A klasszikus túrós ropogós

Gasztro

A klasszikus túrós ropogós

Libor Mária, Limara receptje.

Hozzávalók:

  • 50 dkg finomliszt
  • 1 tk porélesztő
  • 10 dkg vaj
  • 2 nagy ek sertészsír
  • 2 kk só
  • 20-25 dkg zsíros túró
  • 1-2 ek tejföl
  • 1 tojássárgája

  • Ízlés szerint zöldfűszer (el is hagyható)
  • medvehagyma, újhagyma vagy akár rozmaring

A formázáshoz:

Tovább olvasok
  • 1 tojásfehérje
  • 20 dkg sajt

Elkészítés:

A zsírt és a hideg vajat elmorzsoljuk a liszttel. Ezután hozzáadjuk az élesztőt, a túrót, a sót, a tojássárgáját és a tejfölt. Utóbbiból annyit adunk hozzá, hogy a tészta összeálljon. Ha a túrónk nem elég zsíros, több is kellhet belőle. A végeredmény egy jól formázható, nem túl lágy tészta legyen.

A tésztát nem szabad sokáig gyúrni, ne olvasszuk meg benne túlságosan a zsiradékot. Ha szeretnénk, a végén belegyúrhatunk egy csokor felaprított medvehagymát, újhagymát vagy bármilyen zöldfűszert is.

Ha végeztünk az összeállítással, eltehetjük pihenni a tésztát, de akár már pár perc elteltével is elkezdhetjük a formázást. Kisodorjuk a tésztát kb. 3 mm-es vastagságúra, majd megkenjük a tojásfehérjével, és alaposan megszórjuk a reszelt sajttal. Végül felcsíkozzuk, és ízlés szerinti hosszúságú rudakat vágunk belőle.

220-230 fokon sütjük 8-10 percig, hogy szépen megpiruljon a sajt. A sütemény nagyon jó ropogós lesz, ha marad belőle, akkor semmiképp se tegyük zárt edénybe, mert megpuhul.

Ajánljuk még:

Erdésztokány friss füvekkel

Tavasz derekán az erdő és a rét olyan zöldben ring, amit talán a legnagyobb festők sem tudnak visszaadni vásznukon. Ezeket a zöld ízeket megkóstolhatjuk, levesbe vagy főzelékbe szelídíthetjük – persze, csak azután, ha meggyőződtünk róla, hogy ehetőek. Ezt a füves tokányt egy kedves erdész barátunk készítette nekünk először, az erdő rejtekén. Csodájára jártunk, mi minden került bele a kosarából! A sok-sok zöld „miskulancia” mennyei mártássá változott benne, mire a hús megpuhult, a juhtúró és a tojás bársonyossá simította, a tejföl csöppet savanyított rajta – ízében ott volt a tavaszi madárdal, a kikelet jókedve, az erdő zúgása fenségesen.

 

Már követem az oldalt

X