Dobogókő
Budapestről gyakorlatilag egy köpésre van Dobogókő, ahol télen jó eséllyel van hó! Nagyon érdekes érzés, amikor elindul az ember a koszos, piszkos és lucskos fővárosból, és ahogy caplat fölfele, akár busszal, akár autóval közeledik, egyszer csak befehérednek a fák és máris a hó világában találjuk magunkat, holott egy órája indultunk el – Óbudáról elég félóra is.
Dobogókőn aztán többfelé is lehet szánkózni, kirándulni, a Rezső-körút és a Zsivány-körút kicsikkel is könnyen bejárható, a hegy sziklás északi oldalán vezet a látványos Thirring-körút, ennek viszont inkább tíz éven felüli gyerekekkel érdemes nekivágni. Mindenesetre gyönyörű panoráma tárul elénk több helyszínről is. A kicsikkel gyakorlatilag már a parkoló mellett lehet szánkózni, nagyobbakkal érdemes megkeresni az erre alkalmas pályát.
Külön színezetet ad az élménynek a báró Eötvös Loránd menedékház,
Magyarország egyik legrégebbi, 1906-ban épült menedékháza,
ahol egy kicsit visszaugorhatunk az időben. Az ódon hangulatú, ikonikus nagyobb kőépület mellett van egy csodálatos kilátóhely, és nyitva áll az az eredeti, kisebb, 1889-ben átadott faház is, ami ma Turistamúzeum. A teraszon gyakran bográcsban főznek vagy éppen grilleznek, télen és nyáron is érdemes ide ellátogatni. Meg is szállhatunk, a 2-3 ágyas szobák mellett vannak olcsón menedékház-jellegű, sokágyas termek is.
Egy kicsit tovább sétálgatva még egy érdekes helyre bukkanhatunk, ugyanis jurtaszállások is nyíltak a közelben, illetve egy nagyobb, hangulatosan díszített jurtában üzemel a Makovecz Zsindelyes Vendéglő, ahol mi nagyon finom gyömbérteát ittunk – még a gyerekeknek is ízlett! Egy-egy jurtában szintén meg lehet szállni nagyobb társasággal vagy a családdal. Természetesen, ezek az építmények fűthetőek, így télen is üzemelnek. A gyerekek számára különleges élményt jelent itt tölteni egy éjszakát, élvezni a felfelé is tágas teret, kandallóban a tűz ropogását nézegetve – ez kiváltja az esti mesefilmnézést.
Külön öröm, hogy ezeken a helyeken van webkamera, így aztán lehet indulás előtt ellenőrizni, tényleg van-e hó. Tavaly több mint másfél hónapon át lehetett élvezni a havas tájat.
Mátrafüred
Az egyik legkülönlegesebb hazai havas élményre minden bizonnyal Mátrafüreden bukkanhatunk, ahol a lassacskán három évtizede a szánhúzásnak élő Hering Tamás vár bennünket. Tamás két évtizede merült bele a kutyafogathajtó sport világába, és fantasztikus kutyáinak köszönhetően több mint 140 alkalommal állhatott dobogón, főleg nemzetközi versenyeken.
A kutyafogathajtás iránt érzett elkötelezettsége és szenvedélye azt eredményezte, hogy ma már negyven kutya alkotja csapatát. Ezeknek a rendkívüli mozgásigényű kutyáknak rendszeres edzésre van szükségük, ezért Tamás összekötötte a kellemeset a hasznossal: kinyitotta a kutyafogathajtás világának kapuját minden érdeklődő számára.
Sok-sok évvel ezelőtt nekünk is volt szerencsénk részt venni egy ilyen különleges kalandon, és annyira magával ragadó volt az élmény, hogy azóta már többször is visszalátogattunk a Mátra fogat szántotta vidékeire. Tamás nyugodt, tapasztalt, segítőkész és kommunikatív túravezetése megadja a kellő alapot ahhoz, hogy a fogathajtást játékként, kellemes kikapcsolódásként megélő négylábúak a gondtalan kikapcsolódásba repíthessenek bennünket, gyakorlatilag kortól függetlenül.
Természetesen a kutyákat nem terhelik túl: ezért szünet is van egy túrában, olyankor meleg teát lehet inni, máskor a szánokat is bekapcsolják, ugyanis ezek valójában hangtalan, elektromos hajtású kisautók. A kaland célja pedig nem az adrenalin magasra emelése, hanem az élmény és a pillanat teljes átélése.
A tíz lelkes, izomtól duzzadó és boldogságban úszó bajnok mögötti fogaton ülve
az ember egy álomvilágban érzi magát, ahol a hófödte csúcsok végtelenjeinek képe a pillanat végtelenségét is magával hozza,
és úgy repül el az a pár óra, mintha csak most ültünk volna fel a fogatra. Minden kutya külön személyiség, izgalmas egyéniség, akiket egészen közelről is megismerhetünk, mikor egy forró tea kíséretében megpihenünk a Mátra hófehér ösvényeinek egyikén.
Ha az elhatározás megszületett, már csak a nekünk leginkább tetsző túrát kell kiválasztanunk, lehetőség van bőven. Kétség sem fér hozzá, hogy a mátrai kutyafogattúra az egyik legkülönlegesebb hazai élményprogram – kár lenne kihagyni!
Kékestető
Az ország legmagasabb pontján hosszú ideig van hó télen, a déli sípálya nem túl meredek, így kiváló lehetőséget nyújt a szánkózásra. Ez Magyarország leghosszabb sípályája, 1800 méter hosszú, 230 méter szintkülönbséggel, az északi pálya pedig 600 méter hosszú, 180 méter szintkülönbséggel. A vendéglátóhelyek többsége kicsit lejjebb helyezkedik el a településen, a déli pályánál lévő Kékesi vendégházban ebédidőben lehetetlen helyet találni, és ez inkább egy kicsit elegánsabb étterem. Az északi irányban a Tető névre hallgató faház szabadabb, itt nagyon jó sztrapacskát kapni! Kékesen is van webkamera, érdemes nézegetni!
Kékestető, 1960 | Forrás: Fortepan
Kékestető 1963 óta hivatalosan is klimatikus gyógyhellyé nyilvánított terület, hatással van az asztmatikus betegségekre, idegkimerültségre. A kristálytiszta levegőt harapni lehet, és a TV-torony kilátójából északi irányban a több száz kilométerre található havas hegygerincek is kivehetők.
Több túraútvonal indul a szélrózsa minden irányában Kékestetőről, de a legkülönlegesebb közeli helyszín
Magyarország egyetlen őserdőfoltja, a Kékesi Észak Erdőrezervátum,
ami fokozottan védett természetvédelmi terület. Bükkösökből áll, a magterülete kétharmadán soha nem folyt erdészeti tevékenység, ezért számít őserdőfoltnak. Azért is érdemes felkeresni, mert nyáron egészen más látványt nyújt, a zárt lombkorona miatt még délben is félhomályos, meseerdő hatását kelti, télen pedig nem kevésbé gyönyörű a 280 évesnél idősebb fákkal. Fontos, hogy a sárga jelzésű útról tilos letérni, viszont cserébe láthatjuk a Mátra különös képződményeit, a kőfolyásos törmeléklejtőket, a kirándulás pedig kalandos is lehet, mert az útra dőlt fákat természetesen nem mozdítják el. A Pisztrángos-tónál erdei pihenőhely, valamint a Mátra egyik legnagyobb vízhozamú forrása, a Nagy-forrás található.
Bakony
A szurdokvölgyekkel és barlangokkal tagolt Bakonyt évszázadokon keresztül áthatolhatatlan erdőrengeteg borította, amely még a XIX. században is kiváló búvóhelyet jelentett a betyároknak. Közülük is kiemelkedik az utolsó bakonyi betyár, Sobri Jóska, akinek hajdani barlangja a festői Gaja-szurdokban rejtőzik, de nevével és legendáival a térség számos pontján találkozhatunk. A Balaton és a Kisalföld irányából is könnyen megközelíthető hegységet a téli időszakban is érdemes felkeresni, hogy valamelyik könnyebb vagy nehezebb túraútvonalát bejárjuk! A javaslatok sorát kezdjük a túrázók körében méltán népszerű Cuha szurdokkal, amelyet akár vasúttal is megközelíthetünk. A meredek sziklafalak között, viaduktokon és alagutakon keresztül vezető műemlék vasútvonal mellett futó könnyű sétaút ideális választás kisgyermekes vagy kezdő túrázók számára, akiket téli időszakban a szurdok alján csobogó Cuha patak jégformái és kalandos gázlói is lenyűgözhetnek.
A térség központjának számító vinyei vasútállomásra érve téli időben egészen biztosan jólesik a közeli turistaházban kínált forraltbor, de a messzeföldön híres medvehagymás langalló is kiváló kézmelengető! A Keleti-Bakony egyik középkori erőssége a cseszneki hegyen található vár, amelyet a kényelmes aszfaltút mellett akár
a télen jégbe dermedő Kőmosó szurdok kalandos ösvényein is megközelíthetünk.
A bástyákon fújó hideg téli szélben elgémberedő tagjainkat a település kiváló vendéglátóhelyein melegíthetjük át. A keményebb túrára vállalkozók akár a hegység legmagasabb csúcsán található Kőris-hegyi kilátót is felkereshetik, amelynek szerkezete és korlátai deres-zúzmarás időben különösen izgalmas látványt nyújtanak.
A cikk létrejöttét a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatta.
