Az aszpartámtól hízunk, a lukumával elűzzük a depressziót – különbségek az édesítők világából

Érdekes tény, hogy a legtöbb édesítőszert véletlenül fedezték fel, amikor kémikusok vegyi anyagokkal történő kísérletezés során édes ízt fedeztek fel ujjaikon.

Az édesítőszerek a ’80-as évektől kezdve robbantak be a köztudatba, és ennek csupán egyik oka kalóriaszegény tulajdonságuk. Sikerük másik titka az, hogy a cukor árának töredékéből lehet előállítani őket.

Fotó: 123RF

A tudomány kezdetben tárt karokkal várta az akkor áttörésnek számító édesítők berobbanását, azonban hamar rájöttek, hogy közel sem annyira felhőtlen a helyzet. Már pár év elteltével napvilágot láttak az első kétkedések, nem sokkal utána pedig már számos kutató kezdte vizsgálni ezeknek a szintetikus anyagoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatását. Az első ilyen kutatások között voltak az édesítőszerek baktériumflórára gyakorolt hatását vizsgáló munkák, amelyek igencsak megosztó tényeket tártak a nagyvilág elé.

Bélrendszerünk és egészségünk őrei

A bélrendszerünkben élő jótékony baktériumok kulcsszerepet játszanak számos élettani folyamatban: védenek a fertőzések ellen, fontos vitaminokkal és tápanyagokkal látnak el bennünket, és szabályozzák immunrendszerünk működését. Ha az egészséges baktériumflóra egyensúlya felborul, vagyis túlsúlyba kerülnek a „rossz” baktériumok a hasznos baktériumokkal szemben, az számos emésztőrendszeri betegség kialakulásához vezethet, például irritábilis bélszindróma, gyulladásos bélbetegségek vagy éppen lisztérzékenység.  

Fotó: 123RF

A kutatók szerint mindezek a folyamatok a testsúly alakulásában is szerepet játszanak, és arra is rájöttek, hogy a normál testsúlyú emberek bélflórája jelentős eltéréseket mutat a túlsúlyos emberek bélflórájától. Érdekes összefüggéseket tárt fel az a vizsgálat, amelyben egypetéjű ikreket vizsgáltak, akik közül az egyiknek normális volt a testsúlya, a másik pedig túlsúlyos volt. Ebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a baktériumflórában megfigyelhető különbségek nem genetikai eredetűek. 

 

Amikor belép a képbe a szintetikus édesítő

Állítólag a legtöbb mesterséges édesítőszer csak keresztülhalad az ember emésztőrendszerén, majd emésztetlenül távozik belőle. A tudósok ezért úgy vélték, hogy semmilyen hatással nincsenek ránk. Ez utóbbit érdekes megállapításnak tartom, ugyanis még a laikus is azt feltételezné, hogy bármi, amivel kapcsolatba lépünk, valamilyen formában hatást gyakorol ránk. És a laikusoknak van igaza: a legújabb kutatások ugyanis már arról szólnak, hogy ezek az adalékanyagok igenis okozhatnak egészségügyi problémákat – nem is keveset.

Állatkísérletekben már kétséget kizáróan bizonyították, hogy az aceszulfám-kálium, az aszpartám és a szacharin egyáltalán nem kívánatosak az emberi szervezet számára. Az egyik legsokatmondóbb kísérlet a szacharin vizsgálatával köthető össze: a mesterséges édesítő hatására az egerek bélflórájában csökkent néhány hasznos baktérium száma. Ám érdekes módon, ha cukros vizet itattak az egerekkel, akkor semmiféle változást nem tapasztaltak. 

Fotó: 123RF 

Az állatkísérletek után élesben is megfigyelték a működési mechanizmusokat, és bebizonyították, hogy a mesterséges édesítőszereket használó emberek baktériumflórája más, mint azoké, akik nem fogyasztanak ilyen szereket. Abban, hogy a mesterséges édesítők milyen mértékű változást idéznek elő a bélflórában, nagy egyéni különbségek lehetnek. Az első humán vizsgálatokból ugyanis az derül ki, hogy nem mindenkinek változik meg a bélflórája, és nem mindenki betegszik meg, aki mesterséges édesítőszereket fogyaszt. És bár a legtöbb ilyen készítmény pont a testsúlycsökkentésre és a diétára apellál, az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, hogy a mesterséges édesítőszereket fogyasztók pont, hogy jobban ki vannak téve az elhízás veszélyeinek. 

Betegségek sora lehet a következménye…

Ha egy kicsit jobban utánaolvasunk, egészen megdöbbentő kutatási eredményekkel találjuk szembe magunkat. Egy 2017-ben végzett vizsgálat például azt találta, hogy azok, akik napi rendszerességgel ittak mesterségesen édesített italokat, akár háromszor gyakrabban kaptak stroke-ot, mint azok, akik heti egynél kevesebbszer ittak ilyeneket. Ugyanez a vizsgálat világított rá arra az összefüggésre is, hogy a demencia kialakulása és erősségi foka és a mesterséges édesítőszerek fogyasztása között is kapcsolat figyelhető meg.

Fotó: 123RF 

Az aszpartámnál, a ciklamátnál és az aceszulfám-K-nál is felmerült a patkánykísérletek során, hogy rákkeltők, de a gyártók azzal védekeztek, hogy ami egy patkánynak sok, az emberre vetítve akkora mennyiség lenne, amit képtelenek lennénk elfogyasztani, ezért nem is jelentkezhet a mérgező hatása.  

Úgy gondolom, hogy ami a legkisebb mértékben is mérgező, az emberi természettel és biológiával összeegyeztethetetlen, az már egy olyan anyag, amit nem kell a szervezetünk közelébe engednünk.

Nem beszélve arról az el nem hanyagolható tényről, hogy a nagyvállalatok már akkora befolyást gyakorolnak a tudományra, hogy számos privát, profitalapú laboratóriumi kutatást egyszerűen nem is érdemes figyelembe venni. A képlet egyszerű: nem fog olyan kutatási eredmény születni, ami ellehetetleníti a tulajdonos vagy a megbízó, a finanszírozó piaci szerepét.

Fotó: 123RF 

Miket érdemes kerülnünk és mit érdemes megismernünk?

A lista kifejezetten hosszú, de a következő összetevőket mindenképp jó, ha kerüljük: aceszulfám-K, aszpartám, ciklamát és szacharin. Vigyázat! Ezek közül mindegyik használata engedélyezett, tehát bárhol találkozhatunk velük. És itt kell felhívnom a figyelmet arra is, hogy az adalékanyagok élelmiszerekben való felhasználása az egyik legingoványosabb és legmegfejthetetlenebb terepe a tudománynak, emellett erősen profitorientált, és közel sem független. Ezért szinte lehetetlen kiigazodni a kutatások sűrűjében, az egymásnak ellentmondó állítások rengetegében.

Én azt javaslom, hogy amikor csak lehet, kerüljük a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, és édesítésre használjunk természetes alternatívákat. Hogy mik ezek? Nem is gondolnánk, hogy hány tucat megoldás áll a rendelkezésünkre. Nemcsak a mézhez nyúlhatunk. Ismerkedjünk meg bátran a yaconsziruppal vagy a lukumával, válogassunk a különböző főtt szirupok közül, vagy barátkozzunk meg olyan ínyencségekkel, mint például a monk gyümölcs kivonata. A következő angol nyelvű oldalon kedvünkre szemezgethetünk: Clean Eating.

Nyitókép: 123RF