A tudományos nevén Corydalis intermedia-nak nevezett bókoló keltike igen apró növény: mérete öt és tizenöt centiméter között alakulhat. Murvalevelei épek, a levél cimpái lekerekítettek, fürtjei pedig egy, öt vagy ritkán nyolcvirágúak. A párta 10-16 mm hosszú és húspiros, a murvalevelek viszont barnásak.
Virágzása március és április között várható: a Dunántúli-középhegység, a Vértes, a Bakony, a Gerecse, a Pilis, a Dél-dunántúl és a Geresdi-dombság területein találkozhatunk vele.
Európai elterjedésű növény: Délnyugat-Franciaországtól Skandinávia tengerparti területeiig, Ukrajnáig és a Balkán-félszigetig honos. Hasonló kinézetű rokona a világoszöld murvaleveleiről felismerhető törpe keltike (Corydalis pumila), amely főleg a Dunántúl száraz erdeinek növénye, és a két faj kapcsolatának érdekessége, hogy nem ritkán kereszteződnek egymással.
Fotó: 123RF
Másik közeli, és nagyon hasonló kinézetű rokonától, az odvas keltikétől az különbözteti meg, hogy a bókoló keltike termete jóval apróbb, és virágai is sokkal kisebbek.
Bár közelről vizsgálva egy nagyon dekoratív és izgalmas formákkal rendelkező fajról van szó, a természet végtelenjében egyáltalán nem feltűnő, gyakran észrevétlenül megbúvó növény.
Virágai gyorsan elnyílnak, termései hamar beérnek, és a növény korán visszahúzódik a földbe, ezért érdemes a virágzás várható időszakában célirányosan keresnünk.
Fotó: 123RF
Már csak azért se hagyjuk ki a bókoló keltike természetes élőhelyeinek megfigyelését, mert ha felfedezősétánk elmarad a márciusi és áprilisi virágzási időszak alatt, akkor bizony akár több, mint tíz hónapot is várhatunk a következő keltikevirágzási időszakra.
Hazánkban négy keltike faj található, és mindhárom nagyjából egyszerre virágzik: ezek az odvas-, az ujjas-, a törpe- és a bókoló keltike. Tatabánya felett akár egyetlen tisztáson belül is gyönyörködhetünk mind a négy keltikefaj szépségében. Így írnak az élményről egy túrabeszámolón: „Nekivágok a jól kijárt utaknak, ösvényeknek, hogy rábukkanjak a keresett keltikékre. Igen, vannak, de mennyi! A sarjadó zöld lombok alatt színpompás szőnyeg: lila és fehér virágok, közöttük egy-egy sárga boglárka.
És milyen illat-áradat!
Nehéz ennyi odvas keltike között a más fajhoz tartozóakat észrevenni, de azért ráélesítem a szememet a jellegzetes murvalevelekre. Meg is van, daliás termetű törpe keltikék (egyáltalán nem törpék), legalábbis remélem, hogy azok, már elvirágzóban lévő ujjasok... de hol lehet a pirinyó bókoló? Bekukkantok a fák alá, hátha... és egyszer csak siker koronázza igyekezetemet, a gyökerek közt felbukkan a keresett faj. Tényleg pici, alig egy-két virágocska billeg a cérnavékony kocsányon, jellegzetes húspiros színe és az ép szélű, cseppforma murvalevél igazolja, hogy ez tényleg az, amit kerestem.”.
Fotó: 123RF
Tatabánya környékiek előnyben, de ha valaki a természet szerelmese, akkor egy kis vonatozás sem fog nehezére esni annak érdekében, hogy ezt a ritka látványt élőben is átélhesse. Érdemes figyelni a helyi fórumokat, hogy jól eltaláljuk a látogatás idejét – egészen biztosan felejthetetlen élmény lesz a hazai keltikék változatos különlegességében fürdőzni.
A virágokat viszont csak távolról figyeljük: a bókoló keltike minden egyes apró szálának értéke 5000 forint.
Nyitókép: 123RF
Ajánljuk még:
Diétás langalló – a csodapizza
Szivárványban az egészség, avagy miért együnk színes zöldségeket?
Céklakrémleves sajtcsipsszel
