Régen látott tél uralkodik országunk szinte teljes területén. Ez a vastag, az előrejelzések szerint a hétvégére tovább hízó hópaplan nem csak a lelkünknek, de a természet számára is várva várt ajándék. A hósipkás hegyek, a fehér takaróval borított fenyőágak, a roppanó hó szelíd hangja és a hatalmas jégcsapok látványa, élménye sokakat csábít most a természetbe. Gyakorlott természetjárókat, s talán olyanokat is, akik kevesebb időt töltenek a szabadban. A következő napokra (és hasonló időjárási helyzetek esetén) tervezett túrák, kirándulások akkor lehetnek balesetmentes élmények, ha figyelünk néhány dologra: fokozottan betartjuk a túrázás írott-és íratlan szabályait és felelősségteljesen meghúzzuk a határokat ott, ahol kell.
A túrázás, kirándulás akkor maradhat biztonságos élmény, ha figyelünk a határokra, korlátokra
A jelenlegi magyarországi időjárási helyzet – az utóbbi években egyre ritkábban kialakuló, országos, tartós hideg és a hazánk jelentős területét borító vastag hótakaró – különleges természeti látványt nyújt, ugyanakkor bizonyos esetekben lényegesen megemeli a szabadtéri tartózkodás és a túrázás kockázati szintjét. A téli környezetben végzett gyalogtúrázás nem pusztán esztétikai élmény, hanem fokozott felelősséggel járó tevékenység. A biztonságos túrázás alapfeltétele ilyenkor az, hogy a túrázni, kirándulni indulók reálisan felmérjék saját fizikai állapotukat, tapasztalatukat, az aktuális és várható meteorológiai viszonyokat, valamint a terep adottságait. Fontos szem előtt tartani, hogy nekünk kell alkalmazkodnunk a természethez, és elfogadnunk azokat a határokat, amelyeket az időjárás, a hóvastagság, a nappalok hossza, a terep és a hideg szab. Ez mind nem azt jelenti, hogy otthon, a négy fal közé kuckózva kell átvészelni ezeket a napokat, sőt ellenkezőleg: ha megfogadunk néhány hasznos tippet és tiszteljük a természet „törvényeit”, felejthetetlen élményeket zsebelhetünk be.
A havas táj meseszép, ugyanakkor nem teljesen veszélytelen
A friss hóval borított erdők, hegyoldalak és völgyek vizuálisan rendkívül vonzóak, azonban a hótakaró számos, elsőre nem látható veszélyforrást rejt. A 10 centiméternél vastagabb hótakaró már olyan mértékben elfedheti az ösvényeket, jelzéseket, köveket, gyökereket, árkokat és kisebb szakadékokat, hogy jelentősen nőhet az eltévedések, és a sérülések vagy a váratlan balesetek kockázata. A kijárt, letaposott ösvények gyakran lefagynak, ezáltal rendkívül csúszásveszélyessé válnak, kiváltképp, ha a tartós fagypont alatti hőmérséklet több napon át kitart. Ilyen terepviszonyok esetén jóval lassabb a haladás, egy átlagosan körülbelül 20 perc alatt megtett útszakasz időtartama duplájára, de triplájára is nőhet, a nagy, kiváltképp érintetlen hóban való haladás pedig sokkal energiaigényesebb, amely hamarabb bekövetkező fáradtsághoz, kimerüléshez vezethet, különösen akkor, ha ezt a túrázó alábecsüli.
Korán sötétedik, extrém hideg van, a mély völgyekben és magasabb térszíneken akár –15, –20 °C is előfordulhat
A téli időszak egyik meghatározó tényezője a rövid nappalok és a gyorsan romló fényviszonyok – vagyis a korai sötétedés, amely a napfénytől védett völgyekben a konkrét naplemente előtt akár egy-másfél órával hamarabb is felléphet. A korai sötétedés jelentősen beszűkíti a biztonságos mozgás időablakát, miközben a hideg intenzitása estére tovább fokozódik. Különösen a völgyekben, a magasabb hegytetőkön, árnyékos és szélcsendes területeken alakulhatnak ki extrém alacsony hőmérsékletek, ahol a szervezet hővesztesége drasztikusan megnő. Ilyen környezetben a kihűlés nem feltétlenül hirtelen, hanem fokozatosan, észrevétlenül következik be, ami rontja az ítélőképességet és a reakcióidőt, tovább növelve a baleseti kockázatot, kevésbé tapasztalt, gyakorlott túrázóknál pedig a sötétedéssel való testi-lelki „találkozás” okozza a legtöbb pánikszerű reakciót.
A megfelelő felszerelés elengedhetetlen
A téli túrázás egyik legfontosabb alapja – évszaktól függetlenül - a gondosan megválasztott felszerelés. Télen a réteges öltözet, amely egyszerre biztosít hőszigetelést és megfelelő szellőzést. Kiemelten fontos a végtagvégek – fej, kézfej, a nyaki, válli részek, a lábfej és a derék, valamint a hidegre legérzékenyebb szerveink (pl. vese) külső védelme sapkával, kesztyűvel, sállal vagy arcvédővel, mivel ezeken a pontokon a legnagyobb a hőleadás. A modern, hővisszaverő anyagokkal ellátott ruházat jelentősen javíthatja a komfortérzetet és csökkentheti az átfázás, kezdeti kihűlés kockázatát. A lábbelik esetében elengedhetetlen a vízállóság, a jó hőszigetelés és a megfelelő tapadás, amelyet hómacska, szakmai nevén hágóvas használata egészíthet ki. Ezek hiánya havas, jeges terepen súlyos balesetekhez vezethet, nem is érdemes nélkülük elindulni. A bakancsokra húzható, több méretben és többféle erősségben kapható hómacskák, hágóvasak a téli túrák egyre népszerűbb, praktikus eszközei, melyek egyre több helyen beszerezhetőek, s jelentősen megkönnyítik a téli, jeges terepen való haladást. A téli túrákat is megkönnyítheti a túrabotok használata, amennyiben azokat tudjuk rendeltetésszerűen használni – hegyes végükkel sem magunkat, sem túratársainkat nem veszélyeztetve.
Gyakorlottságunkhoz és tapasztalatunkhoz mérten válasszunk útvonalat
A jelenleg fennálló téli körülmények között különösen fontos az önismeret és a tapasztalat reális értékelése. Ilyenkor célszerű inkább jól ismert, gyakran járt útvonalakat választani, ahol a terepviszonyok és a „menekülési” (hirtelen bekövetkező balesetek, nehéz terep, pillanatok alatt változó időjárás vagy sötétedés esetén) lehetőségek jól ismertek és viszonylag egyszerűek. A nagy felfedezések, új, ismeretlen területek felkeresése ebben az időszakban nem célszerű. A nehézségi szint alábecsülése, a terepviszonyok gyors változása és az időjárás romlása, együtt olyan helyzeteket teremthet, amelyek meghaladják az átlagos túrázók felkészültségét.
Melegedés, és rendszeres folyadékpótlás – de ne alkohollal!
A hideg elleni védekezés egyik kulcseleme a rendszeres melegedés. Lehetőség szerint érdemes olyan útvonalakat választani, ahol elérhetőek melegedők, turistaházak vagy védett pihenőhelyek. Amennyiben ez nem megoldható, 20–30 percenként ajánlott rövid megállót tartani, és forró teával vagy más meleg itallal belülről is támogatni a szervezet hőháztartását. Fontos hangsúlyozni, hogy az alkohol fogyasztása ilyen helyzetekben kifejezetten veszélyes: bár átmeneti melegségérzetet adhat, valójában fokozza a hővesztést, gyengíti az erőnlétet és rontja a döntéshozatali képességet, valamint veszítünk idő-és kockázatértékelési képességünkből is.
Havazás, hófúvás, ónos eső és az erdei környezet instabilitása
Az előrejelzések szerint pénteken, a délelőtti óráktól várható újabb havazás, helyenként viharos szél és hófúvás vagy ónos eső. Ezek a körülmények jelentősen nehezítik mind a gyalogos, mind a járművel történő közlekedést. Az erdőben kanyargó, meredek vagy szűk útvonalak ilyenkor különösen veszélyessé válnak. A nagy mennyiségű, nedves hó súlya alatt a fák gyökérzete fellazulhat, a sziklák megmozdulhatnak, az ágak pedig a sok hó vagy a lefagyó csapadék terhe alatt könnyen letörhetnek, melyben nem csak a testi sérülések kockázata, de az erdei ösvények elzáródása is veszélyforrás. A fagyás-olvadás váltakozása tovább növeli a talaj instabilitását, ami váratlan dőlésekhez, csúszásokhoz, kő- vagy ágzuhanásokhoz vezethet, közvetlen életveszélyt jelentve az arra járók számára. A súlyos hó vagy jég lerakódásának aktuális állapota esetén érdemes nyílt területeket, - fennsíkokat, mezőket, nyiladékokat, régi, használaton kívüli sípályákat választani a természetjáráshoz. Ezt hasonló meteorológiai körülmények esetén gyakran a nemzeti parkjaink igazgatósága vagy az erdőterületet kezelő szervek is kiemelten jelezni szokták a természetjáró közönségnek.
Ne egyedül induljunk útnak, és osszuk meg a túratervet
A túrázás során a magány jelentős kockázati tényező – a mögöttünk álló évben például többszörösen is hallhattunk ebből fakadó, tragikus kimenetelű eseményekről. Tapasztalattól és életkortól függetlenül ajánlott legalább két-három fős csoportban útnak indulni. Amennyiben ez nem megoldható, elengedhetetlen, hogy a túrázó pontos információt adjon egy családtagnak vagy ismerősnek az útvonalról, az indulás és a tervezett visszaérkezés időpontjáról. A szakképzett vezetők által kísért túrák további biztonságot jelentenek, különösen extrém időjárási körülmények között, vagy megfelelő túrapasztalat hiánya esetén. Csoportos túrákhoz csatlakozva mindig olyan vezetőt vagy csapatot válasszunk, aki megfelelő képzettséggel, gyakorlottsággal és engedélyekkel rendelkezik ahhoz, hogy más emberek testi és lelki épségéért legyen felelős.
Legyünk tekintettel egymásra!
Téli túrázás során is legyünk tekintettel egymásra és a természeti környezetre. Kizárólag a kijelölt túraútvonalakat használjuk, és tartsuk tiszteletben a természetvédelmi, különösen a fokozottan védett területekre vonatkozó szabályokat. Nevezett helyeken a letérés nemcsak természetkárosító, hanem baleseti forrás is lehet. Szánkózni és hótepsizni ne túraútvonalakon, erdei utakon vagy olyan helyeken próbáljunk, ahol ezzel a gyalogos vagy járműforgalmat zavarjuk. A letaposott, jegesre csúszott talaj komoly veszélyt jelent a rendeltetésszerűen közlekedő túrázók számára, és súlyos balesetekhez vezethet. Az erdő megközelítésekor csak kijelölt parkolóhelyeken parkoljunk. Ne álljunk meg olyan szakaszokon, ahol akadályoznánk az erdészek közlekedését, illetve ne zárjuk el a mentési vagy segítségnyújtási útvonalakat. A felelős viselkedés mindenki biztonságát szolgálja.
Kommunikáció, térerő és a segítségkérés időzítése
A megfelelő kommunikációs eszközök megléte ma már alapvető biztonsági követelmény az erdei túrákon is, a technika folyamatos fejlődése pedig időről-időre segíthet az erdei balesetek megelőzésében vagy a sérülések, negatív helyzetek gyors orvosolásában. Egy feltöltött mobiltelefon és tartalék energiaforrást biztosító powerbank már nélkülözhetetlen. A kitett terepen és a körülményes időjárási viszonyok esetén fontos és célszerű olyan területeket választani, ahol a térerő megfelelő, továbbá ügyelni kell arra is, hogy a készülékeket sosem nem szabad teljesen lemeríteni. Baleset vagy rosszullét esetén azonnal segítséget kell hívni, nem szabad megvárni, amíg a helyzet súlyosbodik. A kritikus, veszélyes útszakaszokat – különösen azokat, amelyek kedvező időjárás mellett is kihívást jelentenek – ilyenkor célszerű teljes mértékben elkerülni, ezzel is csökkentve a mentő- és segélyszolgálatok leterheltségét.
Légzés, hideg levegő és egészségvédelem
Talán sokan nem is gondolnának rá, de extrém hidegben a helyes légzéstechnika is kiemelt jelentőségű. Az orron keresztüli belégzés segíti a levegő felmelegítését és párásítását, csökkentve a felső légutak irritációját. A száj és az orr védelme vékony, erre a célra kialakított maszk, csősál vagy kendő segítségével hatékonyan mérsékli a fagyos levegő közvetlen hatását. Bár a friss, hideg, hegyvidéki levegőnek orvosilag igazolt jótékony hatása van, extrém hidegben ez csak akkor marad terápiás jellegű, ha a szervezetet nem tesszük ki túlzott terhelésnek.
Törekedjünk a túrázás, a turizmus fenntarthatóságára – még ilyenkor is!
A balesetek megelőzése és a fenntartható turizmus érdekében célszerű a közösségi közlekedést előnyben részesíteni. A kevesebb autóforgalom csökkenti a havas, jeges utakon kialakuló torlódásokat és a közlekedési balesetek számát, miközben mérsékli a természeti környezet terhelését is. A felelős döntések nemcsak a saját biztonságunkat szolgálják, hanem hozzájárulnak ahhoz is, hogy a téli természetjárás hosszú távon is fenntartható, biztonságos, ugyanakkor könnyen elérhető maradjon. A napjainkban uralkodó időjárási viszonyok mellett a túrázás egyáltalán nem tilos, de fokozott körültekintést igénylő tevékenység. A természet szépsége télen is megmutatkozik, de csak akkor válik valódi élménnyé, ha a felkészültség, az önkorlátozás és a felelős döntéshozatal egyaránt jelen van. Mindannyiunk érdeke, hogy a varázslatos, mesekönyvekbe illő tájat, a természet ezerarcú szépségét balesetmentesen és pozitív élményeket gyűjtve élvezhessük.
Fotók: Demecs Norbert
Vízimadarak és a fővárosiak oázisa
a Naplás-tó minden évszakban csodavilággal vár
