Egészségturizmus felsőfokon
Alpokalja és a Kisalföld öleléséből bontakozik ki a Bük-Sárvári turisztikai térség igazi egyénisége, amelyet akár így is jellemezhetnénk: wellnessre teremtve. Bükfürdő és Sárvár termálvizei mellett a szombathelyi csónakázó-tavon ringatózva vagy a büki horgásztó partján kapásra várva is megszabadulhatunk a hétköznapok sodrásából. Ha pedig elegünk van a vizes élményekből, vár a Sárvári vagy a Kámoni Arborétum, a Vasi Skanzen, a vasi kalandparkok. Látnivalóból tehát nincs hiány, inkább a bőség zavarával küzdünk, amikor a családi nyaralás programját megpróbáljuk igazán teljessé tenni.
Ha máskor igaz is a mondás, hogy a kevesebb több, ezen a vidéken nyugodtan elfelejthetjük: minél több látnivalót sikerül felkeresni, annál gazdagabb lesz a gyerekek úti beszámolója. Nyugodtan letehetjük az autót, ezt a vidéket öröm lesz kerékpárral bejárni: erről gondoskodik a vasi termál kerékpáros túraút, amely Celldömölk-Mesteri-Borgáta-Sárvár-Bükfürdő útvonalon haladva a gyógyfürdőket köti össze a vidék kulturális látnivalóival.
Magyarország a vizek országa – ezt a felbecsülhetetlen értéket nemcsak mi élvezzük, de az évente ide látogató rengeteg nyugat-európai turista is, akik számára termálvizes fürdőkomplexumaink igazi törzshelyül szolgálnak. Gyakorlatilag nincs olyan turisztikai régiónk, ahol ne volna legalább egy olyan gyógyászati- és fürdőkomplexum, amelyet nemcsak szezonálisan látogatnának a hazai és külföldi vendégek.
A Bük-Sárvár turisztikai térségben két nagy és méltán híres termálvizes központ is működik, egymástól szinte kőhajításnyira.
Sárvár különlegessége, hogy ezen a területen kétféle gyógyvíz tör a felszínre: kétezer méteres mélységből magas sótartalmú, 83 Celsius-fokos víz és 1200 méteres mélységből 43 Celsius-fokos gyógyvíz – mindegyik más-más egészségügyi hatásokkal. A melegebb sósvíz elsősorban a mozgásszervi, a nőgyógyászati és a bőrgyógyászati problémákat enyhíti, az alacsonyabb hőmérsékletű, alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvizet pedig főként mozgásszervi és idegrendszeri panaszokra ajánlják.
Sárvár
A bükfürdői gyógyvíz magas ásványianyag-tartalma szintén kiválóan alkalmas mozgásszervi megbetegedések, emésztőrendszeri panaszok és nőgyógyászati betegségek kezelésére. A nagy és közismert fürdőkomplexumok mellett azonban ez a vidék több apróbb gyöngyszemmel is várja a zsúfolt strandoktól tartózkodókat: Kemenesalja termál-tengerszeme van Bogátán, ami igazi családias hangulatú pihenőhely, Mesterin a földes-meszes víz gazdag szénsavtartalma a vérkeringési zavarokban szenvedők panaszait is enyhíti, a Ság lábánál fekvő celldömölki fürdő pedig valódi gyógyír az öregedéssel járó ízületi, mozgásszervi panaszok és gerincproblémák ellen.
Bükfürdő
Érzékeink elfeledett örömeit és a mezítláb-járás egészségmegőrző, frissítő és erősítő élményét nyerhetjük vissza az 510 méter hosszú, úgynevezett száraztaposó pályán Bükfürdőn. A különleges környezetben gyógynövények illata fűszerezi a levegőt, itt nemcsak sétával, de akár jógával vagy a parkban felfüggesztett gumóhintákban ejtőzve is élvezhetjük a természet erejét.
Alpokaljai múltidéző
Skanzen, pincesorok és műemlékek tarkította táj Szombathely és Sárvár környéke. Élvezeti értékét csak fokozza, hogy nagyon is emberi léptékű. Akár csillagtúrákkal is könnyen bejárható, és ha úgy döntünk, hogy semmit sem szeretnénk kihagyni, csak egy jó bakancs kell, és némi kíváncsiság. A Cáki pincesor önmagában egy szabadtéri néprajzi múzeum, de ha teljesebb képet szeretnénk kapni a térség 19. századi hagyományos kultúrájáról, látogassunk el a Vasi Skanzenbe! Érdemes megnézni ezt a vidéket az Írott-kő magasából is, közben pedig ejtsük útba a Szent Vid kápolnát, amely a Velem község fölé magasodó dombon áll. Kőszeg, Sárvár, Celldömölk, Szombathely többféle tematikus, kulturális séta színhelye is lehet, és jól tesszük, ha saját érdeklődésünknek megfelelően magunk alakítjuk az útvonalat. A Hétforrás, a Jurisics-vár és a Nádasdy-vár egyaránt történelmi kitekintésre alkalmas megállók.
Írottkő-kilátó
Kulturális szempontból is különleges ez a táj: ezen a vidéken található Magyarország legrégebb óta folyamatosan lakott települése, Szombathely, a hajdani Savaria, ahol idén immár 21. alkalommal rendezik meg a Savaria Történelmi Karnevált, augusztus 24-27. között. Igazi látványosság, amely nemcsak szórakozással, de élő történelemleckékkel is várja az érdeklődőket. A Karnevál jellegzetessége, hogy egyedülálló hitelességgel idézi meg a római kori élet színtereit, szokásait és katonai hagyományait: ezáltal a hazai katonai hagyományőrzés legnagyobb időtávot átfogó rendezvénye. Fénypontja pedig a péntek és szombat esti jelmezes felvonulás, amelyen a szombathelyiek saját jelmezekbe öltözve kísérik a mutatványosok menetét.
A vidék kétségkívül egyik legérdekesebb látványossága maga Kőszeg, amelynek Jurisics-terén áll az ország legrégebben használt városházája, ahol a XIV. századtól folyamatosan zajlik a tanácskozás és a bíráskodás. Valódi ékszerdobozként varázsol el Kőszeg emberléptékű arányaival, a távoli és a közelebbi múlt értékeinek ötvözetével. A Jurisics-vár késő-gótikát és kora-reneszánszot idéző, egyedülálló építészeti és műemléki remeke nemcsak a tatárok elvonulása utáni idők nyomait mutatja, de a török elleni harcban jeleskedő Jurisics Miklós várkapitány bátor helytállásának emlékét is őrzi. A vár környékén épült, gazdag polgárházakra ugyancsak rájárt a rúd a felvilágosodás idején: Kőszeg kereskedővárosként gazdag zsákmánynak számított, és gyakran ostromolták erdélyi, császári és kuruc csapatok, majd ennek következtében 1777-ben egy tűzvészben veszítette el védőműveinek jelentős részét.
Kőszeg, Jézus Szíve Plébániatemplom
Sárvár elsősorban a Nádasdyak birtokaként teljesítette be történeti és művelődéstörténeti küldetését. A 14. században épült, majd a 15. század végére megerősített Nádasdy-várat Nádasdy Ferenc építette át reneszánsz stílusú várkastélyból barokk stílusúvá. Szerencsés körülmény, hogy korabeli erődítményeinkkel ellentétben a Nádasdy-vár teljes épségében fennmaradt, köszönhetően többek között annak is, hogy folyamatosan lakták. Jelenleg a vár falai között működik a Nádasdy Ferenc Múzeum, melynek állandó kiállításai kivétel nélkül maradandó emlékekkel gazdagítják a látogatókat. Itt láthatjuk többek között Európa egyetlen Huszárkiállítását, továbbá a Huszárok 1526-1945 című tárlatot, a Carta Hungarica térképtörténeti kiállítást és iparművészeti gyűjteményt is.
Sárvár
Igazságtalan volna kihagyni a felsorolásból e kistáj egyik nem kevésbé érdekes kisvárosát, Celldömölköt, ahol apróbb és nagyobb látványosságok egész sora várja a látogatókat. A gyerekeknek igazán különleges élményként szolgáló vulkánpark mellett hitéleti létesítmények vonzzák a híveket: a 18. században épült bencés kolostor, a Mária-kút és a Szűz Mária Római Katolikus Kegytemplom, a dömölki bencés apátság tanúsítják az 1133-as alapítása óta folytonos hitéletet. A templomban lévő csodatévő Mária-szobor a Közép-Európai Mária-út egyik, zarándokok által közkedvelt állomáshelye. A kutatások szerint a szobrot a pannonhalmi főapát adományozta a dömölki templomnak és kolostornak, amely rövid időn belül zarándokhellyé vált, majd a katolikus egyház 1446-ban ismerte el a szobrot csodatévőnek. A magyar búcsújáróhelyek térképén Kis-Máriacellként is emlegetett Celldömölki Nagyboldogasszony templom nagybúcsúját minden évben Mária nevenapján ünneplik, a római katolikus naptár szerint.
Celldömölk, Bencés Kolostor
Aprófalvak világa
Vas vármegye történelmi városait aprófalvas táj veszi körül, az itteni települések több mint fele alig számlál félezer lakost. Talán ezért is ennyire kedves az idelátogató számára, hiszen azonnal megérezzük emberi léptékét és hajdani kultúránk máig konzervált hagyományait. Ahol kevesebben laknak, ott az idő is kicsit szelídebben avatkozik be az emberek életébe, és minden, még az érkező idegenhez intézett szó is személyesebb, közvetlenebb kapcsolatteremtésre késztet. Ne csodálkozzunk, ha egyszeriben azon kapjuk magunkat, hogy maradni kívánkozunk.
Kisvárosok, községek és aprófalvak színesítik e tájat, ahol olyan érdekességekben gyönyörködhetünk, mint a zsirai Rimanóczy-kastély, a vépi Erdődy-kastély, az alkotóházként működő Stirling-villa, a római kor óta lakott Pornóapáti területén látható Ómajor, amely az 1221-ben alapított apátság emlékét őrzi, a perenyei Szent Vid kápolna fogadalmi búcsújáróhelye, a kisnardai Látványtó és kerékpáros pihenő, a Ság hegynyugati oldalán fekvő Mesteri Árpád-kori temploma, amelyet Szent Mihály Arkangyal tiszteletére szenteltek fel, és amelynek jellegzetessége a szószék mellvédjén feltárt Fekete Madonna ikon. De itt a lukácsházai Biotájház, a kemenssömlyéni Berzsenyi-kastély, a kemeneshőgyési Radó-kastély és a kemenssömlyéni Radó-kastély, a Pinka-patak pisztrángos horgászhelyei, a gencsapáti Széchenyi-kastély vagy a csepregi Schöller-kastély és Rotthermann-kastély. Könnyen beláthatjuk, hogy ez a vidék nemcsak a kikapcsolódni vágyók számára ideális turisztikai célpont, de valóságos paradicsom a különböző fotó-műfajok kedvelőinek is, a természetfotózástól kezdve az épületek és romok fotózásán át az élményfotózásig.
A képzőművészet helyi értékei
Ha semmi más nem jutna eszünkbe e tájról, annyit már talán a legkisebbek is tudnak, hogy a Mikulás-kultusz névadója, Szent Márton püspök itt született Szombathelyen, így azon sem csodálkozunk, hogy a helyi alkotóművészek is az ő nevét választották 1935-ben céhük alapításakor. Az 1944-ig működő Szent Márton Céh tevékenységét a világháború sodorta el, hagyományát az 1948-ban alapított Derkovits Képzőművészeti Kör vitte tovább. A Kossuth-díjjal posztumusz kitüntetett, szombathelyi születésű Derkovits Gyula grafikus és festőművész nevét viselő csoport rendszeres tárlataival vonzza nem csupán a helyi műkedvelőket. Erről a vidékről származnak ugyanakkor olyan kiváló alkotóink is, mint Veszeli Lajos festőművész, aki szervezői tevékenységével is sokat tesz a helyi értékek népszerűsítéséért, valamint Körmendi-Firm Jenő érem- és szobrászművész és felesége, Fejérváry Erzsi festő- és keramikusművész is, akik az Egyesült Államokban leltek második otthonra.
Gánica
Borbás Marcsi receptje
Böjti recept: az igazi dödölle
Vilma néni receptje.
Gánicák és dödöllék hazája
A vasi ízes beszédnél csak a helyi gasztronómia lehet zamatosabb. A vasi pecsenyét ki ne hagyjuk, de ha a halat jobban kedveljük, mint a sertéstarját, választhatjuk a rábahidegvégi tejfölös pontyot is, aki pedig a gombát kedveli, itt nem fog csalódni. Vargányás ételt szinte bármelyik étteremben rendelhetünk valamilyen vendvidéki finomságba költve. A dödölle szinte kötelező, hiszen ez a gánicák és dödöllék hazája, no meg a béleseké: a tökös-mákos rétes még népdalainkat is megihlette. Útravalónak pedig vigyünk magunkkal néhány rábaközi vert perecet! Bármelyik ételt választjuk, jól mennek hozzá a vidék száraz vörösborai és rozéi.
Kezdhetjük a menüt például kapros rántott levessel vagy vargányalevessel, folytathatjuk egészben sült fenyőalja gombával vagy paprikás vargányával, de kérhetünk mellé hajdinamálét vagy répás bélest. Bármit választunk, garantáltan ízleni fog, és akár a receptet is elkérhetjük, hogy otthon is el tudjuk készíteni a helyi ínyencségeket. A borok kedvelőinek kifejezetten nagy élmény végigmenni a Kőszeg-Vashegy borúton is, amely hazánk legnyugatibb borvidékén kalauzol végig Kőszegtől Vaskeresztesig a vörösborok hazájában.
Nagyobbrészt kékfrankost kóstolhatunk itt, a különböző domboldalakon termett szőlők változatos aromájával:
a vashegyi kékfrankos például a kőszeginél is savasabb árnyalataival kiváló kísérője a vasi pecsenyének, de a vashegyi borok általánosan magas vastartalmuk miatt kifejezetten ajánlottak a vérszegénységben és étvágytalanságban szenvedők számára.
A táj gazdagsága és az emberek vendégszeretete mellett csak saját jókedvünkre van szükség ahhoz, hogy élvezzük a Bük-Sárvár turisztikai térség nyújtotta pihenési, kikapcsolódási és feltöltődési lehetőségeket. E kulturális, természeti és gasztronómiai élményekben gazdag vidéken csak a saját időnk és energiánk szabhat határt a tartalmas időtöltésnek.
A cikk megjelenését a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatta.
