„Kivált az igen érzékeny aszszony személyeknek hasznos orvosság sokféle elgyengítő nyavajákban” – a mezei katáng csodája

A mezei katáng (Cichorium intybus) – más néven kattan, kattankóró, katángkóró, naprajáró fű, mezei kékliliom, kávékatáng vagy vadcikória – eredete a legenda szerint így hangzik: egy elvarázsolt királylány addig várt szerelmére az úton, amíg egy tündér kék virággá nem változtatta, így született meg a mezei katáng. Egyes kultúrákban a hű szerelem jelképe, a nap szerelmese – igazi napraforgó –, hiszen virágaival mindig a fény felé fordul.

A kelta mítoszvilágban Freyja, a szerelem, a szexualitás és a termékenység Ván istennője a skandináv mitológiában, akit általában erdei macskák által húzott szekerén ábrázolnak. Neve a legendák alapját képező Edda-énekekből is ismert. A mítosz szerint amikor Freyja istennő az út mentén várta haza urát, aranykönnyeket hullatott: ezeknek a könnyeknek a nyomán nőtt ki a földből a mezei katáng, ami így a hűség, a barátság és a megértés szimbólumává vált.

Fotó: Pixabay / Varga Erika

Galénosz, a gladiátorok „sportorvosa”, valamint a kelták, a görögök és a rómaiak is ismerték és használták, gyógyító hatásai miatt.

Gyökére nagyon sok inulint és keserű anyagokat tartalmaz: gyantát, fruktózt és sok C-vitamint, ásványi anyagokat.

AZ inulin egy olyan vízben oldódó rost, amelyet a szervezetün k enzimjei nem képesek lebontani, így a vastagbélbe jutva az ott élő hasznos baktériumok értékes tápláléka – probiotikumként hasznosul, és nagy szerepe van a szervezet tisztító mechanizmusainak működtetésében.

Fotó: Pixabay / Kev

A mezei katáng csodás kék virágának látványa a nyári hőségben igazi felüdülést jelent az utak mentén. Ebben a tikkasztó melegben is viruló növénynek minden része, gyökere, szára, virágja hasznosítható. Nagyanyám tanítása szerint a virágjából készült tea testsúlycsökkentő hatással is bír – az orvosi veronikával és a fehér árvacsalánnal együtt –, de a szakirodalom szerint – a kis ezerjófűhöz hasonlóan – elsősorban máj- és epetisztító hatású, valamint kiváló emésztés javító, étvágygerjesztő, erős méregtelenítő, vértisztító, hiszen csökkenti a vér triglicerid- és koleszterinszintjét.

Fogyasztása fokozza az epe-, a máj- és a veseműködést: képes feloldani az epeköveket is, segít a húgysav eltávolításában.

Hildegard von Bingen 12. századi bencés apátnő és természettudós gyomorrontás ellen javasolta a vadcikóriát tiszta borban megfőzve, nagy katángkóróval egyenlő arányban keverve, külsőleg pedig sebforrasztó hatásáért bátorította használatát. Hieronymus Bock 15. századi német botanikus bőrfertőzések orvosságaként tartotta számon, és helyileg alkalmazva tályog, kelések kezelésére javasolta. Ezt a hatását ma is ismerjük: pikkelysömör, bőrhámlás ellen valóban hatásos. Kortársával, Paracelsus svájci orvossal együtt szembetegségek kezelésében is hatásosnak vélték.

Fotó: Pexels / Ludmila Panevici

Eredményesen csökkenti a cukorbetegek szomjúság érzetét, és a vércukor szintet. Enyhe hashajtó hatású: eltávolítja a bélfalakra lerakódott zsírokat, enyhítve ezzel a puffadás érzetet, csökkentve a gázképződést. Emésztési zavarok esetén kifejezetten ajánlott egy csésze katángtea elfogyasztása, mellyel remekül lehet kezelni a túlzott felfúvódást.

Virágját és szárát egész nyáron, a tél beálltáig gyűjthetjük vegyszermentes, tiszta környezetből, gyökerét pedig tavasszal és ősszel érdemes kiszedni és szárítani. A növény föld feletti részét napsütéses időben kell levágni, és mielőbb felaprítani a szárításhoz.

Fotó: Pixabay / Kev

A mezei katáng gyógyászati felhasználásáról több régi füveskönyvünkből is vannak adataink. Bethye András 1595-ben megjelent Fivesköny című művében olvashatjuk:

„Természeti: Az erdei és mezei cikoria hidegitő és szárasztó. Az kerti hidegitő, de igen nedves, mind az kettő szorító. Hasznai:

Ha megfőzől akármelyik cikoriából egy marokkal borban, az sárt, minden enyves nyálat ki viszön alól az emberbül.
Ha az magvát megtöröd és megiszod borban, hideglelésről jó.
Az kiben vizikórság vagyon jó az cikoriának levelét és gyökerét főzni és melegön meginnia, az májat és vesét tisztítják.
Ha pedig vizét veszöd igen hasznos innia a gyújtovány hideg ellen. Az leveleit, szárait és virágit kelésre és dagadásra igen jó kötni.
Használ köszvényös embörnek is.
Fejfájásról is jó.
Az gyermököknek hasát meggyógyítja ha megdagadott.
Az vize jó kelésre és sebre : minden féle dagadást vele mosni igen használ. Pokolvar és kelevény ellen jó az vize, ha véle mosod és kötöd.
Akinek homályos szöme vagyon, annak is igen hasznos, mert az szömnek dagadását meggyógyítja és világosítja az szömöt.
Az mezei cikoria megoltja a Szent Antal tűzét, az gyomrot erősíti ha ecötben eszöd, igen jó az gyomorra kötni.
Az ki lidérczös és magva elfut, elesik, éljen mindennap Rutával együtt, meggyógyítja.
Bujaságot megolt, csak élj vele.”

Fotó: Pixabay / Manfred Richter

Lippay János ezt írta 1664-ben megjelent Posoni kert című művében: „Két féle a Katánkóró vagy Cikória. Egyik vad, a másik kerti. Az íze mind levelének, mind gyökerének keserű. Kiásása a Cikórianak Sz. Mihály nap után jó száraz üdőben légyen, minek előtte megfadgyon a föld.

A cikória igen hasznos azoknak, akik sárga betegséggel terheltettek, és akiknek hév májok és tüdőjök vagyon, ha megfőzik és azt isszák, főképpen kikeletkor.

Cicoriábúl faczart levet, ha ki két nap éhomra issza, meg-csillapíttya a vér pökést. Ha Cikoriát meg-törik, és az bal oldalára köti ember, el vészi az szívnek fájdalmát.

Azt írják némelyek az vad katánkóró felől, hogyha az asszony emberek gyakran isszák a levét, meg-szépül és tisztúl az ábrázatjuk tűle.”

Fotó: Pixabay / Kie-Ker

Csapó József Új füves és virágos magyar kert (1775., 132. o.) című művében ezt olvashatjuk a kattang-kóróról: „Ez a kóró mindenütt terem útakon, útfélen. Virágai szép színűek, kerekdedek. Belső haszna:

Sárgaságot meggyógyítja a nyers gyökér kinyomott leve, a' ki azt gyakran issza.
Májnak s Lépnek keménységeit ezen formán meglágyítja.”

Diószegi Sámuel az 1812-ben megjelent Orvosi füvész könyvében ezt írja: „A mezei katáng gyökere, levele sokkal keserűbb, mint amelyeket kertekben termesztenek, viszont orvosi erőre nézve hathatósabb is ennél. Ez is erősítő, hívesítő, felolvasztó, élesztő mint a Pitypang, és kivált az igen érzékeny aszszony személyeknek hasznos orvosság sokféle elgyengítő nyavajákban, p.o. a' napos hideglelések után származott sárgaságban, a belső részeknek, lépnek, májnak dugulásaiban, melankóliában s.a.t. sőt a makats napos hideglelésekben is, melyek a Khinának engedni nem akarnak. E végre kell inni a gyökerének húslével főtt vizét.”

Fotó: Unsplash / Mark Ashford

Sokunk gyermekkori emléke a cikória kávé, melynek a cikória mellett a karamellizált cukor adta jellegzetes ízét, és melyet akkoriban nemcsak a gyermekek fogyasztottak, sőt, a háború utáni időkben ez szolgált kávépótszerként is. Az italt a mezei katáng szárított gyökerének pörkölt őrleményéből készítik.

A cikória kávét ugyanakkor sokkal régebb óta, a 17. századtól ismerik Európában: az 1800-as években, a napóleoni háborúk alatt is használták kávépótlóként, hiszen a kávéhiányt valahogy enyhíteni kellett – közben pedig jótékony hatását is felismerték, és koffeinmentes alternatívaként is megkedvelték.

Fotó: Pixabay / Artoxana

A cikória kávé elnevezése kissé megtévesztő, ugyanis a mezei katáng gyökeréből készülő cikória kávé valójában a teához hasonlóan készül, nem kávéfőzővel. A megszárított, megpörkölt és megőrölt cikóriagyökérből – amely sokkal rostosabb marad, mint a darált kávé – három kávéskanálnyit (10-12 g) leforrázunk, majd hagyjuk állni 3-4 percet, és leszűrjük, majd ízlés szerint ízesíthetjük.

Gyökeréből ajánlatos salátába is keverni, mert kitűnő vitaminforrás.

Régen annyira népszerű zöldségféle volt a katáng, hogy télire is eltették: a földbe rakott gyökérkupacokból kinővő friss hajtást fogyasztották salátaként, így egész télen friss zöldségük volt. A katáng egyetlen töve hatezer jól csírázó magot terem.

Tudtad? A salátanövényként közkedvelt endívia (Cichorium endivia) és a mezei katáng (Cichorium intybus) rokonok.