Kreatívan a lehullott lombbal: miért vétek bezsákolni, és hogyan hasznosítsuk a lehullott leveleket?

Kert

Kreatívan a lehullott lombbal: miért vétek bezsákolni, és hogyan hasznosítsuk a lehullott leveleket?

Egy ökológiai szemléletet bemutató előadáson hallottam először, hogy mikor a fák lombja ősszel lehull, akkor nem máshol van a helye, mint az alma mater körül, hogy meghálálja a fának azt a sok energiát, amibe került felnevelése és a koronán tartása. Szép gondolat, és nemcsak bölcseleti oldalról: valóban az az igazi körforgás, ha a lehullott lomb a helyén maradva, a bomlás során visszapótolja a földbe azt a sok tápanyagot, amit kivett akkor, mikor növekedni kezdett.

Azonosulva ezekkel a gondolatokkal, az első, amit javasolnék, az az, hogy hagyjuk ott, ahova esett. Vannak országok, ahol nagy társadalmi mozgalmak épülnek a „Hagyd a lombot!” felhívás köré, hozzáteszem: megalapozott elképzelések mentén. Mert nemcsak arról van szó, hogy a lomb átalakulva visszatérjen alma materéhez, hanem arról is, hogy

a helyükön hagyott falevelek számos ökológiai szolgáltatással járulnak hozzá környezetünk életben tartásához.

A legfontosabb mind közül a tápanyagok visszapótlása és a talaj takarása, ami segít bent tartani a nedvességet, megakadályozza a kiszáradást, az eróziót, és a fagyok idején védelmet nyújt a növények számára. Ezenkívül a falevelek közt megannyi apró élőlény talál menedékre, akiknek nélkülözhetetlen a lehullott lomb védelme ahhoz, hogy életben maradjanak, és később felnevelhessék utódaikat.

Fotó: 123RF

A XERCES SOCIETY Leave the leaves! mozgalma arra szólítja fel a kerttulajdonosokat, hogy gondolják át a kerti lombbal kapcsolatos elképzeléseiket. Olyan fontos tényekre hívják fel a figyelmet, mint az, hogy egy vékony falevélréteg nem árt a fűnek, és hogy

sokkal eredményesebb védelmet tudunk kialakítani akkor, ha nem aprítjuk össze a leveleket, hanem lehullott állapotukban gereblyézzük szét a kert különböző részeibe.

Amikor daráljuk a leveleket, akkor a köztük megbújó tojások, gubók és hernyók ezreit is elpusztítjuk – köztük számos, biodiverzitás szempontjából fontos fajt is. Gondolnunk kell arra is, hogy a hazai méhfajok között is számos olyan van, ami a talajban fészkel, így ha elvisszük a fejük fölül a védelmet nyújtó takarást, akkor sokkal nagyobb az esélye annak, hogy nem vészelik át a telet.

Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy vadont kell csinálnunk az udvarunkból. Mindösszesen arról van szó, hogy érdemes átgondolnunk, hogyan célszerű a minimális energiabefektetéssel, a legkisebb beavatkozást eszközölve rendeznünk az őszi kertünket. Természetesen

a lehullott lomb tökéletes takarója a magaságyásoknak is, így ahol túl vastag a lombréteg, onnan hordhatunk át az ágyásokba, konyhakertekbe.

Fotó: 123RF 

Ugyancsak nagy hasznunkra lehet az éppen megszüntetni kívánt avaros terület átköltöztetése, azaz ha nagyon nem békéltünk meg a lehullott lombbal kertünk egy bizonyos szegletében, akkor egész egyszerűen hordjuk át egy másik, kevéssé frekventált helyre, ahol kupacba rendezve kiváló mini-ökoszisztémát alakíthatunk ki kertünk lakói számára.

Állatok tucatjai jelennek majd meg itt az idő előrehaladtával, akik számos ökoszisztéma-szolgáltatással járulnak majd hozzá kertünk egészségéhez is.

Ha igazán kreatívak szeretnénk lenni, akkor vegyük elő a pincéből a maradék csibehálókat, jutákat vagy zsákokat, és készítsünk kerti díszt a levelekből! Ha megtöltjük a zsákokat a lehullott levelekkel, akkor akár hóembert is készíthetünk, és ha a csibehálóból egy sima hengert formálunk, akkor egy olcsó és egyszerű lombtartót készíthetünk, aminek nagy előnye, hogy tavaszig itt őrizhetjük a leveleket, amelyek a tavaszi ültetések és kertélesztés során nagy szolgálatot hozhatnak.

Fotó: 123RF 

Ha új ágyásokat tervezünk, akkor bátran használhatjuk a leveleket egy rétegnek a feltöltés során, és a lasagne vagy a dombágyás kialakítása során is nagy hasznunkra lehetnek.

Ha farakás vagy téglarakás van az udvarunkban, a résekbe tömködve a lombot, kisállat- és rovarszállást készíthetünk, amelyekbe boldogan költöznek majd be a legkülönfélébb fajok.

Ha minden kötél szakad, az aprított lombot edényes növényeink takarásához is felhasználhatjuk, és ha valakinek van türelme és kedve hozzá, akkor tömörítve és összekötözve akár a növények tövét fedő fagyvédelmi levélpárnákat is készíthet az udvarán heverő levelekből.

Fotó: 123RF 

Végül érdemes megfontolnunk azt is, hogy egy hordóba gyűjtjük a felesleges lombot – némi csalánnal vagy más gyógynövénnyel vegyítve –, és a megszokott módon ázalékot készítünk belőle. Mikor kész a koncentrátumunk,

tiszta üvegekbe töltve későbbre is tehetünk el belőle, biztosítva azt, hogy edényes és szobanövényeink egész télen át megfelelő táplálásban részesüljenek.

Egy dolog egészen biztos: semmi szükség nincs a zsákolásra és az elszállíttatásra: a lehullott lomb számtalan formában és számtalan célból felhasználható. Nem szemét és nem felesleges rossz, hanem megannyi lehetőség, aminek kihasználása csak kreativitásunkon és igyekezetünkön múlik.

Nyitókép: 123RF

Ajánljuk még:

Éltesd a talajt komposzttal! Ma van a talaj világnapja

A talaj világnapján idén a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Az ökogazdálkodók és házikertészek egyik legsokoldalúbban hasznosítható anyaga a komposzt, amely a talajt, annak élővilágát és a termesztett növényeket egyszerre élteti. Az ÖMKi nemrég frissített, országos komposzt térképén a hobbikertészek és a nagyobb mennyiséget igénylő növénytermesztők is megtalálják a hozzájuk közel eső, zöldkomposztot előállító üzemeket. A talaj világnapjára megjelent videójukban pedig többféle komposztálási megoldásról is szó esik.