Örökzöldek és a titkok labirintusa Knósszoszban
Olvasási idő: 3 perc

Örökzöldek és a titkok labirintusa Knósszoszban

A történelem híres kertjei
Knósszoszt Kréta legnagyobb bronzkori épületegyütteseként tartja számon a történelem, és a kutatók feltételezése szerint az egykori minószi civilizáció vallási és politikai központja volt a mai Heraklion közelében. A palota egyszerre számított királyi rezidenciának és szakrális szertartási központnak, környezetét pedig az ókori görög kertek mintájára alakították ki.

A palotát Sir Arthur John Evans, az oxfordi Ashmolean Museum korábbi főintendánsa tárta fel, nem kevesebb, mint harminc évnyi munka során. A leletek alapján úgy tűnik, hogy az épületegyüttes története időszámításunk előtt 2000 körül kezdődött: feltételezhetően ekkor épült az első, kőtömbökből álló épület a területen.

A történelmi források szerint az építkezéseket időszámításunk előtt 1700 körül földrengés és tűzvész is sújtotta, így az a forma, amit Sir Arthur John Evans restaurált, valószínűleg egy harmadik, újjáépített változat (amit i.e 1450 körül romboltak le a mükéneiek, vagy pusztított el egy vulkánkitörés, esetleg földrengés – ez a mai napig tisztázatlan).

Fotó: Wikipedia / Lapplaender
A feltárt leletek szerint a palota körüli domboldalon teraszos, árkádos kertek terültek el.

Feltételezhető, hogy az itteni fajok között a kor jellemző növényeit találnánk, ha visszapörgetnénk az időt: a dodonai tölgyet (Quercus dodonea), a kocsányos tölgyet (Quercus robur), az olajfát (Olea europea) és a szilfát (Ulmus minor, Ulmus major).

Oszlopromok Knósszoszban – Fotó: Wikipedia / Jebulon 

knósszoszi palotakomplexum közel 20 000 négyzetméteres területen helyezkedik el, a Kephala domb lejtőjén kialakított bonyolult, négyszintes épületrendszerben, ahol a feljegyzések szerint 1300 helyiséget alakítottak ki. A palota fő építőanyaga a mészkő volt, és érdekessége, hogy a várost és a palotát nem övezték védőfalak.

A knósszoszi palota jellegzetességei közé tartoznak a ciprustörzsekből készült, vörösre festett oszlopok is,

amelyek megjelennek a hosszú, árkádos teraszokon, az előcsarnokokban és a díszesebb helyiségekben is.

Az északi homlokzat – Fotó: Wikipedia / Mihael Grmek 

A palota számos helyiségének falait naturalisztikus stílusú falfestmények és domborművek díszítették: ezeket feltételezhetően több réteg gipszből formálták meg, majd kiszínezték.

A kert így a belső terekben is visszaköszönhetett: a festményeken ugyanis krókuszok, liliomok, nárciszok, fűszernövények és a legkülönfélébb állatok is helyet kaptak.
A palota trónterme – Fotó: Wikipedia / Cayambe
A palotakert az északi bejárat felől – Fotó: Wikipedia / Bernard Gagnon 

Jellegzetes ókori görög építészeti elem volt a labirintus, amelyeknek legismertebb emléke itt, Knósszoszban található. Bár biztosan nem tudjuk, mi célt szolgált, egy biztos: számtalan reneszánsz és barokk kertet ihletett meg. Nem mellesleg hozzá kötődik az egyik legismertebb ókori történet is:

„A monda szerint Knósszosz uralkodója, Minósz, Zeusz egyik fia volt. Felesége Pasziphaé egy bikától fiút fogant, Minótauroszt, a bikafejű és embertestű szörnyeteget. A király a szörnyszülött fattyút bezáratta a labirintusba, amelyet a kitűnő athéni mesterrel, Daidalosszal építtetett. Minósz minden kilencedik évében hét athéni ifjút és szüzet vettetett a bezárt gonosznak. A szörnyűségnek az athéni hős, Thészeusz vetett véget; bemerészkedett a labirintusba, hogy agyonüsse a bikafejű Minótauroszt. A félelmetes építmény útvesztőiben menthetetlenül elpusztult volna, ha a király lányától, Ariadnétól nem kap egy gombolyag fonalat, így azután ismét visszatalált a kijárathoz. Megölte Minótauroszt, majd Ariadnéval Náxosz szigetére szökött, és megmentőjét otthagyta.” 

Hogy mennyi igaz a mondából, nyilván sosem tudjuk meg. A palota és környezet azonban a történelem híres kertjeinek sorából nem maradhat ki, hiszen valószínű, hogy itt az ókori görög kertek örökzöld fajai igazi Paradicsomkertet alkottak. A babérmeggy, a tiszafa és a buxusok is előkelő helyen szerepeltek a lehetséges növények között, de mellettük a leanderek és gránátalmák is szinte kihagyhatatlan elemei voltak a kor kertjeinek. Nem volt ez másképp a palota kertjében sem, ahol emellett még a különböző fűszernövények is fontos szerephez jutottak: legfőképp a rozmaring és a kakukkfű.

A palota látogatható – kiváló úti cél a történelem szerelmeseinek. 

Nyitóképek: Goodfon / Wolverine_01 és Wikipedia / Jebulon

 

Kapcsolódó tartalom
Invazív növények: a kései meggy
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka | 2025. június 06

Invazív növények: a kései meggy

Termése igen kedvelt az állatok körében: a megfigyelések szerint az egyik legfontosabb terjesztője a borz.