Kert

Szakrális és királyi pompa jelképe, a ragyogó bőr tápláléka – a csodálatos fehér liliom

Szűzvirág, Szűz fa, Szűzliliom, Madonnaliliom – csupán néhány elnevezés, amelyből kiderül, hogy a fehér liliomot Szűz Mária virágaként tiszteli a kereszténység. A rózsa után a második legfontosabb virág a bibliában: a tisztaság és az ártatlanság szimbóluma. Már akkor így gondolták ezt, mielőtt tudhatták volna, hogy olaja valóságos csodaszer.

A Lilium Candidum, azaz a fehér liliom vagy Madonnaliliom elő-ázsiai kultúrnövény, amely elsősorban a Közel-Keleten és a Balkánon őshonos, és már az ókori római parasztkertek, később a középkori kolostorkertek kedvelt virága volt: ekkor már több faja is ismert, és a rózsa mellett a legnépszerűbb virágként ismerték. Szimbolikus értelme is a középkorban terjedt el és gazdagodott: a tisztaság és a szüzesség jelképeként a Szűz Mária-ábrázolások egyik kedvelt eleme.

Salamon király templomának oszlopait is a Madonnaliliom-mintái díszítették.

Az egyetlen olyan virág az Újszövetségben, amit a nevén nevez Krisztus, és több helyen is megjelenik, például az Énekek Énekében és Máté evangéliumában: „Hát a ruházat miatt miért nyugtalankodtok? Nézzétek a mezők liliomait, hogyan nőnek: nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak, mégis, mondom nektek, még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül.” (Máté Evangéliuma 6:28, 29) 1618-ban V. Pál pápa szabályozta egyházművészeti ábrázolását, felhasználását: ekkortól válik Mária-szimbólummá, és – az isteni akaratra való hagyatkozást sugallva – a gondoskodás jelképévé.

Fotó: Pixabay / Stefan Schweihofer

Erőteljes fűszeres, bódító illata és bibéjének formája  miatt sokkal prózaibb konnotációi is felerősödtek: egyes értelmezések szerint a francia királyok a nemzés és a fajfenntartás szimbólumaként választották saját jelképükké – ez a Bourbon-liliom, amiről más kutatók azt mondják, hogy sokkal inkább az írisz lehetett e jelkép ihletője. E profán jelentés azonban ugyancsak bibliai gyökerekre nyúlik vissza: az angyali üdvözlet jelenetében Gábriel arkangyal fehér liliomszálat nyújt ás Máriának, amikor közli vele, hogy áldott állapotban van, és istenfiút fog szülni.

Fotó: Wikipedia

Arisztokrata jelképpé válásában szerepet játszatott a liliom másik két jelentése is: a gazdagságra és a szépségre is utalnak ábrázolásai. A keresztény ikonográfiából származó, Mária-ábrázolásokon látható liliom hatalom és erő jelentése – Mária kezében a jogar liliomban végződik, ezzel a Mennyek királynője kiváltságára utalva – lehetett egy másik oka a liliom királyi jelképként való alkalmazásának.

Egyik népszerű legendája szerint a liliom eredetileg fehér színű volt, és pompás virágai a Getsemáné-kertben nyíltak. A büszke virágot Jézus is mindennél ékesebbnek nevezte, emiatt a liliom gőgös lett, de amikor meglátta a vérrel verejtékező Krisztust, elpirult szégyenében: így született meg a vörös liliom.

Fotó: Unsplash / Chris Hardy

A néphit és a folklór számára sem ismeretlen e pompás virág, amelyet népművészeti ábrázolásokon, népdalainkban és a parasztkertekben egyaránt megtalálunk. Egy gömöri hiedelem szerint például a levesbe tett fehér liliomtól a vendég szerelmes lesz a gazdasszonyba. A magyar népművészetben oly gyakori tulipán-motívum sok esetben stilizált liliom-ábrázolás, amire bizonyíték a tulipán népi elnevezése is: egyes vidékeken liliomnak hívták. A népdalok és a virágénekek liliomában a fiatal lányok jelképét ismerhetjük fel.

A lakodalmas szokásokban is megjelenik: a menyasszony és a vőlegény fejére helyenként búzából és liliomból font koszorút tettek, hogy házasságuk tiszta és termékeny legyen.

Bugac környékén a liliomot Szent József virágjának is nevezik. Azt pedig már a parasztasszonyok is tudták, hogy a rovarcsípésre a liliom szirma orvosság, hiszen bőrnyugtató hatása van – később a kozmetikaipar is felfedezte magának a fehérliliom olajat, és előszeretettel alkalmazzák krémek, szérumok hatóanyagaként.

Fotó: egy.shop.hu

Közhelyes, de igaz, hogy mindenből annyi értéket tudunk kivenni, amennyit beletettünk – és ez a kozmetikumokkal kapcsolatban is igaz. A Kertem tápláló kézkrém nyírfavízzel hatóanyag-koncentrátuma nem kíván magyarázatot arra vonatkozóan, hogy vajon miért érdemes kezünk bőrét rábíznunk e tartalmas ápolóra. A nyírfavíz csodálatos hatásairól korábban már többször is írtunk, ezért itt csak néhány olyan összetevő felsorolására szorítkozunk, amelyek kevésbé ismertek.

Kertem tápláló kézkrém nyírfavízzel egyik összetevője a brokkolimag olaj, amit Sándor Nóra okleveles vegyészmérnök, Borbás Marcsi Kertem krémsorozatának társkészítőjének elmondása szerint „lágyító olajnak hívnak, mert nagyon jól táplálja a száraz, sérült bőrt, és segít a környezeti hatásokkal szembeni védekezésben is. Kiváló a zsírsav összetétele: nagyon sok benne az Omega-3 és Omega-6 zsírsav. Emellett enyhe filmképző hatása is van, ezáltal erősíti a bőr védőrétegét és enyhíti a napsugárzás okozta károsodásokat is”.

„Az egyik fő komponens a fehérliliom olaj: ez egy nyugtató olaj, ami ragyogást ad a bőrnek,

vitalizálja azt, hogy szebb legyen a tónusa, ezen felül pedig van egy viszonylag jól definiált világosító hatása, ami segíthet abban, hogy ne alakuljanak ki bőrfoltok. Érdekessége, hogy annak ellenére, hogy ez liliomból készült, nem illatos” – mondja a terméket fejlesztő vegyészmérnök.  

Fotó: egy.shop.hu

További értékes összetevője a Kertem termékcsalád nyírfavizes kézkrémjének a zabkivonat: „Ez egy glicerines zabkivonat, ami nyugtatja és hidratálja a bőrt. A zabot mostanában nagyon elkezdték vizsgálni, és például Amerikába a zabkolloidot elfogadják ekcéma elleni szernek. Itt nálunk sajnos nem, de nagyon fontos volna” – mondja Sándor Nóra, és hozzáteszi: „a zabkivonta mellett a kézkrém egy Betaine nevű anyagot is tartalmaz, amely selymesség-érzést biztosít a kézkrém használójának”.

Arra a kérdésre, hogy a két véglet – a kézkrémet nem használók és az azt állandó használók – közül kinek lehet igaza, félig tréfás válasz érkezik, aminek viszont fele sem tréfa: „Aki nem igényel kézkrémet, az egy szerencsés ember, mert az nem mosogat, nem kertészkedik, nem takarít – én nem ez vagyok. Nekem muszáj kézkrémet használnom. Vannak, akik abban bíznak, hogy a testápoló elegendő, de az nem az igazi: a kézfejet kézkrémmel lehet hatékonyan ápolni, hiszen egy kézkrém fejlesztésénél kulcsfontosságú, hogy azonnal felszívódó hatóanyagokat tartalmazzon és védőréteget képezzen a bőrön. Ráadásul az arcunk után a kezünk van leginkább kitéve a Nap UV-sugárzásának, tehát éppen annyi gondot kellene fordítanunk kézápolásra is, mint arcápolásra” – tanácsolja a szakember.

Kertem tápláló kézkrém megvásárolható az egy.shop.hu webáruházban.

Ajánljuk még:

Magyarország madarai: a rövidkarmú fakusz

Fák törzsén vagy a vastag ágakon leshetjük meg leggyakrabban, ahol rovarokból, hernyókból és pókokból álló étlapját igyekszik összeállítani. Szorosan kötődik az idős tölgyfákhoz, mert legszívesebben ezekben fészkel, így leginkább olyan helyeken verhet sátrat, ahol akad még egy-egy matuzsálem. 1901 óta védett madarunk: természetvédelmi értéke 25 000 forint.