Garganelli tészta gobetti rákfarokkal és virágos cukkinivel

Gasztro

Garganelli tészta gobetti rákfarokkal és virágos cukkinivel

Rosario Simeoli receptjei, aki a Trattoria Pomo d’Oro séfje

Hozzávalók: (4 főre, kb. 1 kg garganellihez)

Az alaptésztához:  

  • 8-10 tojás
  • 1 kg 00-ás liszt
  • 1 csipetnyi só
  • 1 ek olívaolaj

Az összeállításhoz:

  • 20 db cukkinivirág
  • 1 újhagyma
  • 2 tojássárgája
  • 2 g sáfrány
  • 1 csipet chilipaprika
  • 50 g pecorino
  • csirkealaplé
  • 1 dl olívaolaj
  • 100 g kisebb cukkini
  • 20 ml fokhagymás olaj
  • 16 gobetti rákfarok
  • borágóvirág,
  • kapor, só

 

Tovább olvasok

Elkészítés:

A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, és a hűtőbe tesszük fél órára pihenni. Kivesszük a hűtőszekrényből az összegyúrt masszát és tésztagép segítségével kinyújtjuk. 4×4 cm-es négyezeteket vágunk belőle, és egy pálcika segítségével garganelli fésűn összepöndörítjük, így kapjuk meg garganelli tésztaformákat. Ezt követően a tésztát egy liszttel megszórt vászondarabon hagyjuk megszáradni.

A folytatáshoz a cukkinivirágokat megtisztítjuk, megmossuk, és apróra vágjuk az újhagymával együtt. A garganelli tésztát forrásban lévő vízbe tesszük. Az olívaolajat egy lábasba öntjük, és hozzátesszük a felszeletelt cukkinivirágot és az újhagymát. Hozzáadunk pár kanál vizet – csak annyit, hogy a sáfrány fel tudjon oldódni benne. Sózzuk, borsozzuk és egy kis chilivel megszórjuk. Ezt követően közepes lángon pár percig barnítjuk. A megbarnított cukkinivirágot egy szitán átpasszírozzuk, hozzáadunk egy kevés alaplét, majd további 5 percig főzzük.

A cukkiniket kis karikákra vágjuk, és fokhagymás olajon pirítjuk.

Egy másik serpenyőben a rákfarkot is megpirítjuk. A két serpenyő tartalmát összeöntjük egybe, és hozzátesszük a megfőtt, leszűrt tésztát, a tojássárgájákat és a pecorino sajtot. Az egészet összekeverjük.

Tálaláskor borágóvirággal és kaporral díszítjük.

Ajánljuk még:

A zellerpüré felmagasztalása

A zellerpüré nem hivalkodó. Megbújik a tányéron, ügyet sem vetünk rá a pecsenye mellett. Ám az ínyenc tudja, hogy nem ok nélkül kerül a háttérbe. Oly elemi erővel borzolja össze az ízeket, olyan finom íz-összhangot teremt, amit nem is lehet szavakkal körülírni. Sőt, elképzelni is csak nagy gyakorlattal. Amikor beköszöntenek a hűvös napok, szeretem a tejszínnel vagy vajjal, esetleg leheletnyi szerecsendióval finomított, a nyelven olvadó zellerpürét kínálni a húsételek mellé. Vacsoraételként pedig magában is megállja a helyét, kevés sajttal, vagy némi zöldség büszke társaságában.