Egészség

6 egészségügyi tévhit, amitől jó lenne megszabadulni

Segít a gyógyulásban, ha szopogatjuk a megvágott ujjunkat? Tényleg nem a hideg okozza a megfázást? Ha elmegyek futni, bármennyi bejglit ehetek? Az ünnepekre való tekintettel összeszedtünk néhány, ebben az időszakban különösen aktuális egészségügyi tévhitet!

1. Ha megvágod az ujjad, szopogasd

Pazzi Szent Magdolna egyszer állítólag nyalogatással gyógyította be egy apáca sebeit. Vespasianus római császár (szintén állítólag) egy vakot kezelt ki betegségéből a nyálával. Idősebb Plinius ókori enciklopédista szerint egy böjtölő nő nyála hatásos lehet a véreres szemek kezelésénél. Sőt, mi több, az állatok is nyalogatják a sebeiket, így segítve azok gyógyulását.

A tudomány szerint azonban neked mégsem ajánlatos a szádba kapni az ujjadat, ha megvágod az ünnepi ebéd elkészítése közben, ugyanis az emberi nyál rengeteg olyan baktériumot tartalmaz, amik a szájban ártalmatlanok, de a sebbe kerülve fertőzést is előidézhetnek. Inkább tisztítsd meg a sebet a csapnál és tegyél rá egy ragtapaszt!

2. Mindegy, mit eszel, majd lemozgod

Még egy szelet bejgli, még egy kis linzer... dehát hadd jöjjön, januártól rendszeresen futni járok majd! Valóban, nem lehetetlen, hogy ez így is lesz, de nagyon sokan alábecsülik, mennyit kell mozogniuk az ünnepi túlsúly ledolgozásához.

Ha csak durva becslésekkel számolunk,

egy szelet bejgli például simán tartalmaz 150 kcal-t, ezt pedig nagyjából 20 perc kocogással lehet ledolgozni.

Tehát ha egy héten keresztül minden nap eszel három szeletet, akkor csak miattuk 7 órát kell majd futnod. De ezt is csak elvileg, ugyanis a gyakorlatban nem tudsz minden felesleget csak mozgással eltüntetni.

3. Ha félhomályban olvasol, romlani fog a látásod

Nincs jobb kikapcsolódás egy téli estén, mint egy karácsonyra kapott könyvvel végignyúlni a kanapén és csak olvasgatni, akár éjszakába nyúlóan. Ilyenkor szoktuk hallani azt a tanácsot, hogy ne olvassunk gyenge fénynél, mert attól romlani fog a látásunk. Ez viszont nem igaz. Tény, hogy az erőltetéstől a szemünk elfáradhat, és emiatt kicsit rosszabbul láthatunk egy ideig – de kellő mennyiségű pihenés után minden vissza fog térni a rendes kerékvágásba.

4. A hidegtől megfázhatsz

Bár eddig nem kellett nagy hidegektől szenvednünk ezen a télen, azért gyakran hallhatjuk a régi jó tanácsot: „vegyél fel sapkát, sálat, mert meg fogsz fázni!”.

Az igazság ezzel szemben az, hogy önmagában a hidegtől nem fázik meg senki.

A megfázás mindig olyan kórokozók miatt alakul ki, amiket egy másik embertől szedtünk össze. Ezért is terjed gyakrabban télen: ilyenkor sokkal több időt töltünk bent, másokkal összezárva. Az viszont igaz, hogy a hideg levegő annyiban hozzájárulhat a megbetegedéshez, hogy csökkenti a szervezet maghőmérsékletét, emiatt pedig immunrendszerünk meggyengülhet. De ez sincs mindig így.

5. Gyomorrontás ellen igyál kólát

Az ilyentájt szokásos napi tízszeri étkezés gyakran jár azzal a következménnyel, hogy elrontjuk a gyomrunkat. Pláne, ha valami olyasmi is lecsúszik, amit előtte elfelejtettünk idejében betenni a hűtőbe. Sokan javasolják ilyenkor orvosságként a kólát – arra azonban semmilyen tudományos bizonyíték nincsen, hogy bármi is jobb lesz tőle. Sőt, mivel túl sok glükóz van benne, inkább még ártalmas is lehet. A megviselt gyomrot sokkal jobb ötlet egy kis gyömbérrel gyógyítani, például gyömbértea formájában. A kóla egyébként egyetlen esetben lehet hasznos: a gyomorban elakadó emésztetlen ételmaradványokat (és a fogzománcot is) képes szétmarni.

6. A jó pálinka mindenre orvosság!

Megfázás, influenza, gyomorrontás – mind elmúlik, ha iszol egy stampót! Sajnos a pálinka többet árthat ilyenkor, mint amennyit használ. Magas alkoholtartalma ellenére a fertőtlenítő hatása elenyésző, ráadásul vizet is elvon a sejtektől, ami semmilyen betegség esetén nem előnyös tulajdonság. Ha nem érzed jól magad, töményezés helyett inkább igyál vizet, és próbálj meg pihenni!

Ajánljuk még:

Egészségtelen, elhízunk tőle, és azt sem tudjuk, mennyit eszünk belőle: a nátrium-glutamátról

A nátrium-glutamátot egy japán kutató izolálta tengeri hínárból 1908-ban, majd az 1940-es években terjed el a nyugati világban mint az ételek ízletességét fokozó adalékanyag. Ma már gyakorlatilag nincs olyan élelmiszer, amiben ne lehetne ott. Szépen ívelő karrierje azonban pár évvel ezelőtt hanyatlásnak indult, ugyanis számos kutató megkérdőjelezte emberi egészségre gyakorolt hatását.