Leszoknék az orrcseppfüggésről természetes módszerekkel – kísérleteim eredménye

Ahogy megjött az ősz, megjött az orrdugulás idén is… nem tudom, más hogy van vele, de nálam állandó menetrend, hogy elkapok valamit, aztán ha leterít a kór, egy-két nap influenzás tünetegyüttes után jön az orrdugulás. Ha mégis sikerül elejét venni a láznak és rossz közérzetnek, akkor meg rögtön bedugul az orrom.

Így gyakorlatilag kisebb-nagyobb megszakítással áprilisig küzdök a bedugult orrommal… Ismerős valakinek?

Azon az ominózus orrcseppfüggő télen kicsit berezeltem, mert már tényleg úgy vettem a szert, mint más a kenyeret. Nem is tudom, abban az évben hogy ért véget ez a légszomjas rémálom, de következő télen elhatároztam: ez nem történhet meg még egyszer! Mivel éppen jött a karantén, könnyebben tudtam kísérletezgetni, otthon kevésbé volt zavaró, hogy nem mindig kaptam levegőt. Az eredmény: tavaly már csak egy orrspray-t használtam el, idén pedig – bár tudom, messze még a tavasz – nem tervezek beszerezni se olcsót, se drágát, se függőség ellenit, se bio változatot. Megpróbálom kihúzni nélküle!

Fokozatosság elve

Mivel a függőségek úgy működnek, hogy ugyanaz a mennyiség egyre rövidebb ideig hat, eleinte ezt kezdtem megfordítani: hiába volt bedugulva az orrom, csak akkor csöppentettem, amikor elengedhetetlen volt. Például lefekvéskor, vagy evés előtt… a többi időben meg szájon át lélegeztem, és közben természetes dolgokkal kísérleteztem:

Sós víz

Házilag, egy egyszerű műanyagflakonnal is kivitelezhető, de gyártanak praktikus alakú és anyagú flakonokat, amibe megfelelő százalékú sóoldatot lehet tenni (én a gyári flakonhoz adott tasakot használtam, de állítólag deciliterenként 1 gramm sóval számolhat, aki magának keverget.) A művelet úgy néz ki, hogy a mosdó fölé hajolva benyomom a sós vizet az egyik orrlyukamba, ami aztán kicsorog a másikon. A víz felét az egyik lyukba, másik felét a másik lyukba kell önteni. Szimpatikus módszer, pláne, hogy

az indiai népi gyógyászat réges-régóta használja, biztos jó is valamire, de az orrom nem dugult ki tőle.

Viszont van megelőző hatása, érdemes rendszeresen használni, és a mennyiségre sem kell nagyon ügyelni, India egyes részein a napi gyakorlat része!

Inhalálás

Gyerekkori emlékem, amint állok a kissámlin, és törülközővel letakart fejemet egy fazék gőzölgő víz fölé tartom, amiben különböző gyógynövények, például kamilla úszkál. Persze vártam, hogy véget érjen a kényelmetlen testhelyzet, de magát a gőzt – úgy emlékszem – már akkor is szívesen szívtam. Ha erre kerül a sor, kamaszkorom óta összekötöm artctisztító rítussal is, mert a bőrt is szépen felpuhítja a gyógynövényes gőz. Bár szeretem és ajánlom az inhalálást, de gyorssegélyt – pláne tartósat – ez sem ad az orrdugulásra, viszont az egész tünetegyüttes lefolyását gyorsítja. Instant változata: amikor elkészítem a jó gyógynövényes-citromos-gyömbéres teámat, lélegzem a gőzét, amíg ihatóvá nem hűl.

Minden, ami mentolos

A mentolos, illetve eukaliptuszos termékek – illóolajok, Nózi stift, krémek, cukorkák – már igazán jó szolgálatot tesznek egy átlagos orrdugulásnál.

Függő koromban semmit sem használtak, de idén már érzem a hatásukat!

Az eukaliptusz vírusirtó is, ezért az a kedvencem. Szagolgatom, orrom alá rakom, párologtatok vele, mindenhogy jó!

Légzőgyakorlat

Élt egy eléggé ellentmondásos orvos a Szovjetunióban, Konstantin Buteyko. Ő azt vallotta, hogy a betegségek nagy része pusztán a helyes légzéssel orvosolható. Rajongók és ellenzők kereszttüzében van azóta is a módszere, és én is azok közé tartozom, akik szkeptikusak a mindenre jó csodamódszerekkel.

De az orrdugulásra javasolt gyakorlatát kipróbáltam, és az bevált!

Működik még a leglehetetlenebb helyzetekben is, amikor semennyi levegőt nem kapok. A gyakorlat egyszerű: körülbelül 3 másodperc orron át történő belégzés után (először ezt csak imitáltam) ugyanennyi ideig tartó kilégzést végzünk, majd erőseb befogjuk az orrunkat. Addig így maradunk, amíg már kezd kellemetlenné válni az állapot, tehát 30-60 másodpercig. Amikor elengedjük az orrunkat, a légszomj utáni kapkodó légzés helyett próbáljuk minél hamarabb lecsendesíteni a levegővételünket. Elsőre is várható némi javulás, de ha nem érezzük elegendőnek, a gyakorlatot meg lehet csinálni 5-6 alkalommal, de legalább egy perc teljen el közöttük!

Nekem egy ilyen, pár perces gyakorlat után órákig nem kell az orrdugulásra gondolnom.

Az orrcsepp attól még nem az ördögtől való!

Én ezzel a légzésgyakorlattal megtaláltam a módot, hogy ne kelljen többet patikai szert vennem, de nyilván nem hathat ez mindenkire vagy nem a kellő mértékben. Ráadásul vannak helyzetek, amikor azonnal szükség van a levegő teljesen szabad folyására az orrunkon át: például munka miatt szükséges kommunikációs helyzetben. De ilyen eset az alvás is, ha az ember egyáltalán nem tud elaludni az orrdugulás miatt, érdemes csöppenteni, spray-zni, mert azt azért elismerem: a természetes módszerek nem kínálnak instant megoldást. Viszont azt mindenkinek javaslom, hogy

szabadabb napokon, kevésbé koncentrálós pillanatokban inkább próbálja ki a fenti módszereket.

Tapasztalatom szerint ha elfogadjuk, hogy a természetes megoldás nem biztosít olyan tökéletes szabad légutat, mint egy érszűkítő hatású orrcsepp, akkor cserébe a hetekig, hónapokig tartó kínlódás helyett csak néhány nap lesz az az időszak, amíg ezzel foglalkozni kell!