Éltető kert

Magyarország madarai: az ökörszem

A Hortobágy egész területén jellegzetes, gyakori téli vendég volt: leginkább a mocsarak és a halastavak gyékényes nádasaiban tűnt fel, ahol pár évtizeddel ezelőtt még az sem volt ritka, hogy hektáronként akár 6-8 példánya is megmutatta magát. Ma már sajnos jobban ki kell fognunk a megfelelő alkalmat és helyet, hogy találkozhassunk vele, de ha látjuk, ha nem, kertünkben akkor is nagy hasznot hoz. Ismerjük meg az ökörszemet, költőink gyakori ihletőjét!

Európa legkisebb madarával van dolgunk: maga az elnevezése is onnan ered, hogy

ez a madár mindösszesen akkora, mint az ökör szeme.

Talán apró termete, talán kedvessége volt az, ami megmozgatta a mesés történetek kedvelőit, de egy bizonyos: az ökörszem alakja számos történetet, mondát, irodalmi művet és kreatív alkotót megihletett.

Eurasian wren walking on tree in summertime nature

Fotó: 123RF 

„Az erdőn, kertben élő kis ökörszemről érdekes történeteket tudnak. Egyszer a madarak azon versengtek, hogy ki legyen közöttük a király. Megállapodtak abban, hogy az lesz a királyuk, aki legmagasabbra tud repülni. Verseny előtt az ökörszem észrevétlenül felült a sas hátára, s mikor az már nem bírt magasabbra szállni, az ökörszem felrepült a hátáról magasra, így ő lett a győztes, s azóta a madarak királya”. 

Hogy mitől lett a madarak királya, azt nem tudni, mindenesetre leleményes, békét és nyugalmat kedvelő, de alapvetően jól alkalmazkodó madarunk hírében áll. Chernel István így ír róla: „Parányisága mellett örökké derült kedélye, virgonc mozdulatai, kihívó, kissé szemtelennek látszó, de ártatlan magaviselete és rendkívül bujkáló ügyessége jellemzi. Életrevalóságát megcsodálhatjuk, mikor látjuk micsoda ügyességgel bujkál, motozgat a sövény között, fagyökerekben, vadságos tüskékben, fa- és rőzserakásokban.” 

Fotó: 123RF  

Számos megfigyelés szerint mind fajtársaival, mind más fajhoz tartozó rokonaival igen barátságos, közvetlen madár- ezek közül az egyik kedvencem egy Szekszárd közelében észlelt együttélés esete: „A gemenci erdőben fekete gólya fiókákat gyűrűztem. A gólyafészkek az ártéri erdő öreg tölgyein 10-14 méter magasságban vannak. Az egyik fészek megközelítésekor a fészket alkotó gallyhalmaz aljából ökörszem (Troglodytes troglodytes) rebbent ki. Fészkét a hézagosan egymásnak feszülő ágak közé építette. A fészkelőhely kiválasztásának ökörszemtől szokatlan magassága nyilván az ártéri életmód sajátszerű alkalmazkodása” – olvashatjuk Dr. Pátkai Imre leírásában.

 

1996. május 12-én a bükki Garadnavölgyi Tógazdaság területén figyelték meg egy széncinege fiókákat etető ökörszem pár munkáját. Reggel 5 órától este 7 óráig a cinegeszülők 272- szer, míg az ökörszemek 342-szer hordtak élelmet a fiókáknak. „Az ökörszem-pár ezt a tevékenységét V. 12-től V. 20-ig folytatta. Úgy tudom elképzelni, hogy valahol a közelben levő fészkükben az ő fiókáik elpusztultak s az éhes cinegefiókák élelemkérő hangjára felébredt bennük az etetési ösztön, amit ezeken elégítettek ki. Az egész etetési idő alatt a cinegeszülők egyáltalán nem viselkedtek ellenségesen az etető ökörszempárral szemben” – számol be az esetről Vásárhelyi István

Wren (troglodytes troglodytes)

Fotó: 123RF  

„Az ökörszem télben, nyárban kitart nálunk” – tartja a mondás.

A megfigyelések szerint legfeljebb csak odébbáll valamivel, ha ráunt a vidékre. Szereti a vizek közelségét, de a felmáglyázott hasábfa vagy a rőzsecsomó sincs ellenére. Ezek zugaiban építi fészkét, ami növényi részekből, mohából finomra szőtt, hosszát kétszer is meghaladó átmérőjű, gömbölyű építmény lesz.

Egyhetes korukban jelennek meg a kis ökörszemek két sorban egymás fölött a bebújónyílásban. „A fészek ekkor „tápláló-körhintává” alakul át. A táplálék elvétele után a fiatal madarak oldalra csúsznak, hogy helyüket felcserélve mindegyikük a bejárónyíláshoz kerülhessen”. A legifjabbak végül 15 napos korukban kirepülnek, de sokáig még közösen éjszakáznak a költőfészekben vagy egy szabad „játékfészekben”, amit a szülőpáros hím tagja épített a fészeképítés munkálatai során.

Eurasian Wren Troglodytes troglodytes. Wild bird in a natural habitat

Fotó: 123RF   

Az ökörszemre ugyanis jellemző a több fészek építése, amiből a tojó választja ki a költésre legalkalmasabb otthont.

Ha sikerül az ökörszemnek felnevelni fiókáit (mert a kakukk nem jár sikerrel saját tojásának betolása közben), „akkor vidám élet van a házikó körül, hol az apróságok törpe egerek módjára bujkálnak, mászkálnak az ágak között”.

Wren (troglodytes troglodytes)

Fotó: 123RF   

Érdekesség, hogy a fészket a hím építi, de a 6-7 tojáson csak a tojó kotlik, a fiókákat azonban már mindkét szülő táplálja. Igazi munkamegosztás és erőtartalékolás van a párok együttműködésében, ami már önmagában is csodálatra méltó. A szülők rovarokkal, pókokkal táplálkoznak, amiket a talajon és a talajközeli növényzeteben kapnak el, ezzel etetik fiókáikat is, tehát igen hasznos munkát végeznek a kártevőirtás terén.

Sajnos azonban a sok téves megállapítás hatására sokáig kártékonynak vélték a méhesek környékén, mígnem a maguk is méhészkedő ornitológusok és természettudósok be nem bizonyították az ellenkezőjét.

Így tett Rácz Béla is, aki a Természettudományi Közlöny 1904. évi januári füzetének egy cikkére reagálva elmondta, hogy huszonöt éve méhészkedik, de az ökörszem, mint a méhesének állandó vendége sosem tett kárt a méhek körül. „Még az ugrándozása okozta esetleges nyugtalanítást sem tartom károsnak. Oly halk ez a nesz, hogy legfeljebb gyenge zümmögés támad reá a kasban. Óriási ezzel szemben az a haszon, a melyet a kaptárok repedéseiben meghúzódó viaszmoly pusztításával hajt” – írta.

Fotó: 123RF    

Hogy eloszlassa a rendkívül káros tévhitet, még külön kísérletet is végzett: „A szalmaköpűk néhányának röplyukát érintetlenül hagytam, úgy hogy azok nyílásán nem csak az ökörszem, de a veréb is könnyen befért volna. Az ökörszem közeledtére lesbe álltam. A kis madár bizony csak elment a röplyuk előtt akárhányszor, a nélkül, hogy azokba csak be is pillantott volna. Pedig a dermedt méhek csomói szinte kínálkoztak neki. E megfigyelés csak megerősítette e madárról való eddigi véleményemet. Hiszen e kis madár képtelen is volna a lép szétroncsolására, úgy hogy a jelzett czikk említette kárt bizonyára más állat, egér vagy harkály okozhatta, de semmi esetre az ökörszem” – jutott végleges megállapítására. 

A parányi ökörszem nem véletlenül védett madarunk: ökoszisztémáinkban betöltött haszna is vitathatatlan. 1901-ben kapta meg a törvény általi védettséget, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

De ami a legfontosabb: „Jól esik vidám füttyöt hallani egy-egy napsütött télvégi napon, amikor már vágyik az ember a természet friss hangjai után” – így idézi fel a parányi madár lélekre gyakorolt hatását az 1961-es Érdekes Kalendárium írásának szerzője. És valóban: a hosszú tél után – még ha az enyhe és kevésbé szürke is volt – a tavaszi madárének felér egy kiadós terápiával.  

Nyitókép: 123RF

Ajánljuk még:

Magyarország madarai: a rövidkarmú fakusz

Fák törzsén vagy a vastag ágakon leshetjük meg leggyakrabban, ahol rovarokból, hernyókból és pókokból álló étlapját igyekszik összeállítani. Szorosan kötődik az idős tölgyfákhoz, mert legszívesebben ezekben fészkel, így leginkább olyan helyeken verhet sátrat, ahol akad még egy-egy matuzsálem. 1901 óta védett madarunk: természetvédelmi értéke 25 000 forint.