Ebédet a konyhaablakból: az újratermesztés lehetőségei

Kert

Ebédet a konyhaablakból: az újratermesztés lehetőségei

Van a növénytermesztésnek egy egészen különleges mellékága. Nem jár nagy terméshozammal, nagy valószínűség szerint nem is fedezi zöldségszükségleteinket, de az újjászületés és az alkotás élményét hozza el nekünk. Nincs nagy eszközigénye, egészen kis helyeken is megvalósítható, és kifejezetten kedveli a konyhaablakot. Egy köztes állomás, amelynek kipróbálását érdemes megejtenünk. Tapasztalatok az újratermesztés művészetéből.

Számos növény újratermeszthető, ha jól kezdünk neki. Íme az alapok!

Burgonya: a köretek első számú képviselője

Ha találunk a kamrában elfeledett, kissé megöregedett gumókat, amelyek csírázásnak indultak, ne dobjuk ki őket! Az ilyen darabok a legalkalmasabbak az újratermesztés kipróbálásához.

Az öreg gumókat vágjuk félbe úgy, hogy mindkét darabon legalább két csíra maradjon, majd hagyjuk, hogy kiszáradjanak!

Attól függően, hogy hány darabot szeretnénk új életre kelteni, válasszunk megfelelően nagy edényt! A kiszáradt, legalább kétcsírás darabokat dugjuk a földbe, takarjuk be, ügyelve arra, hogy a föld laza maradjon, mert a hajtások csak így tudnak a felszínre jutni. Gondozzuk, nevelgessük, és amikor pár hónap múlva észrevesszük, hogy a növény felszín feletti részei hervadásnak indulnak, megkereshetjük a földben a kis krumpligumókat.  

Fotó: Pixabay / Andreas

Vöröshagyma: a magyar konyha elengedhetetlen alapanyaga

Talán nincs is olyan háziasszony, aki az erőt adó zöldséglevest e nélkül főzné meg. Ha az ebéd készítésekor egy fej vöröshagyma alsó 3 cm-es részét levágjuk úgy, hogy közben vigyázunk a gumó alján lévő gyökérmaradványokra, akkor akár új növényt is nevelhetünk belőle, méghozzá pofonegyszerűen: a levágott részt tegyük egy cserép benedvesített földbe úgy, hogy a gyökerek lefelé nézzenek.

Takarjuk be egy réteg földdel, és gondoskodjunk a folyamatos vízellátásról, hogy ne száradjon ki. Néhány hét múlva már felfelé ágaskodnak a hagymazöldek, amelyeket a sarjadékhagymához hasonlóan tudunk felhasználni.

Gyakorlatilag ugyanúgy használhatók, mint a hagymafej, és minden ételbe kellemesen enyhe hagymaízt csempésznek. Fogyaszthatjuk nyersen vagy párolva, salátákba vagy krémekbe keverve is.

Fotó: Pixabay / Congerdesign

Torma: a húsvéti ünnepek állandó szereplője

A reszeléséhez történő előkészítésekor gondoljunk arra, hogy egy kis gondoskodással később is frissen szedhetünk belőle, egyenesen a konyhaablakból.

Ha szeretnénk kipróbálni a tormanevelés effajta élményét, akkor vágjunk le egy legalább 5 cm vastag darabot a gyökér felső részéből, és szárítsuk ki.

Ezután állítsuk egy tál langyos vízbe úgy, hogy az félig ellepje. Egy héten keresztül, a vizet minden nap cserélve áztassuk! Az egyhetes áztatás után ültessük földbe a gyökérdarabunkat. Attól függően, hogy levelét vagy gyökerét szeretnénk majd fogyasztani, ültessük kisebb vagy egészen nagy méretű edénybe. Mielőtt döntünk, nem árt tudnunk, hogy a gyökér újranövesztése körülbelül két évet vesz igénybe, ezért csak a legtürelmesebbeknek ajánlott.

Fotó: Unsplash / Anna Evans

Cékla: téli egészség

A krumplis tésztához kínált céklasaláta készítésekor egy darab friss, nyers cékla felső egyharmadát vágjuk le, és azzal a részével felfelé, ahonnan a leveleit eltávolítottuk, helyezzük egy tál vízbe. Az edényt tegyük az ablakba, hogy minél több fény érje, és vizét naponta, legfeljebb kétnaponta cseréljük egy héten keresztül.

Az egyhetes áztatás után ültessük földbe úgy, hogy a legfelső részét nem temetjük be.

Pár hét után megjelennek az első levelek, amelyeket céklaleves, főzelék vagy saláta készítéséhez is felhasználhatunk. Ha megfelelően gondozzuk növényünket, akkor leveleiből folyamatosan szedhetünk, csak egy dologra kell nagyon figyelnünk: sose vágjuk le egyszerre az összes levelét, mert akkor a növény elpusztul.

Fotó: Unsplash / Rasa Kasparaviciene

Koriander, a megosztó fűszer

Csak friss, gyökeres növényt használjunk! A gyökerek felett 3 cm magasságban vágjuk le a leveleket, és a gyökeres részt tegyük egy tál vízbe. Pár nap múlva megjelennek az új hajtások, amelyek fejlődéséhez elengedhetetlen a napi vízcsere és az ablakközeli lét, a napfény érintése.

Pár nap múlva földbe ültethetjük, ám arra vigyázzunk, hogy földje mindig nedves maradjon!

Szükségünk lesz egy kis türelemre, hiszen idő kell a levelek teljes kifejlődéséhez, de ha ki tudjuk várni ezt a folyamatot, hálásak leszünk majd, hiszen mindig csíphetünk friss koriander leveleket ételeink elkészítéséhez.

Fotó: Pixabay / ivabalk

A felsorolt növényeken kívül még számos más zöldséggel és gyümölccsel is kísérletezhetünk, azonban vannak alapszabályok, amelyekre érdemes odafigyelnünk. Az egyik legfontosabb, hogy mindig egészséges növényeket használjunk, és előkészítés előtt alaposan tisztítsuk meg őket. Bármennyire is szeretnénk támogatni növényünket a növekedésben, ne vigyük túlzásba: kerüljük a túlöntözést és biztosítsuk számára a megfelelő szellőzést!

Az ültetéshez válasszunk jó minőségű földet, az áztatás vizét gyakran cseréljük! A legfontosabb szabály pedig az, hogy legyünk türelmesek!

Ne zavarjuk a növényt a fejlődésben, ne emeljük ki a földből ellenőrizni, hogy fejlődésnek indult-e, mert kárt teszünk benne, és a folyamat sikertelenségét idézzük elő ezzel. Ha megfelelően gondoskodunk újoncunkról, a siker szinte garantált! 

Nyitókép: Pixabay / Margarita Konstantinova

Ajánljuk még:

Aranyba foglalt egészség – régi kincsünk, a birs

„Étel előtt hasat szorít, étel után hasat lágyít” – tartja a népi bölcsesség a legkésőbbi szüretelésű és egyik legrégebbi gyümölcsünkről a birsalmáról, melynek jellegzetes zamatát, átható illatát a magyar paraszti konyhától a főúri asztalig mindenhol megtaláljuk. Nagyanyámnál az első házban, azaz a tiszta szobában a szekrény tetején állandó téli vendég volt: utóérésre, lakásillatosításra használta, és persze ebből készült az isteni birsalmasajt és -lekvár is. Azt hiszem, a birsalma igazi értékeléséhez nekünk, magunknak is meg kell érnünk: ahogy telik az idő, egyre jobban szeretem.