Som: egy sokrétűen felhasználható növény a konyhában és a kertben is

Kert

Som: egy sokrétűen felhasználható növény a konyhában és a kertben is

Bírja a klímát, a nevelése egyszerű, akár sövényünk is lehet belőle. Több fajtája is ehető, sokrétűen felhasználható, de díszéért kedvelt változataiban is sok örömünket lelhetjük. A somnak minden kertben kiérdemelt helye van: a kérdés az, hogy melyiket válasszuk?

A húsos somot (Cornus mas) főként díszcserjeként ültetik, tél végi sárga virágai miatt. Pedig igen értékes gyümölcsöt is terem, amiből régen vadételek köreteit készítették el. Az ehető somok népes tábora igen sokszínű: ismerünk olyan idős somfákat, amelyek

szilva nagyságú gyümölcsöt teremtek,

de a leírások szerint Zsennyén, Vas vármegyében hét méter magas, tizenkét méter koronaátmérőjű és 330 centiméter törzskörméretű somfát is láttak teremni.

Pompásvirágú som – Fotó: Pixabay / Annette Meyer

De legalább ennyire híres a koltói Petőfi-som is, aminek árnyékában született a Szeptember végén. A somfát 1997-ben egy vihar kidöntötte, de magjáról egy újabb fát neveltek, így a költő emléke tovább élhetett. Híres som a császlói is, állítólag Európa legidősebb sombokra. Korát 400-450 esztendőre becsülik, és a helyiek szerint egy elpusztult kastély vagy kúria kertjének emlékét őrzi. Különlegességét neve is őrzi: Cornus mas f. csaszloiensis.

Húsos som – Fotó: Pixabay / Ilyés Ilona

Őshonos, régi kultúrnövényünk,

magas C-vitamin-tartalommal, karotinban gazdag.

Ízletes szörp és kompót is készíthető belőle. Éretlen termését sós vagy ecetes vízben köménymaggal keverve szokták eltenni, de vannak, akik borecetben tartósítják, és a kapribogyót helyettesítik vele. Savanyítani is szokták, de egy kis mézbe forgatva ízletes aszalvány is készülhet a nagyobb szemű fajtákból.

 

A som több színben és formában is elérhető: bogyója lehet ovális, kerek, sárga, piros, de még fehér vagy csíkos is. Nagy gyümölcsű fajta a szlovák Titus és az osztrák Jolico, sárga gyümölcse van a Cornus mas Fructu flavo fajtájának.

2002-ben kapott állami elismerést a Cornus mas Őszi Tűz típusa, aminek termése körte alakú és bokra igen bőtermő.

Ugyancsak ehető a japán som (Cornus officinalis), a csillagsom (Cornus kousa) és a kanadai som (Cornus canadensis) is. A Shanzhuyu néven is emlegetett japán som gyakran használt gyümölcs a hagyományos kínai orvoslásban: régóta alkalmazzák veseelégtelenség, magas vérnyomás, derék- és térdfájdalmak, szédülés, fülzúgás és más betegségek kezelésére. Maximum öt méter magas, erős növekedésű, szétterülő cserje vagy kis fa, aminek őszi lombja a halványsárgától a bíborvörösig különböző színekben pompázhat.

Csillagsom – Fotó: 123RF

A hazai klímát jól toleráló csillagsom sokak kedvence. Valóban csodaszép növény nevelhető belőle, kifejlett mérete négy-hat méteres, nyár elején nyíló virágai fehérek, levelei ősszel bíborpirosra színeződnek. Termése nem klasszikus som, inkább a málnára emlékeztet, furcsa, golyó formában. Sok gondozást nem igényel, a megújulás érdekében viszont érdemes minden negyedik-ötödik öreg vesszőjét talajszintig visszavágni két-három évente.

A kanadai som nem egy klasszikus fajta: lágyszárú évelő, tíz-húsz centiméter magas, általában szőnyegszerű telepeket alkot. Levelei kétfélék: két nagyobb és négy kisebb levél; a kisebbek a nagyobb levelek hónaljrügyeiből fejlődnek ki. Virágai fehérek, terméseit nyár végén lehet szedni. De a kanadai som mezofita faj: hűvös, nedves talajt igényel. Ezért a hegyvidéki és boreális erdőkben él, ahol a nedves erdőszéleket, öreg fatuskókat, mohás területeket részesíti előnyben.

Húsos som termése – Fotó: Pixabay / Goran Horvat

Kedvenc somfajtám a dísznövényként ültetett tarka som, ezen belül is a fehértarka változat. A Cornus alba Argenteomarginata, a Cornus alba Sibirica Variegata és a Cornus alba Elegantissima mind fehértarka levelekkel büszkélkedhet, és gyönyörű díszei lehetnek a kertnek. Akárcsak testvéreik, a szintén tarka, de annak sárga változatában tündöklő fajták: a Cornus alba Gouchaltii, a Cornus alba Spaethii vagy a Cornus serica Hedgerows Gold. A som vesszői télen is díszítenek:

a Hedgerows Gold például vörös vesszőivel dobja fel a téli hótakarót.

Fehértarka som – Fotó: Pixabay / Étienne Gontier

Kedvelt díszkerti somfajták a pompásvirágú som (Cornus florida) és a veresgyűrű som (Cornus sanguinea) is. Az előbbi egy lassú növekedésű, tavasszal virágzó cserje vagy kisebb fa. Észak-Amerika észak-nyugati részéről származik, az enyhén savas kémhatású talajban, félárnyékos helyen érzi jól magát. Fő díszértéke az áprilisban megjelenő virágzata: az apró virágokat négy rózsaszín vagy fehér fellevél öleli körül. Kedvelt szoliter növény.

A Cornus florida és a kousa keresztezésével hozták létre a Cornus Celestial Shadow somot, ami május végén virágzik, télálló, és szintén kedvelt szoliter. A veresgyűrűs som az egyik legizgalmasabb fajta, ami talán szebben ragyog lombozat nélkül, mint tavaszi ruhájában. Két-négy méter magas, terjedő tövű cserje, vesszőszerűen felálló, részben visszahajló ágakkal. Virágai fehérek, termése kékesfekete és enyhén mérgező. De leveleivel sem árt vigyázni: nedvei bőrirritációhoz vezethetnek.

Megaszalódott termések és új virágok a húsos som ágain – Fotó: Pixabay / Heung Soon

Ha azt gondolnánk, somból elég is ennyi, vannak itt még olyan különlegességek, amiket kár lenne kihagyni: például az egészen elképesztő formát kialakító Cornus controversa Variegata vagy Cornus controversa Lucia emeletes somok. De gyönyörű a bordó levelekkel és fehér bogyókkal büszkélkedő Cornus alba Siberian Pearls is, a selymes Cornus sericea Firedance som vagy a kicsit visszafogottabb Cornus sericea Farba.

Somból tehát sosem elég, de érdemes az ehető változatokat választani!

Nyitókép: Pompásvirágú som – Fotó: 123RF

Ajánljuk még:

Aranyba foglalt egészség – régi kincsünk, a birs

„Étel előtt hasat szorít, étel után hasat lágyít” – tartja a népi bölcsesség a legkésőbbi szüretelésű és egyik legrégebbi gyümölcsünkről a birsalmáról, melynek jellegzetes zamatát, átható illatát a magyar paraszti konyhától a főúri asztalig mindenhol megtaláljuk. Nagyanyámnál az első házban, azaz a tiszta szobában a szekrény tetején állandó téli vendég volt: utóérésre, lakásillatosításra használta, és persze ebből készült az isteni birsalmasajt és -lekvár is. Azt hiszem, a birsalma igazi értékeléséhez nekünk, magunknak is meg kell érnünk: ahogy telik az idő, egyre jobban szeretem.