„Nem az a zöld terület, amely nincs beépítve, hanem az, amit gondozunk” – a Kertörökség a turizmusban, turizmus a kertekben konferencia üzenetei

Kert

„Nem az a zöld terület, amely nincs beépítve, hanem az, amit gondozunk” – a Kertörökség a turizmusban, turizmus a kertekben konferencia üzenetei

Véget kell vetni a zöldfelületek profitorientált beépítésének, a tájépítészek látásmódját érvényesíteni kell természeti örökségünk alakításában – jelentette ki Lánszki Regő építészeti államtitkár Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett Kertörökség a turizmusban, turizmus a kertekben című nemzetközi konferencia megnyitóján. A rangos külföldi és hazai szakemberek részvételével zajló eseményt a Magyar Kertörökség Alapítvány szervezi. A konferencia része az Európai Történeti Kertek Napja nemzetközi eseménysorozatnak.

Tájépítészek, kerttörténészek, kertészmérnökök, kertészek és botanikusok számára magától értetődő a táj, a kertek, a növények iránti érdeklődés és szeretet, törekvés a megőrzésükre, védelmükre, fejlesztésükre. Emberek sokasága érzi ugyanezt a vonzalmat egy harmonikus táj, egy szép virágos kert, egy árnyat adó hatalmas fa láttán. A kertturizmus már az elmúlt két évtizedben is jelentős turisztikai vonzerővel bírt, a pandémia alatt azonban jelentősen megugrott a természeti örökség iránti kereslet és növekedése azóta is töretlen. Az elmúlt időszakban egyre látogatottabbá váltak a szabadtéri, a természet közeli helyek, a komplex kulturális örökséget hordozó kertörökségi helyszínek. Turisztikai vonzerőt jelentenek, így

ma az idegenforgalmi kínálatban a kertturizmus sajátos és progresszív fejlődést mutató kategória.

Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány / Tóth-Máthé Barnabás 

A nemzetközi konferencia megnyitóján Lánszki Regő, a kulturális örökséget is felügyelő Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára emlékeztetett:

1938 óta nem született olyan törvény, mint a tavaly elfogadott új, magyar építészetről szóló szabályozás, amely kellő szigorral lép fel a zöldfelületek megóvása érdekében.

Lánszki Regő – Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány / Tóth-Máthé Barnabás  

A részletszabályok jelenleg kidolgozás alatt állnak, hamarosan bevezetésre kerül az energetikai tanúsítvány mintájára a zöldfelületi tanúsítvány, az őshonos magyar növények biztosítása érdekében előkészítés alatt áll a nemzeti faiskolai rendszer elindítása. Az országos főépítész ugyanakkor aláhúzta:

„Nem az a zöld terület, amely nincs beépítve, hanem az, amit gondozunk. Ennek érdekében szükséges a hazai tájépítész szakma bevonása, így hamarosan kinevezzük a törvényben nevesített országos fő tájépítészt is”

– hangsúlyozta Lánszki Regő.

Demeter Szilárd – Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány / Tóth-Máthé Barnabás  

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében emlékeztetett, a kultúra eredeti értelmében jóval tágabb fogalom, mint amelyben napjainkban használjuk, ennek eleven emlékhelyei és dísz- és haszonkertjeink, amelyek egyre fontosabb szerepet töltenek be a kultúrában is. „Kertemberként magam is doktorálok az élet akadémiáján, visszatérve a kultúra eredeti jelentéséhez, a természet megmunkálásához annak a civil mozgalomnak a tagjaként, amely a kötészet segítségével a Tündérkert költői képpel azonosítja szülőföldünket, a Kárpát-medencét” – fogalmazott Demeter Szilárd.

Dr. Herczeg Ágnes – Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány / Tóth-Máthé Barnabás 

Dr. Herczeg Ágnes a konferenciát szervező Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) elnöke rámutatott,

az MKA ezzel a konferenciával is szeretné ráirányítani a figyelmet a kertturizmusra, ugyanis részint a fenntartás folyamatosan növekvő költségei, részint a klímaváltozás egyre nagyobb kihívások elé állítják a szakembereket.

A turizmus egy hatékony és prosperáló módszer, hiszen mind többen ébrednek rá világszerte a természeti örökségben rejlő esztétikai és rekreációs lehetőségekre – húzta alá az MKA elnöke.

Stefano Dominioni – Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány / Tóth-Máthé Barnabás 

Stefano Dominioni, az Európa Tanács alá tartozó Kulturális Útvonalak Európai Intézetének igazgatója köszöntőjében rámutatott:

„Európában a tájturizmus második helyen szerepel a turisztikai célok között, az idegenforgalom egyik legfontosabb forrásává vált a kultúra,

ezért a turizmusnak biztosítania kell a szolgáltatásokat a megnövekedett igényekre.

Ennek érdekében hozták létre a Európai Kulturális Útvonalakat, amelynek egyike a Történeti Kertek Európai Útvonala, amelynek a Magyar Kertörökség Alapítvány révén már három magyar történeti kert is tagja.”

Könnyid László – Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány / Tóth-Máthé Barnabás 

Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója köszöntőjében kijelentette, a tavalyi év a visszarendeződésé volt a turizmusban, amely kedvező feltételeket teremt a kertturizmust is magában foglaló kulturális turizmus bővülésének. A kulturális turizmus világszinten is az ágazat egyik legdinamikusabban fejlődő szegmense. A külföldről hazánkba látogatók körében a magyar kultúra, az épített és a természetes örökség felfedezése központi szerepet tölt be, a városnézés és a fürdőturizmus mellett.

„A hazai kertturizmus azért is fontos terület, mert alkalmas arra, hogy további élményeket nyújtva gyarapítsa a hazánkban töltött vendégéjszakák számát, sőt újabb utazásra inspiráljon”

– emelte ki a vezérigazgató, majd hozzátette, hogy a kertturizmus oldhatja a hazai turisztikai koncentrációt is, valamint hozzájárul a fenntartható turisztikai kínálat színesítéséhez is.

Oláh Zsanett – Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány / Tóth-Máthé Barnabás 

Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában hangsúlyozta: „Célul tűztük ki történeti kertjeink közösségi és turisztikai hasznosítási modelljének kialakítását és széles körű bevezetését, amely lehetővé teszi természeti értékeink megóvását, illetve közép- és hosszú távon a parkok fenntarthatóságának fokozását, további fejlesztését.”

A szakmai előadások és workshop-ok mellett a téma iránt érdeklődő nagyközönség számára is szerveznek programot:

április 18-án este Az Éden kalauzai címmel talkshow-t szerveznek hazánk legnépszerűbb kertinfluenszereinek közreműködésével. Borbás Marcsival (Kertem), McMenemy Márkkal (Kert TV) és Szomoru Miklóssal (Egy Kertész Kertje Pilisszentkereszten) Vincze Attila tájépítész beszélget.

A részletes program az MKA honlapján olvasható.

A konferencia szakmai partnere az Építési és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Tájépítész Szövetség és a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, a Magyar Tájépítészek Szövetsége, a Magyar Turisztikai Ügynökség, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Történeti kertek és kertművészeti együttesek Szakbizottsága, az International National Trusts Organisation és a European Route of Historic Gardens.

A Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) egy szakmai civil ernyőszervezet, amely azzal a céllal jött létre, hogy felvállalva kertörökségünk régi adósságait, kiegészítse, összekösse és segítse az örökségvédelemben aktív, meglévő szervezetek tevékenységét. Ennek érdekében az MKA összefogja és átlátja a teljes magyar kertörökség kutatására, kezelésére és fejlesztésére vonatkozó kezdeményezéseket, ezek bonyolításában kezdeményező és aktív szerepet vállal oly módon, hogy új programokat, pályázatokat szervez a kertörökség megőrzésének védelmében. Célkitűzéseinek megvalósítása érdekében – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a gazdasági és a társadalmi szereplőket bevonja a kertörökség támogatásába. Az MKA nem csak a magyar kertörökség megújulásában vállal vezető szerepet, de részt vesz a kertörökség fenntartásának és fenntarthatóságának kidolgozásában és támogatásában, egyúttal kezdeményezi a történeti értékű kertek klímaadaptációjának kutatását, a biodiverzitás, a hagyományos fenntartási módok meghonosítását is. A Magyar Kertörökség Alapítvány egyik küldetésének tekinti, hogy növelje a történeti és történeti értékű kertek művészeti és természeti értékeinek megbecsültségét, megóvásának társadalmi támogatottságát. Ennek érdekében kiemelt hangsúlyt fektet a kertörökség oktatására.

Forrás: Magyar Kertörökség Alapítvány

Ajánljuk még:

Indiánok immunerősítője, amit mi is bátran termeszthetünk a kertünkben

A mézalmácska vagy más néven rézvörös fanyarka egy rendkívül dekoratív lombhullató cserje, aminek csodálatos lombozata, gyönyörű fehér virágai és ízletes bogyói is elvarázsolják a kerttulajdonosokat. Jó sövény nevelhető belőle, de akár törzses formára is metszhetjük, és ami még ennél is jobb: a legtöbb talajt jól viseli, napos és félárnyékos helyen is szépen növekszik, szárazságtűrő, igénytelen – ráadásul mínusz 25 °C fokig fagytűrő.