Ezért kellene minden gyereknek dolgozni a földdel

Kert

Ezért kellene minden gyereknek dolgozni a földdel

Számtalan előnye mellett az iskolakert egyik hiánypótló hozadéka, hogy felelős gondolkodásra és következetességre tanít, miközben – ha jól csináljuk – ökológiai tudatosságra is nevel.

Az ökológiai gondolkodás már a tervezéstől a kertgondozáson át a fogyasztásig a növényi kultúrák minden fázisában érvényesítendő szemlélet: erre hívta fel a figyelmet Kazi Péter, a Zabosfa Kertész Kft. tulajdonosa is, aki a Dél-Alföldön, Zákányszéken teremtette meg organikus gazdálkodásra épülő zöldség- és gyümölcskereskedő vállalkozását, és aki az ökológiai fenntartású iskolakertek elkötelezett híve. A jó iskolakert azonban gondos tervezést és szakértők bevonását is igényli... 

Milyen a jó iskolakert?

Sokféle formában lehet iskolakertet telepíteni, művelni, minden iskola a maga lehetőségei szerint alakíthatja saját kertje méreteit és tartalmát. Bármelyik utat is választjuk, a siker titka a gondos előkészítésben rejlik. Nagyon fontos ugyanis, hogy a gyerekek számára tervezett kiskert sikerélményben gazdag tevékenységet nyújthasson az év minden időszakában, ehhez pedig elsősorban jól kell ismernünk lehetőségeinket.

A szabad földterület természetesen elsődleges szempont, hiszen ez határozza meg, mekkora teret engedhetünk kertészkedési ambícióinknak. A föld minősége és vízellátása a következő lényeges szempont: ezek ismerete nélkül nehezebb kiválasztani, melyik zöldség vagy gyümölcs érzi majd jól magát a rendelkezésünkre álló talajban. Ettől függ a termény egészséges fejlődése és persze a gyermekek sikerélménye is. Az iskolakert előkészítése során tehát mindenképpen konzultáljunk kertészeti szakemberrel, hiszen sok apró és nagyobb bosszúságot, esetleg kudarcélményt spórolhatunk magunknak és a gyerekeknek. 

 
Termények az ökológiai gazdálkodásból Forrás: Zabosfa

Nagyon különböző, hogyan tudják az egyes iskolák beépíteni pedagógiai programjukba az iskolakerti foglalkozásokat. Ezeknek ugyanis nincs rögzített helyük a tanrendben, aminek nagy előnye, hogy minden pedagógusközösség és iskola saját igényeihez igazíthatja az iskolakertben rejlő lehetőségeket. Péter elmondása alapján A Zákányszéki Általános Iskolában például egy délutáni foglalkozás, egy szakkör keretében működik az iskolakert program, és egy rendkívül elhivatott biológia-tanárnő vezeti az egyik, hasonlóan elkötelezett alsós osztályfőnökkel. Több osztályból is lehet csatlakozni a szakkörbe, tehát nem csak egy korosztály vesz részt az iskolakerti programokban; szeptembertől júniusig pedig az iskola gondnoka és szülők is segítik a gyerekek munkáját.

Az élet rendje – néhány négyzetméteren

Az iskolakert nem csak növények otthona. Olyan komplex ökoszisztéma, amelyben apróbb állatok, sőt, akár halak is megférhetnek, amennyiben ügyes tervezéssel és a hely nyújtotta lehetőségekkel vizes élőhelyet is ki tudunk alakítani.  

 
Freepik.com
 

Minél gazdagabb egy ökoszisztéma, annál nagyobb a benne élők védekezőképessége: ezt egy ökológiai gazdálkodásra szakosodott szakember pontosan tudja, ezért ki ne hagyjuk a tervezési folyamatból! Cserjék és fák, ültetett és vetett növénykultúrák együttélését csakis tiszta, azaz vegyszermentes gondozással lehet egészségesen biztosítani és erre már a kert tervezésekor gondolnunk kell. A talaj előkészítése, a tápanyagpótlás, majd a gondozás és öntözés során kizárólag tiszta vizet és tápanyagokat szabad használni ahhoz, hogy a(z iskola)kert megőrizze természetes egészségét és ökológiai tisztaságát. Minden iskola egyedi környezetben működik, így az iskolakert program sikerét sem lehet „bevált receptúra” alapján elvárni. A helyi adottságok optimális kiaknázását csak segítik a már összegyűlt tapasztalatok, de nem helyettesíthetik a lokális tudást.

A Zabosfa Iskolakert pályázata éppen abban segít, hogy minden, az ökológiai szemlélettel zajló iskolakerti nevelés mellett elkötelezett intézmény saját igényei szerint alakíthassa ki és működtethesse kiskertjét.

A sokféleség érték: ez az iskolakertekre is igaz.

Ahhoz, hogy kialakuljon az adott iskolakert jellege, kiderüljön, mely növényi kultúrák tudnak eredményesen fejlődni és, hogy a gyerekek is rászokjanak a kertészkedés ízére-zamatára, legalább háromévnyi folyamatos fenntartásra van szükség. Ez idő alatt a kicsik is megtapasztalják a növények élettani ciklusait, a gondozással járó felelősség és következetesség fontosságát, és megtanulják az ökológiai tisztaság alapvető feltételeit. Konkrétan saját tevékenységük révén érzékelhetik, hogyan tudjuk befolyásolni önmaguk ökológiai lábnyomát. Csakis akkor lehet sikeres egy ilyen program, ha a résztvevők magukénak érzik a benne rejlő értékeket és szívesen végzik a fenntartással járó rendszeres tevékenységeket. Ezért is rendkívül fontos, hogy minden iskola saját igényeire és lehetőségeire tervezzen iskolakertet.

„Egy hagyományos gazdálkodás akkor lehet tanúsított ökológiai terület, ha ott 3 éven keresztül az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint gondozzák a növénykultúrát. Azt szeretnénk, ha az iskolakertek is megszerezhetnék a biokontroll-tanúsítványt, azaz hivatalosan is ökológiai gazdálkodás minősítéssel rendelkeznének” – teszi hozzá Péter.

Mi kell ehhez?

Elsősorban a mesterséges tápanyagok és vegyszerek használatát kell mellőzniük az iskolakertek tervezőinek és üzemeltetőinek ahhoz, hogy a kis gazdaságok végül valódi apró „ökofarmokká” váljanak. Ráadásul ez nem jelent többletmunkát a pedagógusoknak és a gyerekeknek, és nem igényel különösebb speciális tudást sem, legfeljebb több odafigyelést. A kert gondozási feladatai egy átlagos iskolakertben hetente kétnapi munkával könnyedén teljesíthetők, növénykultúrától és a talaj szerkezetétől függően. Homokosabb talajban hamarabb elillan a víz, tehát gyakrabban kell locsolni is, míg egy kötöttebb talajszerkezet hosszabb ideig képes megtartani a folyadékot.

 
A sütőtök a legnépszerűbb iskolakerti növény
pixabay.com
 

A legnagyobb kihívást mindig a nyári szünet okozza az iskolakertek fenntartóinak. Ugyancsak fontos szempont a tervezésben, hogy olyan növényeket érdemes telepíteni, amelyek nyáron is könnyedén gondozhatók és ősszel már be tudjuk takarítani a termést. Péter szerint a sütőtök volt a legnépszerűbb iskolakerti növény a gyerekek körében, hiszen nyáron kevesebb odafigyelést igényelt, viszont ősszel, iskolakezdés után könnyedén begyűjtötték és együtt megsütötték.

Az iskolakertek átfogó célja, hogy a gyerekek minél többet kint tudjanak lenni a természetben és megértsék, megszeressék a körülöttük lévő élővilágot. Hatalmas élmény számukra, hogy együtt, közösségi munkával képesek valódi értéket létrehozni.

A cikk megjelenését a Zabosfa támogatta.

 

Kisböjti fogások adventre
Sokan a karácsonyt megelőző időszakban is böjtölnek. Nemcsak a testünknek tesz jót a hétköznapi rutin megszakítása, a megvonás, hanem a lelkünket is edzi. Persze nem minden esetben olyan kemény az önmegtartóztatás: van, hogy még ízletesebbek a böjti ételek, mint a hétköznapi menü. Ha rajtunk múlik, ez idén legalábbis így lesz. 

 

 
X
Már követem az oldalt