Egészség

Tovább akarsz élni? – A kutatások szerint a kertészkedés ebben is segít

Hoztunk pár meggyőző érvet arra az esetre, ha netán nehéz lenne nekiindulni az előttünk álló kerti munkáknak. Bízunk benne, ezek után más hangulatban telnek majd a kertben töltött, dolgos órák!

Meglepő volt felfedezni, milyen sok tudományos mű tárgyalja az emberi egészség és a természet összefüggéseit. A kert egészségre és jóllétre gyakorolt hatása már a legáltalánosabb evolúciós pszichológiai elméletekben is megjelenik: Ulrich stresszcsökkentési elmélete szerint az ember pozitív érzelmi választ ad a természetre. A táj kikapcsolódást elősegítő elemekből épül fel, ilyenek a növények, a víz vagy maga a horizont.  

Egy másik ismert kutató, Kaplan figyelem-helyreállítási elmélete a korlátozottan rendelkezésre álló mentális erőforrások visszaállításának folyamatát vizsgálja. Azt mondja, a kikapcsolódást elősegítő tájak ezeknek az erőforrásoknak a helyreállításához járulnak hozzá, a folyamat középpontjában pedig

a hétköznapoktól való eltávolodás, a szabadság, a kapcsolódás érzése áll.

A biofília hipotézis szerint az ember előszeretettel keresi a kapcsolatot a természettel, és jó hatással van rá, ha benne tartózkodik. Az elmélet szerint, amikor magával ragad a kert nyújtotta élmény, elérjük az „áramlás”, vagyis a flow állapotát, ami az élvezetes tevékenységek végzése során jön létre – ilyen a kertészkedés is.

You reap what you sow. an unrecognizable male farmer planting seeds in his vineyard.

Fotó: 123RF 

A szakemberek szerint az érzékszerveink természet általi stimulációja jótékony hatással van a jóllétünkre.

Az odakint töltött idő javítja az egészségi állapotunkat, csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedés, a tüdőbetegség, a cukorbetegség, a depresszió, valamint a szorongásos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A Tokiói Egyetem közegészségüggyel foglalkozó kutatója, Takehito Takano és csoportja több mint háromezer emberrel készített interjút, majd évekkel később felmérte az egészségi állapotukat, és az eredmények alapján arra a következtetésre jutott, hogy

a zöldterületekhez való hozzáférhetőség növeli a várható élettartamot.
Planting flowers in the garden home

Fotó: 123RF  

Osztrák kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy

a vízesés élénkíti, az erdő pedig nyugtatja az embert.

A résztvevők vízesésnél mért pulzusa percenként hattal volt magasabb, mint az erdőben, ezért a kutatók szerint a vegetatív idegrendszer legintenzívebben az erdőben képes pihenni. A növények társasága javítja a memóriát, feltölti a lelket és kiegyensúlyozottabbá tesz. Minél több zöldterület található lakóhelyünkön, annál kisebb a civilizációs betegségek és pszichológiai rendellenességek – szorongás, depresszió – kialakulásának kockázata.

Beautiful woman works in a garden near the house

Fotó: 123RF 

Egy japán immunológiai vizsgálatban őssejtaktivitást mértek huszonöt felnőttnél, majd két napra kivitték őket a természetbe. A túra után közvetlenül, de még egy hónap távlatában is magasabb volt az őssejtek aktivitása, mint amikor először mérték. A napfény hatására nő az emberekben mért szerotonin hormon szintje, ami a hangulatunkra van hatással, de egy pennsylvaniai kutatásban bebizonyították azt is, hogy

már annak is jótékony hatása van, ha szép a kilátás az ablakunkból. 

Fotó: 123RF  

Egy 2018-as kutatómunka során összesen 235 szakmai művet vizsgáltak, ezekben az eredmények 87 százaléka igazolta a természetben töltött idő pozitív hatásait. Igazolást nyert jótékony hatása az új helyzetekben való helytállás, az önállóságban való fejlődés, a figyelmesség, a szociális érzékenyítés és az önkontroll területén is. 

2018-ban zajlott le egy érdekes kutatás, ami a kórházi környezetben dolgozó ápolók kiégésével összefüggésben vizsgálta a zöld környezet hatásait. A kutatás eredményeként megerősítették, hogy a természetnek való kitettség pszichológiai előnyökkel jár,

a kórházi kerteknek számottevő hatása van az ápolónői kiégés csökkentésére.
Carefully placing each plant. Casual young woman planting seedlings in her vegetable garden.

Fotó: 123RF  

Hasonlóan meglepő összefüggésben vizsgálta a kertet egy 2015-ös bangladesi kutatás, miszerint a kerti munka által a nők fokozott ellenőrzést szereztek az élelmiszerellátás és a jövedelem felett, valamint a kertészkedés hatására javult az önbizalmuk és a közösségben betöltött szerepük is. 

Láthatjuk, hogy szinte felsorolni is nehéz mindazt a pozitív hatást, amit a természetben, a friss levegőn, a kertben töltött időtől kaphatunk. Érdemes tehát kicsit más szemmel tekinteni a kerti munkára, és a testi-lelki fejlődés, épülés reményében mihamarabb „ásót ragadni”. Utóbbit persze csak szimbolikusan, hiszen a talajélet akkor a legkiegyensúlyozottabb, ha a lehető legkevesebbet zavarjuk!   

Nyitókép: 123RF

Ajánljuk még:

Angosztura, galanga és zedoaria – elfeledett, de könnyen beszerezhető fűszerek

Istennők neveinek gondolnánk, de mindhárom kedvelt likőrök alapanyagát takarja, különleges ízvilágot nyújtanak és számos gyógyhatással is rendelkeznek. A történelem során az utazók és kereskedők kedvelt portékái voltak, mára mégis kikoptak az európai kultúrából. Három olyan fűszert mutatunk be, amiket könnyűszerrel be lehet szerezni, de nagyon különlegesek, így jókat lehet velük alkotni, kísérletezni a konyhában.