkban és a parasztkertekben egyaránt megtalálunk. Egy gömöri hiedelem szerint például a levesbe tett fehér liliomtól a vendég szerelmes lesz a gazdasszonyba. A magyar népművészetben oly gyakori tulipán-motívum sok esetben stilizált liliom-ábrázolás, amire bizonyíték a tulipán népi elnevezése is: egyes vidékeken liliomnak hívták. A népdalok és a virágénekek liliomában a fiatal lányok jelképét ismerhetjük fel.

A lakodalmas szokásokban is megjelenik: a menyasszony és a vőlegény fejére helyenként búzából és liliomból font koszorút tettek, hogy házasságuk tiszta és termékeny legyen.

Bugac környékén a liliomot Szent József virágjának is nevezik. Azt pedig már a parasztasszonyok is tudták, hogy a rovarcsípésre a liliom szirma orvosság, hiszen bőrnyugtató hatása van – később a kozmetikaipar is felfedezte magának a fehérliliom olajat, és előszeretettel alkalmazzák krémek, szérumok hatóanyagaként.

Fotó: egy.shop.hu

Közhelyes, de igaz, hogy mindenből annyi értéket tudunk kivenni, amennyit beletettünk – és ez a kozmetikumokkal kapcsolatban is igaz. A Kertem tápláló kézkrém nyírfavízzel hatóanyag-koncentrátuma nem kíván magyarázatot arra vonatkozóan, hogy vajon miért érdemes kezünk bőrét rábíznunk e tartalmas ápolóra. A nyírfavíz csodálatos hatásairól korábban már többször is írtunk, ezért itt csak néhány olyan összetevő felsorolására szorítkozunk, amelyek kevésbé ismertek.

Kertem tápláló kézkrém nyírfavízzel egyik összetevője a brokkolimag olaj, amit Sándor Nóra okleveles vegyészmérnök, Borbás Marcsi Kertem krémsorozatának társkészítőjének elmondása szerint „lágyító olajnak hívnak, mert nagyon jól táplálja a száraz, sérült bőrt, és segít a környezeti hatásokkal szembeni védekezésben is. Kiváló a zsírsav összetétele: nagyon sok benne az Omega-3 és Omega-6 zsírsav. Emellett enyhe filmképző hatása is van, ezáltal erősíti a bőr védőrétegét és enyhíti a napsugárzás okozta károsodásokat is”.

„Az egyik fő komponens a fehérliliom olaj: ez egy nyugtató olaj, ami ragyogást ad a bőrnek,

vitalizálja azt, hogy szebb legyen a tónusa, ezen felül pedig van egy viszonylag jól definiált világosító hatása, ami segíthet abban, hogy ne alakuljanak ki bőrfoltok. Érdekessége, hogy annak ellenére, hogy ez liliomból készült, nem illatos” – mondja a terméket fejlesztő vegyészmérnök.

Fotó: egy.shop.hu

További értékes összetevője a Kertem termékcsalád nyírfavizes kézkrémjének a zabkivonat: „Ez egy glicerines zabkivonat, ami nyugtatja és hidratálja a bőrt. A zabot mostanában nagyon elkezdték vizsgálni, és például Amerikába a zabkolloidot elfogadják ekcéma elleni szernek. Itt nálunk sajnos nem, de nagyon fontos volna” – mondja Sándor Nóra, és hozzáteszi: „a zabkivonta mellett a kézkrém egy Betaine nevű anyagot is tartalmaz, amely selymesség-érzést biztosít a kézkrém használójának”.

Arra a kérdésre, hogy a két véglet – a kézkrémet nem használók és az azt állandó használók – közül kinek lehet igaza, félig tréfás válasz érkezik, aminek viszont fele sem tréfa: „Aki nem igényel kézkrémet, az egy szerencsés ember, mert az nem mosogat, nem kertészkedik, nem takarít – én nem ez vagyok. Nekem muszáj kézkrémet használnom. Vannak, akik abban bíznak, hogy a testápoló elegendő, de az nem az igazi: a kézfejet kézkrémmel lehet hatékonyan ápolni, hiszen egy kézkrém fejlesztésénél kulcsfontosságú, hogy azonnal felszívódó hatóanyagokat tartalmazzon és védőréteget képezzen a bőrön. Ráadásul az arcunk után a kezünk van leginkább kitéve a Nap UV-sugárzásának, tehát éppen annyi gondot kellene fordítanunk kézápolásra is, mint arcápolásra” – tanácsolja a szakember.