Tájépítészek, kerttörténészek, kertészmérnökök, kertészek és botanikusok számára magától értetődő a táj, a kertek, a növények iránti érdeklődés és szeretet, törekvés a megőrzésükre, védelmükre, fejlesztésükre. Emberek sokasága érzi ugyanezt a vonzalmat egy harmonikus táj, egy szép virágos kert, egy árnyat adó hatalmas fa láttán. A kertturizmus már az elmúlt két évtizedben is jelentős turisztikai vonzerővel bírt, a pandémia alatt azonban jelentősen megugrott a természeti örökség iránti kereslet és növekedése azóta is töretlen. Az elmúlt időszakban egyre látogatottabbá váltak a szabadtéri, a természet közeli helyek, a komplex kulturális örökséget hordozó kertörökségi helyszínek. Turisztikai vonzerőt jelentenek, így
ma az idegenforgalmi kínálatban a kertturizmus sajátos és progresszív fejlődést mutató kategória.
Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány / Tóth-Máthé Barnabás
A nemzetközi konferencia megnyitóján Lánszki Regő, a kulturális örökséget is felügyelő Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára emlékeztetett:
1938 óta nem született olyan törvény, mint a tavaly elfogadott új, magyar építészetről szóló szabályozás, amely kellő szigorral lép fel a zöldfelületek megóvása érdekében.
Lánszki Regő – Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány / Tóth-Máthé Barnabás
A részletszabályok jelenleg kidolgozás alatt állnak, hamarosan bevezetésre kerül az energetikai tanúsítvány mintájára a zöldfelületi tanúsítvány, az őshonos magyar növények biztosítása érdekében előkészítés alatt áll a nemzeti faiskolai rendszer elindítása. Az országos főépítész ugyanakkor aláhúzta:
„Nem az a zöld terület, amely nincs beépítve, hanem az, amit gondozunk. Ennek érdekében szükséges a hazai tájépítész szakma bevonása, így hamarosan kinevezzük a törvényben nevesített országos fő tájépítészt is”
– hangsúlyozta Lánszki Regő.
Demeter Szilárd – Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány / Tóth-Máthé Barnabás
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében emlékeztetett, a kultúra eredeti értelmében jóval tágabb fogalom, mint amelyben napjainkban használjuk, ennek eleven emlékhelyei és dísz- és haszonkertjeink, amelyek egyre fontosabb szerepet töltenek be a kultúrában is. „Kertemberként magam is doktorálok az élet akadémiáján, visszatérve a kultúra eredeti jelentéséhez, a természet megmunkálásához annak a civil mozgalomnak a tagjaként, amely a kötészet segítségével a Tündérkert költői képpel azonosítja szülőföldünket, a Kárpát-medencét” – fogalmazott Demeter Szilárd.
Dr. Herczeg Ágnes – Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány / Tóth-Máthé Barnabás
Dr. Herczeg Ágnes a konferenciát szervező Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) elnöke rámutatott,
az MKA ezzel a konferenciával is szeretné ráirányítani a figyelmet a kertturizmusra, ugyanis részint a fenntartás folyamatosan növekvő költségei, részint a klímaváltozás egyre nagyobb kihívások elé állítják a szakembereket.
A turizmus egy hatékony és prosperáló módszer, hiszen mind többen ébrednek rá világszerte a természeti örökségben rejlő esztétikai és rekreációs lehetőségekre – húzta alá az MKA elnöke.
Stefano Dominioni – Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány / Tóth-Máthé Barnabás
Stefano Dominioni, az Európa Tanács alá tartozó Kulturális Útvonalak Európai Intézetének igazgatója köszöntőjében rámutatott:
„Európában a tájturizmus második helyen szerepel a turisztikai célok között, az idegenforgalom egyik legfontosabb forrásává vált a kultúra,
ezért a turizmusnak biztosítania kell a szolgáltatásokat a megnövekedett igényekre.
Ennek érdekében hozták létre a Európai Kulturális Útvonalakat, amelynek egyike a Történeti Kertek Európai Útvonala, amelynek a Magyar Kertörökség Alapítvány révén már három magyar történeti kert is tagja.”
Könnyid László – Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány / Tóth-Máthé Barnabás
Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója köszöntőjében kijelentette, a tavalyi év a visszarendeződésé volt a turizmusban, amely kedvező feltételeket teremt a kertturizmust is magában foglaló kulturális turizmus bővülésének. A kulturális turizmus világszinten is az ágazat egyik legdinamikusabban fejlődő szegmense. A külföldről hazánkba látogatók körében a magyar kultúra, az épített és a természetes örökség felfedezése központi szerepet tölt be, a városnézés és a fürdőturizmus mellett.
„A hazai kertturizmus azért is fontos terület, mert alkalmas arra, hogy további élményeket nyújtva gyarapítsa a hazánkban töltött vendégéjszakák számát, sőt újabb utazásra inspiráljon”
– emelte ki a vezérigazgató, majd hozzátette, hogy a kertturizmus oldhatja a hazai turisztikai koncentrációt is, valamint hozzájárul a fenntartható turisztikai kínálat színesítéséhez is.
Oláh Zsanett – Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány / Tóth-Máthé Barnabás
Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában hangsúlyozta: „Célul tűztük ki történeti kertjeink közösségi és turisztikai hasznosítási modelljének kialakítását és széles körű bevezetését, amely lehetővé teszi természeti értékeink megóvását, illetve közép- és hosszú távon a parkok fenntarthatóságának fokozását, további fejlesztését.”
A szakmai előadások és workshop-ok mellett a téma iránt érdeklődő nagyközönség számára is szerveznek programot:
április 18-án este Az Éden kalauzai címmel talkshow-t szerveznek hazánk legnépszerűbb kertinfluenszereinek közreműködésével. Borbás Marcsival (Kertem), McMenemy Márkkal (Kert TV) és Szomoru Miklóssal (Egy Kertész Kertje Pilisszentkereszten) Vincze Attila tájépítész beszélget.
A részletes program az MKA honlapján olvasható.
A konferencia szakmai partnere az Építési és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Tájépítész Szövetség és a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, a Magyar Tájépítészek Szövetsége, a Magyar Turisztikai Ügynökség, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Történeti kertek és kertművészeti együttesek Szakbizottsága, az International National Trusts Organisation és a European Route of Historic Gardens.
A Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) egy szakmai civil ernyőszervezet, amely azzal a céllal jött létre, hogy felvállalva kertörökségünk régi adósságait, kiegészítse, összekösse és segítse az örökségvédelemben aktív, meglévő szervezetek tevékenységét. Ennek érdekében az MKA összefogja és átlátja a teljes magyar kertörökség kutatására, kezelésére és fejlesztésére vonatkozó kezdeményezéseket, ezek bonyolításában kezdeményező és aktív szerepet vállal oly módon, hogy új programokat, pályázatokat szervez a kertörökség megőrzésének védelmében. Célkitűzéseinek megvalósítása érdekében – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a gazdasági és a társadalmi szereplőket bevonja a kertörökség támogatásába. Az MKA nem csak a magyar kertörökség megújulásában vállal vezető szerepet, de részt vesz a kertörökség fenntartásának és fenntarthatóságának kidolgozásában és támogatásában, egyúttal kezdeményezi a történeti értékű kertek klímaadaptációjának kutatását, a biodiverzitás, a hagyományos fenntartási módok meghonosítását is. A Magyar Kertörökség Alapítvány egyik küldetésének tekinti, hogy növelje a történeti és történeti értékű kertek művészeti és természeti értékeinek megbecsültségét, megóvásának társadalmi támogatottságát. Ennek érdekében kiemelt hangsúlyt fektet a kertörökség oktatására.
Forrás: Magyar Kertörökség Alapítvány
Ajánljuk még:
Ha ismered, csemegéd és gyógyszered is lehet a sóskafa termése
Gyógyszereink döntő többsége a természet kincseiben fogant
46 ok az egészségért: a svédkeserű mindenre (is) jó?
