Fügekávé és a többiek: koffeinmentes megoldások a természet kincsestárából

A kávénak vannak jó és rossz tulajdonságai: élénkítő, enyhén vízhajtó hatású, de emeli a vérnyomást és szívpanaszokat is okozhat. Van, aki betegsége miatt nem is gondolkodhat a fogyasztásában, és vannak olyanok, akiknek azért kell elgondolkodniuk elhagyásán, mert annyira túlzásba vitték a kávézást, hogy az ital alapjaiban változtatta meg szervezetük kiegyensúlyozott működését. Bármi is az ok, a jó hírem az, hogy számos megoldás létezik az élmény pótlására – maga a természet kínálja ezeket.

Fotó: 123RF

Mezei katáng, a visszatérő megoldás

Egy korábbi írásunkban már megemlítettük nagyanyáink kedvencét, a Franck kávét, ami nem más, mint a mezei katáng gyökeréből nyert cikóriakávé. „Csak annak van egészséges gyomra, mája, szíve, aki egész életében a Franck-kávé híve!” – hirdették a korabeli képeslapok. A XVIII. században az arab kávé behozatalát egyre jobban megadóztatták Nyugat-Európában, és a rá kiszabott vám is folyamatosan emelkedett, egészen addig, amíg szinte megfizethetetlenné vált. A franciák nem is haboztak sokáig: feltalálták a pótkávét, ez volt a cikória. 1760-ban létesült az első cikóriagyár, száz év elteltével pedig már több mint száz pótkávéüzem működött.

A nemesített katángkóró szárított gyökeréből nyert kávé íze merőben más, mint az igazié, de lisztérzékenyek is fogyaszthatják – kellemes koffeinmentes alternatíva lehet.

Egy liter forrásban lévő vízhez három evőkanálnyi pörkölt cikóriagyökeret kell tennünk, és addig kell forralnunk állandó keverés mellett, amíg a habja el nem fő. Hűlés közben a sűrű zacc leülepedik, és egy szűrőn óvatosan átöntve máris rendelkezésünkre áll a különleges cikóriakávé, amit hidegen és melegen is fogyaszthatunk. A katáng serkenti az epe működését, és érdemes fogyasztanunk inulin-, keserűanyag-, aminosav-, csersav- és káliumtartalma miatt is.

Fotó: 123RF

Maláta, maltóz és a többiek

A malátaport árpából készítik: az árpaszemeket csíráztatják, szárítják, majd őrlik. Ha az utolsó fázis előtt, vagyis az őrlést megelőzően megpörkölik, akkor egy könnyen emészthető pótkávé lesz belőle. A tapasztalatok szerint nagyon jó energiaforrás, segít az étvágy visszanyerésében és a lábadozás időszakát is megkönnyíti. Gazdag tápanyagokban: a benne lévő B-vitaminok, foszfor, magnézium és kalcium erősítik az ideg- és izomrendszert, a szívet, és segítik a nyugodt alvást is. Ízesíthetjük, édesíthetjük és bármilyen gabonatejjel vagy akár cikóriakávéval is keverhetjük.

A régebbi korokban gyermekek erősítésére főzték a maltózszirupot: a malátát pár órára vízbe áztatták, majd addig főzték, amíg a víz nagy része elfőtt, és csak a sötétbarna, édes szirup maradt.

Sokan ennek változatait is kávé pótlására alkalmazzák. De egyre kevesebben ismerik például azt a kézenfekvő megoldást, hogy az erdőben gyűjtött bükk és tölgy makkja vagy éppen a bab pörkölése is lehetővé teszi a belőlük készített pótkávé megalkotását. Ezeket odahaza is könnyűszerrel elkészíthetjük, hiszen a pörkölés nem nagy ördöngösség.

Fotó: 123RF

Tippjeink, hogy odahaza is kiváló pörkölt pótkávét készíthessünk:

• Melegítsük elő a sütőt 220 fokra!
• Egy tepsi aljára terítsünk sütőpapírt, ezen oszlassuk el egyenletesen a megpörkölni kívánt szemeket. Ne kerüljenek egymás tetejére szemek, és túl szorosan se legyenek egymás mellett – erre figyeljünk oda!
• Körülbelül 5 perc után már hallhatjuk az első reccsenéseket, ekkor vegyük vissza a hőmérsékletet 190 fokra és keverjük át a szemeket.
• Ezután 2-3 percenként figyeljük, kevergessük. Ahogy a termések színe megváltozik, barnás lesz, kivehetjük a sütőből. Ha a kevésbé pörköltet szeretjük, akkor világosabb, ha a jól pörköltet, akkor sötétebb fázisban vegyük ki a szemeket.
• A sütőből kivéve azonnal tegyük át egy másik hőálló edénybe, és ha időnk engedi, kevergessük, hogy felgyorsítsuk a hőleadást!

Aszalt gyümölcsökből kávékülönlegesség

Kevesen gondolnák, de az aszalt gyümölcsökből is kellemes pótkávé készíthető, és mind közül az egyik legérdekesebb a füge. Az első említés az 1800-as évek elejéről származik Ausztriából, ahol mint kávépótló kezdték el gyártani és fogyasztani (ennek oka az volt, hogy a Napóleon által 1806-ban létrehozott kontinentális blokád miatt nehezen lehetett kávébabhoz jutni, így divatossá váltak a kávéhelyettesítők, közöttük a fügekávé is). 

Otto E. Weber kávéhelyettesítő gyára nemzetközileg elismert kávéfűszerek és kocka tea gyártója volt a szászországi Radebeulban, ő gyártotta messze földön a leghíresebb fügekávét.

A különleges ízvilág hamar meghódította Európát: 1880-ban Ausztriában is megkezdődött a fügekávé gyártása az Adolf Tschepper által alapított birodalmi gyárban, ahol 1926-ban már 6000 tonna „Titze Arany füge kávé” készült.

Fotó: 123RF

A fügét összegyűjtötték, szárítópadlóra helyezték, és először forrásban lévő sóoldatba merítették, hogy hajlékonyabb legyen. Ezután 24 napon keresztül szárították a napon, majd két hónapig szárítóládákban pihentették. A kész szárított fügét hideg sós vízzel lemosták, és csak ezután dolgozták fel. Ekkor újból megtisztították, pörkölőkemencébe helyezték, ahol 140 °C és 180 °C közötti állandó hőmérsékleten megsütötték. Az alaposan pörkölt és lehűtött fügét ezután malomban őrölték porrá, hogy a fogyasztók asztalára kerülhessen.

És bár a kávét sokan anyagcseréjük gyorsítása miatt isszák, erre is vannak jó alternatív megoldások.

Nyitókép: 123RF