Mihez kezdjünk a karácsonyfával vízkereszt után? Tippek vágott fa újrahasznosításához

GolfÁramlat

Mihez kezdjünk a karácsonyfával vízkereszt után? Tippek vágott fa újrahasznosításához

Január hatodika, vízkereszt napja az egyik legősibb keresztény ünnepünk, ami három fontos eseményre emlékeztet bennünket: a napkeleti bölcsek imádására, Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban és Jézus első csodájára a kánai menyegzőn. Ezen a napon zárul a karácsonyi ünnepkör, és elvileg e napon jött el az ideje, hogy megváljunk az ünnep díszétől, a karácsonyfától is. De mielőtt csak úgy kitennénk a heti szemetünk mellé, fontoljunk meg néhány lehetőséget észszerűbb és kreatívabb felhasználásával kapcsolatban! 

Az odabent már igencsak kiszáradt karácsonyfa igazi újrahasznosításának egyik leghasznosabb megoldása az, ha kertünkben vagy teraszunkon (esetleg erkélyünkön) madárbúvóhelyként vagy madáretetőként használjuk tovább. Ehhez nem kell mást tennünk, mint megszabadítani a maradék díszektől és szaloncukroktól, biztonságosan rögzíteni, és hagyni, hogy a környék madarai felfedezzék a benne rejlő lehetőségeket.

Akaszthatunk számtalan fajta madáreleséget, cinkegolyót, gyümölcsöket és magvakat az ágakra, és tehetünk mellé egy itatót is, ami minden bizonnyal tucatszámra csalogatja közelünkbe elbűvölő szárnyasainkat. Gyermekeink, de még jómagunk is élvezettel leskelődhetünk az ablakban, gyönyörködhetünk a színekben és kedves állati jelenetekben, és nem utolsósorban sokat tanulhatunk a körülöttünk élő apró élőlényekről.

A szorgos kerttulajdonosok felapríthatják és mulcsként is használhatják a fenyőfa nyesedékét, ami nemcsak design szempontjából lehet előnyös, de egy jól megválogatott párosítással még a fagytól is védhetik növényeiket. A fenyőtűvel történő mulcsozás vízmegtartó hatással rendelkezik, emellett némiképp melegíti is a talajt. Arra érdemes odafigyelni, hogy inkább a savanyú talajt kedvelő növényekhez használhatjuk, mint például a hortenzia, a rododendron vagy a begónia. Minden nyesedéke, még a tűlevelek is alkalmasak a talaj borítására abban az esetben, ha a sáros, murvás utat szeretnénk kicsit járhatóbbá tenni.

Ehhez el kell szórnunk a felületen, majd kissé betaposni. Természetesen nem lesz olyan, mint egy kaviccsal szórt kerti út, de adott esetben sokat segíthet a nehezebb terepek bejárásában. A törzsek alkalmasak lehetnek a talajerózió elleni védelemben is, és kiszáradva tűzifának is használják – bár ezt egyre ritkábban. És ennek komoly oka van: a fenyők gyantajáratai ugyanis tele vannak gyúlékony anyagokkal, amelyek robbanásszerűen begyulladhatnak. A fenyő gyorsan elég, és nem ad elég hőt, másrészt az előbb említett gyantatartalma miatt hamarabb kormolódik a kályhacső és a kémény. Érdemes inkább félretenni egy kellemes tavaszi vagy nyáresti nyárssütéshez, szalonnázáshoz vagy tábortűzhöz.

halott fenyő

 

Sokáig óva intettek tőle, és valóban be kell tartani pár alapszabályt, de ezek figyelembevételével a fenyő kitűnően komposztálható. A fás részeket természetesen aprítsuk szép apróra, keverjük össze a tűlevelekkel, mert ha nem tesszük, és összetömörödik, akkor ellenáll a bontást végző baktériumok munkájának, és nehezen komposztálódik. A savanyú kémhatás miatt sem kell aggódnunk, mert ez a komposztálódás során csökkeni fog. A folyamat végeztével érdemes keverni más kémhatású komposzttal, de hatásos lehet a meszezés vagy a fahamuval történő szórás is a megfelelő PH kialakítására.

fenyőerdő

 

Egy kis kreativitással ösvényszegélyt, darázsgarázst, odút vagy akár otthon használatos eszközöket is készíthetünk belőle: kínálólapot, poháralátétet, díszesen írott táblákat, és még száz mást, aminek csak a képzeletünk szab határt. A tűleveleket és fenyőforgácsokat például fahéjrudakkal, szegfűszeggel, almával és narancshéjjal is keverhetjük, és már készen is van a természetes potpourri.

Az egyik legextrémebb elképzelés, amit élőben is volt szerencsém látni, az egy macskamászó volt. A lelkes cicatulajdonos lecsupaszította a fát, csak az erősebb ágakat hagyta rajta, majd néhány szövetdarabot is feltett a fára, amin a macskák kedvükre kapargathattak. Került rá csengettyű, kis játék, és szemmel láthatóan imádták is a házi kedvencek.

A fenyőnek számos áldásos hatása ismert. Miért ne használnánk ki? Próbáljuk ki a fenyővizes fürdőt! Ehhez néhány megmosott, apró fenyőágat 20-25 percig főzzünk, majd szűrjük le, és a főzetet adjuk a fürdővízhez. A fenyő enyhítheti az ízületi és izomfájdalmakat, a reumát, és tisztítja a légutakat is. A potpourrihoz hasonlóan készíthetünk illatzsákokat is, amelyek nemcsak illatuk élvezeti értéke miatt, hanem gyógyhatásukért is hasznosak lehetnek számunkra. A zsákokba a fenyő tűlevelei mellé tehetünk szárított narancs- vagy citromkarikákat, szegfűszeget, ánizst, fahéjrudat vagy más aromás gyümölcsöt, gyógy- és fűszernövényt szárítva. Ezeket a zsákocskákat akár párnánk mellé is tehetjük, így alvás közben is frissülhetünk, regenerálódhatunk.

Nem is gondolnánk, hogy egy kis kreativitással milyen praktikus dolgokra tudjuk felhasználni a régi fánk ágait. Ha találunk rajta egy arra alkalmas részt, akkor könnyűszerrel lehet belőle ékszer- vagy kulcstartó is. Ehhez nem kell mást tennünk, mint egy szépen elágazó részt kiválasztani, levágni, megtisztítani, pácolni vagy lefesteni, és egy biztos alapba helyezni. Dekorálhatjuk, díszíthetjük, de a legszebb, ha természetes szépségét megőrizve lógatjuk rá nyakláncainkat, karkötőinket vagy éppen kulcsainkat. Vagy akár ruháinkat is. Ha a fenyő vastagabb ágait, törzsét vastagabb szeletekre vagy hengerekre vágjuk, megfelelően kezeljük a fát, majd a falra rögzítjük, akkor egészen naturális és rendkívül designos ruhafogast is készíthetünk belőle. Érdemes kipróbálnunk!

fenyő

 

Mi történik, ha mégis úgy döntünk, hogy a kuka mellé tesszük a fákat?

A kuka mellé „kidobott” fákat a legtöbb településen a speciális fenyőfagyűjtő járatok szállítják el. Ez a főváros esetében évente közel 600 000 darab fenyőfa elszállítását jelenti. Szállítás után a közterület-fenntartó speciális gépei felvágják a karácsonyfát, majd elégetik a Hulladékhasznosító Művek kazánjaiban. Ezzel – a főváros példájánál maradva – több tízezer budapesti háztartás számára biztosítanak fűtési gőzt és villamos áramot. A nagyobb városokban is hasonló a helyzet: szintén szervezetten szállítják el a fát és újra is hasznosítják, például ledarálják és komposztálják. 

Arról, hogy ez mennyire környezetbarát vagy sem, sokat vitatkozhatnánk, és jómagam is azt javaslom, hogy inkább próbáljuk ki valamelyik fenti tippet! Így nemcsak teszünk valamit a környezetünkért, de élményt, tapasztalatot és tudást is szerzünk, ami véleményem szerint rendkívül hasznos építőköve mindennapjainknak.

 +1 izgalmas ötlet:

Egy kedves kertművelő ismerősöm egyszer azt javasolta, hogy daraboljam fel a fenyőágakat, és tegyem félre „jó lesz az még veteményezéskor” jeligével. Szerinte a borsó kifejezetten hálás a fenyővel dúsított földért, ezért érdemes vetéskor egy-egy szál fenyőt rejteni a földbe. Ön mit gondol? Valóban hasznos lehet?

Ajánljuk még:

Csak pár öltés, és kész is a Mikulás zsákja: dekorötletek a környezetvédelem és a spórolás jegyében

Rég megfigyeltem, hogy ha elkap a kézműveskedési láz, de elodázom azért, mert hiányzik valamilyen hozzávaló, akkor sose készül el az, amit szerettem volna. Mire boltba jutok, elmúlik a lelkesedés. Így ünnepek előtt csak és kizárólag olyan dolgokból alkotok, amik abban az örömteli, kreatív izzással teli időszakban itthon is fellehetők. Ráadásul az is motivál, hogy ha az ünnep elmaradhatatlan kellékeit magunk készítjük el, akkor a bolygónkat és a pénztárcánkat is kíméljük.