Bár egyre többen művelik kertjeiket ökológiai módszerekkel, a vegyszermentes növényvédelem még a legelhivatottabb kertészeket is próbára teheti. Így nélkülözhetetlenek azok a növényvédelmi útmutató gyűjtemények, ahol célzottan nézhet utána a kertész egy-egy betegségnek vagy a kártevőnek. Ráadásul az ökológiai szemléletű növényvédelem alapja a megelőzés, amit gondos kerttervezéssel és egyéb, könnyen elvégezhető módszerekkel biztosíthatunk – ebben is segít a friss tudástár. A szelíd növényvédelmi megoldásokat alkalmazva kertünket úgy gondozhatjuk, hogy közben az élővilág sokféleségét is támogatjuk, ami még inkább örömére válhat a gondos kertésznek.
Csaknem tizenöt éve nyújt gyakorlati ismeretanyagot az ÖMKi az ökológiai művelést választó gazdáknak a kutatásai eredményein keresztül, amelyből a hobbikertészek eddig is gazdagon meríthettek. Számos olyan videójuk és kiadványuk készült, amelyek a kiskertek művelői számára is közérthető növényvédelmi tippekkel szolgálnak.
Most a megújult tudástárban gyűjtötték össze weboldalukon az ökológiai szántóföldi és a kertészeti növényvédelem témáit. Ez utóbbival a hobbikertészek munkáját is szeretnék támogatni.
„Ahogy a kutatási eredmények és tapasztalatok, úgy a tudástár is folyamatosan bővül. Abban bízunk, hogy az átfogó ismeretgyűjtemény segítségével egyre többen mozdulnak el a vegyszermentes kertművelés irányába” – hívta fel a figyelmet a tudásgyűjteményre Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.
„Videóinkkal és cikkeinkkel arra buzdítjuk a hobbikertészeket, hogy bátran vágjanak bele, és próbálják ki az ökológiai kertművelés módszereit. Bár az ökológiai gazdálkodás rendszerszemléletet és odafigyelést igénylő művelési módszer, a természettel való együttműködés meghozza gyümölcsét, érdemes elsajátítani az ismereteket, hogy magunknak és családunknak frissen szedett, tápláló biotermést tehessünk az asztalra!” – tette hozzá a szakember.
A webes témagyűjteményben megtaláljuk az olyan „klasszikus” kertészeti témákat, mint a gyomszabályozás, a komposztálás vagy a vízmegtartó talajművelés.
Összefoglalókat olvashatunk a leggyakrabban felmerülő növényvédelmi témákban, legyen szó akár a csigák és a poloskák elleni védekezésről, vagy a dióburokfúrólégyről, cseresznyelégyről. A tudástár a gyümölcsfákat és a szőlőt művelő kertészeket sem hagyja cserben, a cikkekben fotóval illusztrálják a betegségeket és jó pár témáról videót is megnézhetünk.
A szerzők külön cikkeket szenteltek például az alma, a csonthéjas gyümölcsök és a dió növényvédelmének,
de a különböző kultúrnövényeken kívül az évszakokra és az egyes betegségekre is rákereshetünk az oldalon.
Egy egészséges kertet gondozó biokertész számára elengedhetetlen, hogy odafigyeljen a biológiai sokszínűség támogatására és megőrzésére. Az ökológiai szemlélet alapelve, hogy miközben magunkat egészséges élelmiszerrel látjuk el, a környezetünk se lássa kárát tevékenységünknek, sőt, támogassuk a természetes ökoszisztémákat.
„Két éve a hazai pókok felmérésére indítottunk úgynevezett citizen science kutatást, most pedig egy nemzetközi felméréshez kapcsolódva biztatjuk a kertkedvelő embereket, hogy figyeljék meg a környezetükben élő lepkéket és vegyenek részt a legújabb közösségi kutatásunkban a biológiai sokszínűség felmérésére!” – biztatott a csatlakozásra Dr. Drexler Dóra.
A „Butterfly Survey 2025” lepke felmérés egy európai citizen science kutatás, amihez magyarországi önkéntes „kutatóktól” is várják az adatokat.
Akik szeretnék megismerni a hazai lepkefajokat és szívesen hozzájárulnának a saját megfigyelt területeikkel a kutatáshoz, azoknak a telefonra telepített Butterfly Count applikáció lesz a segítségére.
Az applikációval rögzíthetjük és beazonosíthatjuk a megfigyeléseket:
a lepkehatározóban jelenleg 141 hazai faj fotója szerepel.
Az ÖMKi weboldalán pedig részletes magyar nyelvű leírás segít abban, miként érdemes rögzíteni az adatokat.
Minél többen számolják a lepkéket, annál megbízhatóbb következtetéseket tudnak majd levonni a szakértők az adatokból.
A lepkék jó indikátorai az élőhelyek minőségének, beleértve a mezőgazdasági területekét is.
Számos lepkefaj nagymértékben függ bizonyos tápláléknövények elérhetőségétől és a tájképi jellemzők, például sövények, fák vagy erdőszegélyek jelenlététől. A lepkék ezért érzékenyen reagálnak az élőhelyek minőségében, a földhasználat intenzitásában és a tájszerkezetben bekövetkező változásokra.
Az adatok segítségével következtetni lehet arra, hogyan alakítják az agroökológiai gazdálkodási gyakorlatok a mezőgazdasági rendszereket.
Ez pedig segíti a kutatókat abban, hogy tájékoztassák és kiigazítsák a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló intézkedéseket Európa-szerte.
