Nem csak a Föld napján kellene figyelnünk a mikroműanyagok káros hatására

A fenntarthatóság és a környezetvédelem területén az egyik kiemelt téma napjainkban a mikroműanyagok kérdése. Évente több millió tonna mikroműanyag kerül ki a környezetbe, amelyek több forrásból származnak, beleértve a műanyag palackokat, szatyrokat, ruházatot és sok egyéb mást is.

Az eldobható műanyag tárgyak és a bolygónkon évente közel 500 milliárd PET-palack lebomlásából származó mikroszkopikus műanyagrészecskék nagyon sok környezeti és egészségügyi problémát okozhatnak,

amelyről nem lehet eleget és elég gyakran beszélni.

Forrás: Arterego 

Bár a műanyag hulladékok teljes lebomlása, megsemmisülése sokáig, akár többszáz évig is tart, a káros hatás hamarabb bekövetkezik. A PET-palackok és más műanyag tárgyak napfény, hő, és mechanikai hatások hatására apró darabkákra esnek szét, amelyek mérete 5 milliméter alatt van, ezek a mikroműanyag részecskék pedig könnyen bejuthatnak a környezetbe és az élőlényekbe. Becslések szerint az óceánokban jelenleg több mint 5 trillió darab műanyagrészecske található, és ez a mennyiség folyamatosan növekszik. Vízi élőlények, halak, rákok gyakran tévesen táplálkoznak planktonok helyett ezekkel a tengerekbe, óceánokba kerülő lebomlott részecskékkel. Az élelemláncban pedig egyszerűen továbbterjedhet ez a káros összetevő, hiszen tengeri alapanyagokat, ételeket fogyasztva az emberi táplálékba is tovább kerülhetnek a mikroműanyagok.

A mikroműanyagok képesek elnyelni és hordozni olyan káros anyagokat, mint például a nehézfémek és a mérgező vegyületek.

Ezek a káros anyagok felszívódhatnak a szervezetbe, ezáltal különféle egészségügyi problémákat okozhatnak, például hormonális zavarokat, rákkeltő hatásokat, vagy akár fejlődési rendellenességeket. Kutatások kimutatták, hogy a természet és a víz körforgása okán a mikroműanyagok jelen vannak az ivóvízben is. Ez azt jelenti, hogy még az ivóvíz fogyasztása során is bekerülhetnek a szervezetünkbe.

Forrás: Arterego  

Ha most azt gondolnánk, hogy nem baj, majd iszunk palackos ásványvizet, akkor sem vagyunk jobb helyzetben. A BWT Hungáriaértesülései szerint

egy New York-i egyetemi kutatás 259 féle ásványvizes palackot vizsgált meg, a legkülönbözőbb gyártóktól és régiókból. Megdöbbentő eredmény született: átlagosan 325 műanyag részecskét találtak literenként.

Tehát már a palack belsejében elindul az a lebomlás, amely az ökociklusban később is károkat okoz.  Így viszont olyan vizet szennyez, amely műanyag csomagolás nélkül is eljuthatna a fogyasztóhoz. Erre viszont van elérhető megoldás, otthonunkban egy egyszerű víztisztító berendezéssel szabadulhatunk meg annak esélyétől, hogy káros anyagokat viszünk be az ivóvízzel a szervezetünkbe.

A BWT, mint Európa piacvezető vízkezelési technológiával foglalkozó cége, küldetésének tekinti, hogy megváltoztassa a világot – kortyról kortyra. Az innovatív, szabadalmaztatott vízkezelési technológiák segítségével közvetlenül, egyszerűen a konyhai csapból nyerhetjük a friss, jóízű, ásványi anyagokban (pl. magnézium, cink) gazdag ivóvizet. Így egyszer s mindenkorra megszabadulunk a PET-palackoktól is, és így egyszerre két fronton is harcolhatunk azért, a poharunkba kerülő mikroműanyagok mennyiségét rövid és hosszú távon is jelentősen csökkentsük.

Forrás: BWT / Arterego