Kert

Így védekezzünk természetesen a nemkívánatos levéltetvek ellen

A levéltetvek nemcsak a kultúrnövényeket, de akár a szobában tartott, vagy a tél során fagymentes helyen teleltetett növényeinket is megtámadhatják. A levelek, virágok, hajtások nedveit szívogató kártevőknek ráadásul nem csupán az egyedszámuk lehet óriási, de fajszámuk is hetven fölött van! Kétségbeesésre azonban semmi ok, a levéltetű ellen sok esetben akár házi módszerekkel is sikerrel felvehetjük a harcot!

A kártevők jelenlétére többféle tünetből is következtethetünk. Legjellemzőbb, hogy növényeink levelei bepöndörödnek, lehullanak, hajtásaik csökevényesednek, pirulnak-sárgulnak. A 2-3 miliméteres, szárnyas és szárnyatlan alakban is felbukkanó kártevők erősebb fertőzöttség esetén jól látható csoportokban boríthatják a növényt, melynek édes nedveit szúró-szívó szájszervükkel szívogatják. A káposzta-levéltetűt talán kevesebben ismerik, de feltehetően a legtöbbünk találkozott már a cseresznyén, vagy a bodza virágzatán akár komolyabb réteget képző fekete-levéltetvekkel.

A levéltetvek „normál esetben” ősszel párzanak, azonban ideális körülmények között a nőstények szűznemzéssel (a hímekkel való találkozás nélkül) tavasszal és nyáron is képesek utódokat világra hozni – akár naponta húsz egyedet! Ennek alapján könnyen érthető, hogyan tudják a tetvek akár egyetlen egy nap alatt ellepni kedvenc növényeinket!

De mit tehetünk, ha a kártevők minden gondoskodásunk és igyekezetünk ellenére is megjelentek szobában tartott növényeinken?

Ha enyhébbek a tünetek, a tetveket akár egészen egyszerűen leszedhetjük, letörölhetjük a növényről: az amúgy lassan mozgó élőlényeket egy nedves, puha anyagú textillel könnyen eltávolíthatjuk a levelekről. Cserepes növényeinket – kíméletes üzemmódban – akár a zuhany alatt is megtisztíthatjuk! A nem túl hideg, nem túl meleg hőmérsékletű vízzel óvatosan mossuk meg a növényt, mindvégig vigyázva a cserépben lévő föld kimosódásának elkerülésére!

A levéltetvek jelenlétére nemcsak a növények elváltozásaiból, de akár más ízeltlábú fajok hirtelen megjelenéséből is következtethetünk! A hangyák egy része például kifejezetten rajong a levéltetvekért – egészen pontosan azok cukrokban gazdag ürülékéért, az úgynevezett mézharmatért! Az állatok viselkedését kutató etológusok többször leírták, hogy egyes hangyafajok a mézharmat spontán fogyasztása mellett a levéltetveket kifejezetten ösztönzik annak kiválasztására: a tetveket csápjaik csapkodásával ingerlik és serkentik az energiában gazdag „eledel” kibocsátását.

Szintén következtethetünk a levéltetvek jelenlétére, ha kertünkben a szokásosnál jóval több „rendes” katicabogárral találkozunk, (a hatalmas tömegekben megjelenő „import” harlekin katicák jelenléte egészen más okra vezethető vissza!) mivel a hétpettyes katica egyik fontos táplálékát éppen a levéltetvek jelentik.

A tetvek ellen házilag is készíthetünk olyan permetszereket, melyek egy kezdődő, vagy egy gyengébb fertőzés esetén megoldást jelenthetnek. Két-három evőkanál szódabikarbóna, ugyanennyi ecet és mosogatószer fél liter vízben való elkeverésével kiváló házi permetlevet készíthetünk, mellyel a tetvesedés kezdeti szakaszában eredményesen kezelhetjük szobanövényeinket.

A szódabikarbóna mellett erősen aromás növényekből is készíthetünk permetlevet! A fokhagyma, menta, levendula, csalán összemuszult, vízzel készült keverékét egynapos állást követően forraljuk fel, és szűrést követően már permetezhetjük is a növényekre!

Szabadföldön a tetvek ellen növénytársítással is védekezhetünk, ha a tetvesedésre érzékenyebb növények közé erősebb illatú (szurokfű, körömvirág), vagy kifejezetten riasztó hatású (fokhagyma, hagymafélék) növényeket telepítünk.

Gyümölcsfáink, nagyobb méretű egyéb növényeink tetvesedése esetén a házi praktikák rendszerint hatástalannak bizonyulnak. A kémiai permetszerek alkalmazása előtt mégis érdemes lehet alternatív megoldási lehetőségeket alkalmazni! A leghatékonyabb mégis minden esetben az, ha kertünket és a benne élő növényeinket igyekszünk a lehető legjobb egészségi állapotban tartani, hogy a rájuk leselkedő betegségeket, kártevőket saját immunrendszerük segítségével győzhessék le!

Ajánljuk még:

„Azt adom a növényeimnek, ami a legjobb nekik: esővizet” – Borbás Marcsi azt is elmondja, miért csak esővízzel locsol

Minden cseppje kincset ér – egyre inkább érezzük. A forró napokat elsöprő esőkért nyáridőben még fohászkodunk is, a világ más tájain pedig az esős és a száraz évszak váltakozásával mérik az időt, mi viszont el sem tudjuk képzelni, milyen lehet hónapokig eső nélkül éli. Pedig a mi vidékünkön is egyre nagyobb problémát jelent a vízhiány, ami ellen az esővíz gyűjtése az egyik legkézenfekvőbb védekezési módszer.