Az egyik legkésőbb érkező és legkorábban elvonuló madarunk, amely itt tartózkodása alatt nagy mennyiségű kártevőtől szabadítja meg erdeinket, kertjeinket. És bár való igaz: a kerti geze némi gyümölcsöt is fogyaszt, haszna mégis jóval nagyobb, mint az a pár megcsipkedett termés fáinkon, bokrainkon.
A kerti geze akkor érzi jól magát, ha vizes élőhelyek közelében tud költeni, de legalábbis akad valamilyen természetes vízi környezet a költőhelye körül. Ragaszkodik a sűrű vegetációhoz, így olyan kertekben tűnhet fel, ahol bőven akad lombfelület minden szinten, és onnan bizony hamar eltűnik, ahol kiszárad vagy kiritkul a táj.
Bár tartózkodási helyét nehezen választja meg, ha meghozta a döntést, ahhoz keményen ragaszkodik: évről évre ugyanoda tér vissza családot alapítani. Csak abban az esetben mond le a megszokott környezetről, ha azt a környezeti feltételek megváltozása indokolttá teszi.
Nem tartozik a legszaporább madarak közé: évente egy fészekaljat nevel, az is 5 tojásból áll. A megfigyelések szerint a fészek helyét a tojó jelöli ki, és nagyrészt egyedül is vállalja az építéssel járó feladatokat. Fűszálakból, faháncsból, barkából, pókhálóból és különböző szőrszálakból készül az otthon, amiben aztán 12-14 napig melegednek az utódok.
A tojó egyedül kotlik, és a megfigyelések szerint naponta 15-20 alkalommal pusztán néhány percre hagyja el a fészket, hogy táplálékot keressen. Olyannyira képes belemerülni anyai feladataiba, hogy sok esetben a hím készteti kirepülésre énekével, vagy azzal, hogy a fészek közelében mozog rovarokkal a csőrében. Azonban csak néha fordul elő, hogy a hím eteti is a tojásokon ülő tojót. A kerti geze tojó nagyrészt maga gondoskodik élelméről.
Amikor a fiókák kikelnek, a tojó az első hat napon szinte folyamatosan melengeti őket, így a táplálékot a hím hordja. Később már mindkét szülő gondoskodik az etetésről, és a fészek tisztán tartásáról is: az ürüléket elviszik a fészektől. A fiatalok kéthetesen hagyják el fészket, de ez után a szülők még 8-11 napig etetik őket.
Gyümölcsevésük inkább augusztusban, alkalmanként figyelhető meg: leginkább a málnát és a bodzabogyót szeretik. Nagyrészt azonban rovarokkal, hernyókkal, bábokkal, álcákkal, pókokkal és légyfélékkel táplálkoznak- és ezzel nagy hasznot hoznak a természetes növényvédelemben. Kiemelkedő a tetvek elleni küzdelemben végzett munkája: a nyári időszakban rengeteg tetűtől szabadítja meg növényeinket.
A kerti geze énekéről is híres: számos más madárfaj utánzására képes, azonban jellegzetes szólamai mindig kísérik az utánzás közben is. Érdekesség, hogy több, mint 50 fajtól származó hangot jegyeztek már fel énekében: a vörös vércsétől kezdve a bíbicen át egészen a tengelicig.
Énekével betölti a vidéket, és egyes szakemberek szerint akár 5-6 más énekesmadár teljesítményével is felér.
Nem véletlen, hogy az elmúlt századokban próbálkoztak fogságban tartásával is, azonban hamar bizonyosságot nyert, hogy a kerti geze egyike a legkényesebb, és legkevésbé fogságban nevelhető madaraknak, ezért nem éri meg béklyóba kötni.
A kerti geze (Hippolais icterina) 1901 óta védett hazánkban, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Nyitókép: 123RF
