Csak Magyarországon évente 820 ezer tonna élelmiszert pazarolunk el

GolfÁramlat

Csak Magyarországon évente 820 ezer tonna élelmiszert pazarolunk el

Főzés során sok konyhai hulladék keletkezik, amit általában kidobunk, ráadásul hatalmas azon élelmiszerek mennyisége is, amit fel sem használunk, csak bontatlanul, érintetlenül megromolva hajítunk ki a szemetesbe. Ez Magyarországon évente nem kevesebb, mint 820 ezer tonnát jelent. Pedig tudatos tervezéssel a pazarlás elkerülhető lenne, és a maradék alapanyagokból egyszerű megoldásokkal is ízletes és egészséges ételeket készíthetnénk. A konyhában keletkezett hulladék újrahasznosítása nemcsak környezettudatos megoldás, hanem kreatív konyhaművészet is, amely rengeteg lehetőséget rejt magában.

Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka biohulladék, amelyből 320 ezer tonna a szemétlerakókba, 600 ezer tonna pedig a csatornarendszerbe kerül.

Ez a mennyiség jelentősen csökkenthető lenne, ha jobban elterjednének a konyhai maradékok felhasználására vonatkozó ismeretek.

Fotó: Unsplash / Egor Myznik

Az Európai Éghajlati Paktum egyik legfontosabb célja, hogy szemléletformáló tevékenységével hozzájáruljon a magánemberek egyéni, mindennapi cselekvéseinek környezettudatosabbá tételéhez.

A konyhai hulladékok újrahasznosítása nemcsak környezetünket védi, hanem jelentős megtakarítást is eredményez a háztartások számára.

Egy kis kreativitással és tudatossággal olyan ételeket készíthetünk, amelyekkel gazdagabbá, egészségesebbé tehetjük mindennapi étkezéseinket, és egyben pénztárcánkat is kímélhetjük” – mondta Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka ökoszisztéma-kutató, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete, aki egyben a maradékmentes főzés elkötelezett híve is.

Fotó: Unsplash / Quin Engle

A szakértő néhány, a mindennapokba könnyen beépíthető ötlete a konyhai maradékok felhasználására:

  1. Leves alaplé: A zöldségek héjából (alapos tisztítás után) kiváló leves alaplevet főzhetünk, amelyet fagyaszthatunk, dunsztolhatunk vagy hűtőbe tehetünk. Ezt a hétvégi gyors levesek, mártások vagy pürék alapjaként használhatjuk fel. A héjas alaplevek különösen ízletesek lehetnek carbonara vagy tejszínes-gombás tésztaszószokhoz.
  2. Krémes köretek: A répa, a zeller, de akár a cékla héját is megfőzhetjük sós vízben, majd vajjal, fűszerekkel, tejszínnel, tejföllel vagy túróval összeturmixolva krémes köretet készíthetünk belőlük sült húsok vagy grillezett halak mellé.
  3. Mártások és pesto: A karalábélevél, reteklevél, sárgarépalevél és a vöröshagymalevél is ehető, és különleges ételek készíthetők belőlük, mint például a karalábélevél-mártás vagy a reteklevél-pesto. A karfiol és a brokkoli levele és torzsája is finom, különösen roston sütve.
  4. Fűszersó: A krumplihéjból készült fűszersóhoz a burgonyahéjat 50-60 Celsius-fokos sütőben három órán keresztül szárítjuk, majd sóval összeturmixoljuk. Ez a fűszersó húsok, zöldségek és köretek ízesítésére is kiváló.
  5. Gyümölcskockák süteményekbe: Az alma és körte héja felkockázva és kiszárítva teának is felhasználható, de süteményekbe is belekeverhetjük. A citrom, narancs héja, megmaradt gyömbérdarabok kandírozhatóak és szintén nagyon finomak süteményekben.
  6. Ecet: Az almacsutkából házi almaecetet készíthetünk, amely számos felhasználási módot kínál, a szépítkezéstől a fogyókúrán át az immunrendszer erősítéséig.
  7. Savanyúság: A dinnye héjából savanyúságot készíthetünk, a citrom és narancs héját pedig savanyíthatjuk vagy száríthatjuk. A savanyított héjak feldobják a mártások és ételek ízét.

Fotó: Unsplash / Ella Olsson

A konyhai hulladékok újrahasznosítása hozzájárul a fenntartható életmódhoz és a környezet védelméhez. Tudatos és kreatív megközelítéssel nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenthetjük, hanem új, izgalmas ízeket és élményeket is felfedezhetünk a konyhában. 

Az Európai éghajlati paktumról – Az Európai Bizottság által az európai zöld megállapodás részeként indított paktum azon emberek mozgalma, akik küldetésüknek tekintik, hogy Európát fenntarthatóbbá tegyék és elősegítsék, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Az éghajlati paktum közös színteret kínál az egyéneknek, a közösségeknek és a szervezeteknek az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a következményeihez való alkalmazkodás érdekében.

Nyitókép: Unsplash / Conscious Design

Forrás: Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség / Európai Éghajlati Paktum

Ajánljuk még:

A világ egyik legszigorúbb élelmiszerbiztonsági rendszere vigyáz ránk: a „Safe2Eat” kampány neked is szól!

Az EU rendelkezik a világ egyik legszigorúbb élelmiszerbiztonsági rendszerével. A tudományos kiválóságon alapuló rendszer szoros együttműködést foglal magában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és a nemzeti élelmiszerbiztonsági hatóságok között Európa-szerte, amelyek mindketten központi szerepet játszanak. A „Safe2Eat” kampány célja, hogy az európai emberek az élelmiszer-biztonságot alátámasztó tudományos ismeretek megismerésével képessé váljanak arra, hogy magabiztos döntéseket hozzanak az élelmiszervásárlás során.