Egészség

Tudatosabb, egészségesebb de még higiénikusabb is lehet, ha kézzel eszünk

Levest és pörköltet nyilván nem egyszerű kézzel enni, viszont meglehetősen sok étel van, amit megfoghatunk evés közben. Ezáltal közelebb kerülhetünk az étkezés intimitásához, a természethez és még önmagunkhoz is. Ráadásul az egészségünket is támogathatjuk vele – mutatjuk, hogyan!

A késsel-villával evés a civilizációnk egyik pillére. Már az egészen kicsi gyerekeknek is kanalat adunk a kezébe, hogy minél hamarabb megtanuljon „szépen” enni, ne kézzel kotorásszon az elé tett ételben. Fontos megtanulni az evőeszközök használatát, sőt, higiénikusabb(nak hisszük) az azzal való táplálkozást. Mégis vannak olyan ételek és pillanatok, amikor jobban esik puszta kézzel a szánkhoz emelni az ebédet vagy vacsorát. Egyesek kifejezetten szeretnek kézzel enni minden olyan ételt, amit csak lehet – ők talán ismerik a kézzel evés előnyeit, vagy egyszerűen csak érzik, hogy úgy jobb nekik.

Pontosan tudom, hogy melyik villa mire való, és hogy mit jelent a tányéron így vagy úgy elhelyezett evőeszköz. Kétkezes lévén azonban többször áthágom a hagyományos etikettet, amikor balkézben tartom a kanalat, vagy a késsel a bal kezemben vágom fel a tányéromon elterülő hússzeletet. Tudnám „szépen”, jobb kézzel, de nem mindig akarom – gyerekkori lázadásom az ebédlőasztalnál alighanem a mai napig kitart. Talán ezért szeretek kézzel is enni. S bár nem célom mások megbotránkoztatása, olykor mégis sokkal jobban esik úgy az étel. Ezért is örültem, mikor kiderült, mennyi haszna van!

Kapcsolódunk a természethez

A kézzel evés gyakorlata az ajurvédikus életszemléletben kiemelten fontos. Kicsit misztikusnak, kicsit egzotikusnak, kicsit spirituálisnak is tűnhet az elmélet, mégis érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy amikor kézzel érintjük az ételt és úgy helyezzük a szánkba, annak megvan a maga meghitt, intim hangulata. Az ajurvédikus nézőpont szerint a testünk szinkronban van az öt természeti elemmel, s az ember kézfején lévő öt ujj ezek megnyilvánulása, meghosszabbítása.

  • Hüvelykujj – éter
  • Mutatóujj – levegő
  • Középső ujj – tűz
  • Gyűrűsujj – víz
  • Kisujj – föld

Amikor a kezünket, s ezáltal az összes ujjunkat használjuk, egyesítjük a természet mind az öt elemét, ezáltal közelebb kerülünk ahhoz, hogy valóban tudatosítjuk magunkban az étel állagát, ízét, illatát, az összes aromáját és hőmérsékletét. Amikor megérintjük az ételt a kezünkkel, testi-lelki kapcsolatot hozunk létre azzal, s így még tudatosabban lehetünk jelen az adott pillanatban.

Megakadályozza, hogy túlegyük magunkat

A kezünkkel való étkezés tudatosabb cselekvésre ösztönöz bennünket, így sokkal jobban odafigyelünk arra, hogy mit eszünk. Ez a fajta tudatosság pedig lehetővé teszi, hogy lassan és megfontoltan étkezzünk, ami segíthet abban, hogy kevesebb étel elfogyasztása után is jóllakottnak érezzük magunkat, így megakadályozhatjuk, hogy mértéktelen mennyiségű ételt vigyünk a szervezetünkbe, s a súlygyarapodásnak is sokkal kevesebb esélyt adunk.

Állítólag egyes kutatások bebizonyították, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kiváltó okai között ott van az a tény is, hogy sokan kapkodva, gyorsan esznek, szinte falják az ételeket. A gyors étkezés ugyanis összefüggésbe hozható a szervezet vércukorszint-változásaival, így válhat jelentős tényezővé a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában. Késsel-villával pedig lényegesen gyorsabban tudunk enni, mint amikor kézzel fogjuk meg az ételt.

Kisebb a balesetveszély

A kezünk hatékony hőmérőként működhet. Amikor kanállal vagy villával eszünk, az étel a tányérról közvetlenül a szánkba kerül, így előfordulhat, hogy nem vesszük észre, ha az túl forró. Amikor azonban kézzel megérintjük az ételünket, mielőtt a szánkba tennénk, az ujjaink hegyén lévő idegvégződések milliói ellenőrzik annak állagát és hőmérsékletét. Így kevésbé valószínű, hogy túl forró ételt veszünk a szánkba, ami pedig garantáltan megakadályozza, hogy leforrázzuk a nyelvünket vagy a szájpadlásunkat.

Emésztésjavító hatása lehet

Azt mondják, hogy amikor megérintjük az elénk helyezett ételt a kezünkkel, az agyunk máris jelzi a gyomrunknak, hogy készen áll az evésre. Ez pedig segítheti a gyomrot a felkészülésben, hogy legyen ideje az étel befogadására, ami hatékonyabbá teheti az emésztésünket.

Emellett javíthatja az emésztésünket is, hiszen vannak „jó” és „rossz” baktériumok, amik közül sokféle található a bőrünkön, az ujjainkon. Ezért (is) fontos étkezések előtt alaposan kezet mosni, hiszen ha evőeszközzel eszünk, akkor is közel kerül a kezünk a szánkhoz. De mivel senki és semmi nem tökéletes, könnyen lehet, hogy néhány olyan baktériumot a szervezetünkbe juttatunk, amik ellenállóbbá tehetik például az emésztőrendszerünket a káros baktériumokkal szemben. Azért ne erre bazírozzunk: a kézmosás sose maradjon el, mert hiány valószínűbb, hogy gondokhoz, mintsem előnyökhöz vezet bennünket! 

Nem árt tudni azt sem, hogy – bármilyen meglepően is hangzik – kézzel enni állítólag több szempontból is higiénikusabb, mint evőeszközzel. A kezünket naponta többször mossuk, evés előtt alaposabban, különösen, ha tudjuk, hogy az ujjainkkal érintjük majd az ételeket – ilyenkor a szappan-maradványokat is nagy odafigyeléssel öblögetjük. A kanalat és a villát hányszor mossuk el egy étkezés után? Egyszer? Bár szerintem a mosogatás és a mosogatógép alaposan tisztává varázsolhatja az evőeszközeinket, állítólag mégsem olyan megbízható, mint a kézmosás…

 

Természetesen a kézzel evésnek is megvannak a maga szabályai. Ilyen például az előbb említett kézmosás, amit minél alaposabban kell elvégezni. Egyes éttermekben azoknál az ételeknél, ahol felmerül a kézzel evés lehetősége, egy tál citromos vizet is tesznek az asztalra, amiben szükség esetén leöblíthetjük a kezünket megszabadítva azokat például a rájuk ragadt zsíroktól. A kézzel evés esetében is érvényes a jobb-kezes szabály – Indiába is. A bal kezet ott sem tekintik „tisztának”. És csak ujjal szabad az ételhez érni, tenyérrel, vagy a kezünk bármely más részével tilos!

Ajánljuk még:

5 melegítő gyógynövény, ami mindig legyen otthon a télen

A hagyományos magyar népi gyógyászat egyik alapelve a hatás-ellenhatás egyensúlyának megőrzésére való törekvés. A felfedezés a világon mindenhol ugyanez, Kínában ezt az elvet jin és jang egységének nevezik. De a népi vonalon maradva maradjunk a dagadó példájánál: ha a hasalja nem tartaná össze a fűszeres tölteléket, az igen hamar szétfolyna, de a disznó hasfalát sem hívnánk dagadónak, ha nem kerülne bele a töltés…

 

Már követem az oldalt

X