Díjazta a fenntartható gasztronómia éllovasait a METRO

GolfÁramlat

Díjazta a fenntartható gasztronómia éllovasait a METRO

Három kategóriában adtak át díjakat a fenntartható gasztronómiában élen járó személynek, vendéglátóhelynek és szervezetnek június 8-án a budaörsi METRO Gasztroakadémián.

A fenntartható gasztronómia népszerűsítése és gyakorlata a METRO társadalmi felelősségvállalás tevékenységeinek egyik vezérfonalát jelenti. Először 2021-ben szerveztek fenntartható gasztronómiai workshopot hulladékmentes főzésbemutatóval a fenntartható gasztronómia napja előtt tisztelegve. A nagykereskedelem 2022-ben indította útjára a METRO Fenntartható Gasztronómiai Díjat, amit minden évben három kategóriában ítélnek oda a fenntartható gasztronómiában élen járó személynek, vendéglátóhelynek és szervezetnek.

A hagyományteremtő kezdeményezés folytatásaként 2023. június 8-án tartották a Fenntartható gasztronómiai fórumot és díjátadót, ezúttal is a budaörsi METRO Gasztroakadémián. A tanácskozással és a díjátadóval párhuzamosan folyt a Gasztroakadémián a Séf the World környezetvédelmi vetélkedő záró főzőshowja a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége szervezésében, a METRO támogatásával. A Gasztroakadémia konyhaállásaiban

7-10. osztályos diákok mutatták be, hogyan készítenek el egy, a kortársaik körében népszerű fogást

(bolognai spagettit salátával) – fenntartható módon.

A fórumot megnyitó Bősze Ákos METRO HoReCa üzletágfejlesztési vezető a piaci szereplők felelősségvállalásának szükségszerűségére mutatott rá. A fenntarthatósági fordulat elkerülhetetlen, és míg a “hogyant” illetően rengeteg a bizonytalanság, a “mikorról” tudható, hogy egyre kevesebb időt jelent. A METRO a fenntartható gasztronómia partnerei körében végzett népszerűsítésével saját jövőjét biztosítja, hiszen a fenntarthatóság egyik pillére a gazdasági fenntarthatóság, mely a piaci jelenlét feltétele. Bősze Ákos bejelentette: a metro.hu honlapján 2023. június 9-től elérhető a fenntarthatósági fordulathoz módszertani útmutatót nyújtó Az Én fenntartható éttermem című e-book.

A fórumon olyan megosztó témák is terítékre kerültek, mint a jövő potenciális fehérje- és proteinforrásául szolgáló gasztronómiai felhasználású rovarok fogyasztása. Az elméleti hátteret Dr. Némedi Erzsébet élelmiszermérnök vázolta fel

„Tényleg kell nekünk bogarakat enni?”

című előadásában, több lehetséges alternatívát – mint például az alga, a békalencse vagy a sejtalapú húsalternatívák – felmutatva a hús helyettesítésére. Az előadó hangsúlyozta: ha takarékosabban bánnánk a fehérjeforrásokkal, egyáltalán nem merülne fel a rovarevés kérdése.  

A Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége képviseletében Zoltai Anna a gasztronómiának egy jóval hétköznapibb szeletét, a gyermekétkeztetést mutatta be új szemszögből: a modern közétkeztetés ma már a népegészségügy zászlóshajója lehetne a széles rétegek táplálkozási kultúrájának fejlesztésével. Ismertetett egy északi mintára alkalmazott jó gyakorlatot, a svédasztalos tálalást az iskolai menzákon, ami nemcsak a gyerekek szeszélyes étvágyához és ízléséhez igazodik sikerrel, de az élelmiszerhulladék (akár 80 százalékos!) csökkentésével kézzelfogható hasznot is jelent.

Dalmadi Júlia a TransFoodMission Kft. alapítója az élelmiszeripari melléktermékekben rejlő piaci lehetőségekre mutatott rá az upcyckling piacot bemutató előadásában. Az upcyckling olyan, korábban hulladékként kezelt alapanyagokból állít elő innovatív, egészséges élelmiszereket, mint a sörtörköly vagy a gyümölcshús. Az upcyckled élelmiszerek piaci értéke jelenleg 53 milliárd USD, összetett éves növekedési rátájuk pedig 5 százalék –

könnyen elképzelhető, hogy az upcyckling lesz az élelmiszeripar következő nagy dobása!

A fórum második blokkjában Kapitányné Sándor Szilvia, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa bemutatta, hogyan épült fel az országszerte több száz középiskolást megmozgató Séf the World! környezetvédelmi vetélkedő, ami a „Heti egy húsmentes nap” kampányhoz kapcsolódott. A fiatalok klímaszorongása ismert jelenség: a környezetvédelmi vetélkedő feladatai – mint a plakátkészítés, az étkezési tanácsadás vagy a receptírás – viszont rávilágítottak arra, hogy ők maguk is tehetnek a káros folyamatok megfékezése érdekében.

Miskolczi István, az Enertech Hungária üzletfejlesztési vezetője napjaink égető kérdésével, az energiaválság áthidalásával foglalkozott: kézzelfogható tanácsokat adott a vendéglátóipari szektornak, hogy miképpen tudják hasznosítani a megújuló energiákat. Többek között rámutatott a tiszta energiaforrás technológiák közösségi használatában rejlő lehetőségekre.

A délelőtti szakmai programot egy kerekasztal-beszélgetés zárta: Bíró Lajos (Buja Disznók), Pallag Dávid (Rutin Gasztrolubickoló) és Zsolnay Gergely (The Planteen) saját tapasztalataikkal szemléltették a fenntartható gasztronómia gyakorlatának kihívásait és szépségeit. Három különböző karakter és gasztronómiai szemléletmód világította meg a fenntarthatóság egy-egy oldalát, optimista és pesszimista válaszokat egyaránt adva a felmerülő kérdésekre. 

 

A programot a METRO Fenntartható Gasztronómia Díjak átadása koronázta meg, melyben részben a tavalyi díjazottak is közreműködtek: Zoltai Anna KÖZSZÖV-elnök, valamint a Növényi Konferencia szervezői nevében Bergovecz László és Miskolczi István (a szintén tavaly díjazott Veganeeta megújult étterme nyitása miatt nem tudott jelen lenni az eseményen). Maga a díj üveg emlékplakettből és Deák Zsuzsanna iparművész (Deák Design) által tervezett és kivitelezett, egyszeri és megismételhetetlen üvegtálból áll. A díjra a felterjesztést és a kiválasztást a METRO szakembereiből és a korábbi díjazottakból álló bizottság végzi.

2023-ban a METRO Fenntartható Gasztronómia Díj személy kategóriájában Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai elemzőt ismerték el, aki hiteles előadásaival, írásaival és kommunikációval támogatja a fenntartható gasztronómia ügyét. A vendéglátóhely kategória díjazottja a The Planteen, az első növényi alapú kantin lett, ahol a működést a veganizmuson túlmutató fenntarthatósági elvek szabályozzák. A szervezet kategóriában a Dabasi Intézményfenntartó Központot emelték ki, a dabasi svédasztalos menza bevezetéséért.

Ajánljuk még:

Nem az ultramodern építményeké a jövő! – Hogyan alakítja át a klímaváltozás az építészetet?

A klímaváltozás az építészetet, az építészek munkáját is lényeges mértékben megváltoztatja. A szakemberek szerint a fenntartható jövő megteremtése az építészoktatásban is gyökeres változást kíván, mégpedig azért, mert a fenntartható városi közösségek megteremtéséhez és az életminőség javításához az épített környezet tervezése és fejlesztése során a jelenlegi gyakorlathoz képest radikális módszereket kell alkalmazni. Dr. Veres Gábor építésszel és Kotnyek Zsófia doktorandusz hallgatóval beszélgettünk.

 

 

Már követem az oldalt

X