Kert

Kertem a lelkem – A buddhista kertészet tanításai

A buddhista kert sokkal több mint egy ködös eszme. A buddhista kert egy belső, egyéni életút, amin haladva lelket és természetet gyógyító állításokat, felfedezéseket tehetünk. 

Amikor tavasszal alig várjuk, hogy kimenjünk a kertbe, amikor aggódó tekintetekkel méregetjük a tetvekkel sűrűn ellepett növényeinket, amikor mulccsal vagy komposzttal próbáljuk meg életben tartani talajunkat, és amikor újabb és újabb lakót költöztetünk kertünkbe, nem teszünk mást, mint kapcsolatot hozunk létre önmagunk és a rajtunk kívül létező világ között. Egy oda-vissza ható viszony jön létre, ami mindkét felet építi, ami a legnagyobb csöndben formálja személyiségünket, gondolatainkat, érzéseinket.

Nemrég szembejött velem egy videó, amiben egy buddhista szerzetes kertjébe pillanthattam be. Végigkísértem a konyhakert kialakításának folyamatát, egészen a magvetésig – aminek mikéntje lenyűgözött. A szerzetes ugyanis egy átnedvesített pamutrongyba helyezte a magokat, majd betette a kis csomagot a mellkasához, és napokig ott hordta magán. Mikor a magok előcsíráztak, elvetette azokat. Mindamellett, hogy bőven van biológiai háttere annak, miért jó ezt a technikát alkalmazni – a nedvesség és a test melege egyenes út a sikerhez – úgy gondolom, hogy a fenti módszer jóval több, mint puszta praktikum. Van benne valami plusz, ami egyszersmind lelket ad a kertészet fizikumának, és ami arra késztet, hogy egy teljesen más perspektívából szemléljem kinti tevékenységeinket.

A buddhista kert filozófiája

Egyes keleti elgondolások szerint a kertészkedés a buddhizmus fizikai megjelenése: a kert egy nyitott templom, a bölcsesség a kollektív környezet, a Szangha, vagyis a közösség pedig a növénytársításokban és növényi szomszédságokban keresendő. Kertünk ösvényei a megvilágosodás útjait rejtik, a talaj állapota a saját karmánk állapotát tükrözi, az ültetvények pedig gyümölcsöző és virágzó gondolatokat, évelő és haldokló koncepciókat képviselik. Érdekes megközelítése ez ember és természet találkozásának, a filozófia és tudomány összefonódása, a lélek és fizikum kapcsolódása. Ráadásul – tapasztalatból mondom – nem kell sem vallásosnak lennünk, sem a buddhizmus tanaiban hinnünk ahhoz, hogy elvarázsoljon bennünket a buddhista kert szellemisége.

„Amit látsz, az önmagad tükörképe” – mondja a buddhista kertszemlélet. Tehát a kerted egyszersmind önmagad is.

Ha valami nincs a helyén, akkor mozgatod, áthelyezed, megváltoztatod, mert a változás, az átmenet és a fejlődés mindig jelen van a kertben (és benned is). Ebben a kertben, ebben a felfogásban az elvégzett munkák mindegyikének mögöttes jelentése van. Legjobb példa erre a tudatos gyomlálás, ami egyben koncentrált magunkra figyelés, lelkünk megtisztítása is.

A buddhista kert elmélete szerint a kertészet nemcsak a természetről való gondoskodás, hanem fejlesztési szándék is. Kertészkedés közben kommunikálunk a természettel, elköteleződünk a növekedés és a fejlődés mellett, és munkánk során szavak helyett tetteink beszélnek. Minél aktívabbak vagyunk a kertészkedésben, annál csendesebbé válik az elménk. 

A helyes éberség gondolata

A Right Mindfulness, amit talán úgy fordíthatnánk: helyes éberség, kulcsfogalom a buddhista kertművelésben. Kertünkben minden növény egyéniség, minden növénynek mások az igényei, és más kihívásokkal is küzdenek. Ezért, ha azt szeretnénk elérni, hogy kertünk egészséges és bőtermő legyen, akkor oda kell figyelnünk minden lakó egyéni igényeire. Ezt tesszük akkor, mikor felmérjük ágyásaink öntözési igényeit, mikor felfedezünk egy kártételt és megpróbálunk védekezni ellene, de ezt az alapfelvetést alkalmazzuk akkor is, amikor két növényt egymás mellé ültetünk, hogy segítsék egymás növekedését vagy megvédjék egymást a kártevőktől. A buddhista kertészetben ezt a figyelmet nevezik helyes éberségnek. Ez az, ami hozzásegít bennünket ahhoz, hogy felfigyeljünk kertünk néma üzeneteire, és meghalljuk önmagunk belső hangjait. A figyelem lehetővé teszi, hogy még időben lépjünk, megelőzzünk egy nagyobb bajt, egy induló lavinát, ami komolyabb károkhoz vezet – akár kertünkben akár saját életünkben.

A buddhista kert célja megtanítani, hogyan tudjuk értékelni életünk jó részeit:

például a házastársunkat, aki meleg vacsorával vár haza, az otthon biztonságát vagy az egyenesen a kertből érkezett ételek ízét. Mert ha tudatosan odafigyelünk, ha helyes éberséggel vagyunk jelen az életünkben, számos csoda feltárul előttünk. 

A Zen kertek
A Zen kert a buddhista kertek legismertebb típusa. Kínából indult, de az 1160-as évektől a japán templomkertek kialakítását is inspirálta. A kertek egyetlen célja az volt, hogy olyan helyet kínáljanak a szerzeteseknek, ahol Buddha tanításain merenghetnek. Minden kert változatos volt, a benne tevékenykedők személyiségéhez igazodott. Úgy alakították ki őket, hogy harmóniát és nyugalmat árasszanak magukból, és lehetővé tegyék a teljes elvonulást – az egyéni jelentések összegyűjtése azonban a kert látogatóján múlott.

Minden kert buddhista kert? 

Ha jobban belegondolunk, a buddhista kertészet filozófiája megfogalmazza mindazt, amit mi saját kertünkben nem nevezünk nevén. Hiszen minden kertbarát saját maga képére formálja környezetét, saját békéjének és kiteljesedésének szándékai vezérlik, és visszacsatolásként (tudatosan vagy tudattalanul, de) a békét, eredményességet, nyugalmat, sikerélményt várja.

Adni és kapni: az örök kölcsönhatás, ami tökéletesen megvalósítható a kertben, az ott végzett munka során. Egy hosszútávon is győztes felállás, ami egyszerre gyógyítja a természetet és saját belső világunkat, megteremtve annak lehetőségét, hogy visszakapjunk valamit a mögöttünk hagyott értékekből, célokból és tartalmakból.

Ajánljuk még:

5 + 1 hiba, amit selejtezés közben a legtöbben elkövethetünk

Olykor rám tör a késztetés, hogy leválogassam a dolgaimat. A leggyakrabban a gardróbomhoz megyek ilyenkor, rendre leselejtezem a ruháimat. De a konyhaszekrény sem ússza meg úgy az évet, hogy legalább egyszer ne pakoljak ki belőle mindent! Észrevettem magamon, hogy nem mindig sikerül a tervem, sőt, előfordult, hogy kudarcba fulladt az egész rendrakás. Utánanéztem hát, mi lehetett ennek az oka? Íme 5 + 1 hiba, amit selejtezés közben a legtöbben elkövethetünk! 

 

Már követem az oldalt

X