Az írországi Powerscourt Estate, amit még a tűzvész sem tudott elpusztítani
A történelem híres kertjeiA 13. században egy vár állt itt, aminek első tulajdonosa La Poer angol-normann nemes volt. Az épület eredetileg stratégiai céllal épült: fontos katonai bázisként szolgált a környező területek és folyók ellenőrzésében. A vár összesen három szinttel rendelkezett: benne 68 szobával, de bármennyire is impozáns épület volt, sokkal jelentősebb az őt körbevevő környezet. A feljegyzések szerint már ekkortájt is egy mérföldnyi hosszú bükkfákkal szegélyezett ösvény vezetett a várhoz.
Később, a 18. században Richard Wingfield, Powerscourt első vikomtja (a gróf és a báró közötti főnemes) megbízta Richard Cassels építészt a vár teljes átalakításával, hogy az egykori lak helyett egy modern vidéki házat hozzon létre.
A munkálatok 1731-ben kezdődtek, és közel egy évtizedig tartottak.
A feljegyzések szerint maga IV. György király is ellátogatott az egykori várba:
1821 augusztusában Powerscourt 5. vikomtjának vendége volt. Az 1830-as években a ház számos, bibliai próféciákkal foglalkozó konferenciának adott otthont, amelyeken olyan hírességek is részt vettek, mint az angol-ír származású John Nelson Darby (a modern diszpenzacionalizmus és futurizmus atyja) vagy a skót származású Edward Irving, akit a katolikus apostoli egyház alapítójaként tartanak számon.
1844-ben, alig 8 évesen örökölte meg a birtokot Mervyn Wingfield, Powerscourt 7. vikomtja, akinek ezzel egy 200 km²-es földterületet került a tulajdonába. A fiatal Mervyn hamar a saját ízlésére alakította a kertet: alig lépte át a húsz éves kort, átfogó felújításba kezdett. Ikonikus épületté vált a Tower Valley kőtorony, japánkerteket alakított ki, megszépült a Triton- és a Delfin-tó, pompázott az Olasz kert és a háziállat-temető is igen egyedi kialakítást kapott.
A kert tervezése során az ifjú nemest állítólag a versailles-i kastély, a schönbrunni kastély és a schwetzingeni kastély díszkertjei ihlették, és mivel nem akarta elsietni e remekművet, nem kevesebb, mint két évtizedbe telt a teljes kert kialakítása. Fia, 8. Powerscourt vikomt nagy támogatója lett a cserkészmozgalomnak, ezért gyakorta táboroztak itt az ifjú cserkészek, néhányan pedig kunyhókat és faházakat is építettek a birtokon.
1961-ben a 9. Powerscourt vikomt végül eladta a birtokot a Slazenger családnak, akik nem élvezhették olyan sokáig a szépségét: 1974. november 4-én tűzvészben tönkrement az épület nagy része, amit csak 1996-ban sikerült felújítani. Dacára a szerencsétlenségnek,
a Powerscourt birtok ma is a világ legszebbjei között említendő.
mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 2011-ben a Lonely Planet jelölte Powerscourtot A világ tíz legjobb háza listáján (Top Ten Houses in the World), míg 2014-ben a National Geographic A világ tíz legjobb kertje listáján a megtisztelő 3. helyre sorolta a Powerscourt vikomtok alkotását.
2011 júniusában Dublinból ideköltözött a Tara Palota, amely a világ egyik legnagyobb babaházának ad otthont. Ugyanitt kapott helyet egy ötcsillagos hotel is, a Powerscourt, amely 203 hálószobájával várja az ide érkezőket.
A modern korban betelepülő látványosságokat és üzleteket még mindig körbeöleli az egykori természeti környezet: kiemelkedő helyen említendő a Powerscourt-vízesés és a környező völgy. 121 méteres magasságával ez Írország második legmagasabb vízesése, és mivel 1858-ban Powerscourt 7. vikomtja vadasparkot is létrehozott a vízesés körül, a szikaszarvast (Cervus nippon) is megcsodálhatjuk a területen.
Szépségét látva nem csoda, hogy a Powerscourt Garden kedvelt forgatási helyszínnek is számít a filmesek körében: itt forgatták Stanley Kubrick Barry Lyndon című filmjét is még az 1974-es tűzvész előtt. De itt forgatták a Monte Cristo grófja 2002-es változatát is, a David Copperfieldet 2000-ben, illetve az 1981-es Excalibur című film egyik kulcsfontosságú jelenete is itt zajlott, amelyben Arthur Lancelot-val harcol a híres vízesésnél.
Nyitóképek: Wikipedia / Zubair Sheikh és 123RF
