A Kárpátok vonulatának egyik leglátványosabb és legérintetlenebb természeti jelensége a Hernád-folyó szurdokvölgye, amely Szlovákiában, a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park területén, Káposztafalva és Csingó/Szepessümeg között húzódik.
Ez a különleges, kanyonszerű völgy az ország egyik legkedveltebb túracélpontja, ahol a víz, a sziklák és az erdő harmóniája lélegzetelállító látványt nyújt, mindemellett kalandos túrákat kínál.
A Hernád-áttörés túrája több szakaszra bontható, amennyiben valaki nem szeretné a teljes, körülbelül 14 kilométeres túrát teljesíteni, van opció a rövidítésre, mellyel semmivel sem lesz csonkább a nap végi élmény. A most következő túraajánlóban én a Káposztafalva (Hrabušice) és a Létánfalva (Letanovce) közötti részt fogom bemutatni, a Kolostor-szakadékkal kiegészülve.
Nevezett szakasz túráját a Szlovák Paradicsom északi oldalán, Káposztafalva település Podlesok (vagy Erdőalja) nevű városrészéből érdemes indítani, amely egyben a Paradicsom egyik legforgalmasabb turistaközpontja. Található itt nagy parkoló, információs központ, vendéglátóhelyek és ajándékboltok, mosdó, szálláshelyek, illetve több, jól jelzett, népszerű turistaútvonal indul a központból.
A Szlovák Paradicsom innen startoló túraútvonalai belépődíjasok, melyeket akár itt, a központban egy automatából (bankkártyával), akár a szurdokvölgyek bejáratánál lévő bódéknál (EUR készpénzben) is megvásárolhatunk. Ezzel tulajdonképpen a védett területekre vonatkozó látogatási engedélyt váltunk ki, adott napra. A belépők mindössze néhány Euróba kerülnek szurdokonként, de kapható kombinált, nyugdíjas és gyermekjegy is.
Erdőalja központjából a kék jelzésen indulunk el a Hernád felé, keresztezve a „TURISTICKÝ RAJ” névre keresztelt, szerintem igazán hangulatos bakancsos, erdei szálláshely területét, majd néhány perc után elérjük a folyópartot, és vele együtt
belépünk a Hernád szurdokvölgyébe – egy olyan látványos kanyonba, ahol a víz évszázadok alatt utat vájt magának a kemény mészkősziklák között.
Már a kezdeti pillanatban is jól látható, honnan származik a szurdok neve: a manapság csendesen folydogáló Hernád egykor haragos, sebesen folyó vize mosta, szó szerint szinte áttörte a kemény karsztot.
Napjaikban már csak a Nap fényében szinte csillogóan fehér, óriási sziklatömbök mesélnek arról, hogyan dolgozott egykor a Hernád vize, s a szabálytalanul kanyargó, vad folyó miképpen alkotta meg a változatos sziklaformákat, kisebb barlangokat, párkányokat és szűk kanyonokat, melyeknek mi is szemlélői lehetünk a völgy mélyén.
A Hernád-áttörés mára a kalandos, láncokkal, fémlépcsőkkel, fémtálcákkal, sziklapárkányokkal, pallókkal és drótköteles kapaszkodókkal kiépített túraútvonalairól híres.
A szurdokba lépve az útvonal mentén a túrázók szinte azonnal fa pallókon és lépcsőkön mászhatnak, sziklapárkányokon egyensúlyozhatnak, a sziklafalakhoz rögzített fém tálcákon lépdelhetnek és keskeny hidakon kelhetnek át a zúgó folyó felett. Ez nemcsak fizikai kihívás, hanem egy igazi természetközeli élmény, amely izgalmas, de biztonságosan bejárható – megfelelő felszerelés és lábbeli, valamint kellő figyelem és túratapasztalat mellett.
A legkedveltebb élményelemek közé sokak számára talán – ahogy nekem is – a sziklafalakhoz erősített fém tálcák tartoznak, melyek sok Szlovák Paradicsom béli ösvénynek, de leginkább a Hernád-áttörés kalandtúrájának jellemzői. Itt nincs más, csak egy drótkötél, kapaszkodó gyanánt, egymás mögött szorosan sorakozó fém trepnik (járórács vagy taposórács – ahogy tetszik) és a mellettünk tátongó mélység a Hernád vizével.
A rövid, de viszonylag sűrűn előforduló, hasonló szakaszokon – maximális figyelemmel és óvatossággal – igazán megtapasztalhatjuk a természet már-már félelmetes erejét. Tériszonyosok gyakran kérdezik, ők itt vajon át tudnának-e haladni? A válaszom az, hogy mindenképpen megfontolandó, hiszen eme „áthidaló” szakaszokon valóban csak egy oldalon van kapaszkodási lehetőség, a nyílt tér hatását pedig a fémtálcák nyitottsága is tovább fokozza.
A Káposztafalvától a Létánfalva alatti parkolóig tartó szakasz hossza körülbelül 8 kilométer, melyhez 285 méter szintkülönbség párosul. Ebből is látszik, hogy itt nem a távok és a szintbéli különbségek, hanem a természeti tényezők és a technikás szakaszok teszik kalandossá a túrát. Expedíciónk eme szakasza az egykori létánfalvai malomhoz érve lép ki a Hernád-völgyéből, majd kanyarodik Létánfalva felé.
Ez a hely egy malomról kapta a nevét, amelyet a 19. század elején építettek itt. Miután az épület leégett, soha többé nem állították helyre. Akinek ennyi azonban nem elegendő, természetesen folytathatja tovább a túrát az áttörés legszebbnek mondott pontja, a Tamásfalvi-kilátó és a végpontot jelentő Csingó/Szepessümeg irányába további körülbelül 6,5 kilométeren át.
Megfelelő felszerelésre és tapasztalatra van szükségünk a túra teljesítéséhez
A Hernád-áttörés túraútvonalának teljesítése megfelelő fizikai felkészültséget, biztos lépteket, valamint tudatosan megválasztott túrafelszerelést igényel. A szurdokvölgy sajátos, technikás terepviszonyai kizárják a hagyományos, utcai vagy szabadidős viselet alkalmazását.
A túrára kizárólag jó tapadású, zárt, bokát jól tartó túracipőben vagy túrabakancsban ajánlott elindulni, amely a szurdokra gyakran jellemző, nedves és csúszós környezetben is megfelelő stabilitást biztosít.
A láncokkal biztosított sziklapárkányokon történő haladáshoz kesztyű viselése erősen ajánlott, különösen a hosszabb vagy nedves szakaszokon, mivel a fém kapaszkodók gyakran nyirkosak, hidegek és éles pereműek lehetnek. A kesztyű emellett megóvja a kezet a sérülésektől és csúszásmentes fogást biztosít. Ajánlott a vízálló vagy vízlepergető ruharéteg az esetlegesen párás, nedves mikroklíma miatt, különösen a kora tavaszi és őszi időszakban. A túra során mindkét kézre szükség van, így a hátizsák legyen kényelmes, jól rögzíthető, ne akadályozza a mozgást, és ne legyen túlméretezett. Túrabotot csak akkor vigyünk, ha az kis méretűre összecsukható és a hátizsák valamely oldalzsebében könnyedén tárolható.
A Hernád-áttörés túrájának megkezdését a kezdő túrázók, kisgyermekekkkel haladók vagy egyensúlyproblémákkal küzdők számára mindenképpen érdemes átgondolni.
A szurdok technikás szakaszai fokozott koncentrációt, térérzékelést, és a magasságtól való félelem hiányát kívánják meg. A túra nem javasolt tériszonyosoknak, illetve azoknak, akik nincsenek hozzászokva a láncos, pallós, sziklás vagy víz felett vezető útvonalakhoz.
Tilos papucsban, szandálban, divatcipőben vagy egyéb nem túrázásra tervezett lábbeliben elindulni – ez nemcsak saját, hanem más túrázók testi épségét is veszélyeztetheti.
Indulás előtt ajánlott tájékozódni a napi időjárásról, mivel eső vagy hirtelen lehűlés esetén a sziklapárkányok és fémrészek rendkívül csúszóssá válhatnak. Mivel a szurdokban nincs térerő, a nyomvonal offline térképes letöltése, továbbá családtagjaink, barátaink úti célunkkal kapcsolatos tájékoztatása szintén az előkészületek része kell, hogy legyen. Fejlámpa, síp vagy alap elsősegélycsomag nem kötelező, de ajánlott tartozéka lehet egy jól felkészült túrázónak.
Változatos élővilág a védett területen
A környék élővilága igen gazdag, nem hiába védett terület. A növénypopuláció tekintetében számos közönséges és védett faj előfordul. Az erdőket elsősorban juharok, gyertyánosok, bükkösök, fő tömegében pedig fenyvesek alkotják, míg az ösvények mentén szépen díszelgő vadvirágok sokasága kíséri utunkat, mint a harangvirág, a vadmurok és további ernyős virágzatú társai, réti boglárka, közönséges ínfű, a napsütötte mészkőpárkányos tipikus sziklagyepes társulásai, de a meder környezetben lapulevelek, erdei páfrányfélék és mohatelepek, de még turbánliliom is megfigyelhető.
A Hernád-folyó megfelelő élőhelyi feltételeket biztosít különféle élőlényfajok számára. Sok közülük a folyó természetes jellegének és víztisztaságának a jelzőfaja, mint például a folyami rák vagy a folyami kagyló és a Tisza-völgyi ingola. A halak közül nagy számban fordul elő a sebes pisztráng. Közvetlenül a víz fölött repül a vízirigó, amely lemerül a víz alá, hogy vízi rovarokat zsákmányoljon. A kis halakat a szépséges színezetű, kiemelten védett jégmadár zsákmányolja.
A folyami vidra (Lutra lutra) is otthonra talált itt, amelyet Európa egyik legveszélyeztetettebb emlősfajaként tartanak számon.
Egyedszámának jelentős csökkenését a vízszennyezés, a folyószabályozás és a part menti növényzet felszámolása okozta, ám itt megfigyelések szerint kiválóan alkalmazkodott a környezethez és a számára kiváló vízi életmódhoz.
A Hernád-áttörés mellékága, a Kolostor-völgy
A Hernád-áttörés első szakaszán haladva, a szurdok egyik vadregényes kanyarulatában tűnik fel egy keskeny, felfelé vezető, sziklás ösvény bejárata. Ha tábla nem jelezné, első pillantásra szinte jelentéktelennek tűnne, mintha csak egy vízmosás lenne – ám aki letér ide, az gyorsan rájön: itt egy „másik világ” kapuja nyílik.
Amint a zöld jelzésre térve belépünk ebbe a vadregényes, emelkedős völgybe, joggal lehet olyan érzésünk, mintha hirtelen elnyelne, magába szippantana a természet. A fák sűrűbbek, a fény a lombkoronákon beszűrődve érkezik meg a talajra, a levegő hűvösebb és párásabb. A túraút sok helyen a patak medrében halad, ahol pedig erre éppen nincs lehetőség, ott kalandos, technikás kerülők várnak.
A Kolostor-szurdok (Kláštorská roklina) már régebb óta ismert, azonban a nagyközönség számára csak 1960-ban nyílt meg, miután függőhíd épült a Hernád-folyó felett.
Itt az 5. természetvédelmi szint van érvényben, amely a legszigorúbb védelem alá eső kategória.
A terület törékeny és különleges természeti értékeinek megóvása érdekében csak a kijelölt, jelzett turistaútvonalon szabad túrázni.
A szurdok legextrémebb szakaszai technikai segédeszközökkel vannak biztosítva (létrák, hidak, pallók, fémlépőfokok, láncok). A szurdokban való haladás egyirányú – lentről felfelé (folyásiránnyal szemben) – és csak megfelelő felszereléssel ajánlott. A túra becsült időtartama kb. 1 óra, de ez időjárástól, magas vízállástól vagy a látogatók számától és felkészültségétől függően meghosszabbodhat.
A terület kezelői és a túrautak karbantartói itt mindenkitől fokozottan kérik, hogy tartsák be a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park, az erdei őrszolgálat és a hegyi mentők látogatási szabályait és utasításait.
A szurdok kalandjait magunk mögött hagyva a közel 700 méter tengerszint feletti magasságban fekvő Menedékkőhöz érünk, ahol a völgynek nevet adó Menedékkői Kolostor (Kláštorisko) romját, egy fennsíki tisztást és egy és egy kis büfét, menedékházat is találunk. A Hernád völgyébe a szomszédos piros jelzésen ereszkedhetünk vissza, vagy folytathatjuk a túrát a Szlovák Paradicsom belseje felé.
Nyitókép: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
