Aki nem ismerné: aTikTok egy mobiltelefonos alkalmazás, amellyel rövid videókat lehet készíteni és megosztani. A videók hossza 3 másodperctől 10 percig terjedhet, és a platformon számos témakör megtalálható, a divattól és a főzéstől a humoron és a táncon át a házikedvencekig és az ismeretterjesztésig. Algoritmusa miatt könnyű rászokni, hiszen az egyes videóknál eltöltött időből, a kedvelésekből és a keresési kulcsszavakból az alkalmazás gyorsan „rájön”, hogy az adott felhasználó milyen tartalmak iránt érdeklődik, és egyre inkább ehhez illő videókat dob majd fel számára.

Népszerűsége 2020-ban, a pandémia ideje alatt kezdett meredeken emelkedni, 2021-re már több, mint egymilliárd aktív felhasználója volt, ma ez az egyik legnépszerűbb közösségi platform. Alapvetően a 16-24 év közötti korosztály körében népszerű, de jócskán jelen vannak rajta az ennél idősebb felnőttek is. Sőt, ma már a nyugdíjas korosztály is jelentős mértékben képviselteti magát a TikTokon, és nemcsak nézőként, hanem tartalomgyártóként is –

2023-as adatok alapján a 45-54 év közöttiek jelenléte 25%-kal, az 55-64 év közöttieké pedig 42%-kal nőtt az előző évhez képest.

Másodpercenként körülbelül 11 500 új videó jelenik meg a platformon, így könnyen születnek trendek, hamar virálissá válhat egy tartalom, hiszen ha az adott videó témája elnyeri a felhasználók tetszését, egyre több embernek fogja megjeleníteni azt. Ha például természetjárós videó-snitteket osztasz meg vagy ezeket keresed, ilyen tartalmak megjelenésére számíthatsz.

Így a pozitív példa is könnyen terjed,

ebből hoztunk most néhányat, hiszen ahogyan az internet sötét bugyrai mellett is találni rajta rengeteg hasznos tudást, úgy a TikTok-trendek között is van, amely igencsak üdvözlendő.

Ne vedd meg, ha nincs rá szükséged!

Szeretünk vásárolni, hiszen boldogsághormont szabadít fel az agyunkban, de könnyen áteshetünk a ló másik oldalára, és az egész túlfogyasztásba csaphat át, különösen akkor, ha az ember befolyásolható.

A „deinfluencing” egy gyorsan növekvő közösségi média trend, amelynek célja, hogy „a közvéleményt arra nevelje, hogy le kell mondania a mindennapi életben nem szükséges termékek beszerzéséről vagy fenntartásáról”

– mondja Isaias Hernandez környezeti oktató.

A TikTokon is futótűzként terjednek a #deinfluencing címkével ellátott posztok, jelenleg 278 millió fölött jár a hashtaghez kötődő tartalmak nézettsége, vagyis tömegek fogékonyak arra, hogy visszafogják a felesleges költekezést.

Valljuk be, felüdülés látni az „ezt vettem ma”- videók között az egyre gyakrabban felbukkanó „idén ezeket nem fogom megvenni” – típusú tartalmakat. A „deinfluencing”-trend teljesen szembemegy azzal, amit sok influenszer képvisel: a videók készítői arról beszélnek, hogy miért nem érdemes megvenni az adott termékeket, miért felesleges pénzt költeni olyan dolgokra, amiknek aztán úgysem vesszük hasznát. De a józan paraszti ész azt diktálja, hogy ne vegyem meg, amire nincs szükségem – mondhatnánk sokan –, azonban ne felejtsük, a közösségi média színes-szagos világában könnyű elhinni, hogy „majd az én életem is olyan szép, boldog és menő lesz, ha megveszem azt a kütyüt, amit XY is használ”. Különösen a fiatalok lehetnek erre fogékonyak, így nagyon hasznosak ezek a tartalmak.

Persze,  lehet hódolni az aktuális divatirányzatoknak, lakberendezési stílusoknak, de ez nem azt jelenti, hogy minden szezonban vagy évben le kellene cserélnünk a ruhatárunkat és az otthonunk enteriőrjét. Főleg akkor nem, ha igazából haszontalan dolgokra költenénk a pénzünket csak azért, mert azt láttuk a neten, hogy „ezt mindenképp érdemes idén nyáron beszerezned”.

„Elsősorban emberek vagyunk – nem pedig fogyasztók –, és az éghajlatváltozás következtében bekövetkező tragikus események látványa sokakat arra fog ösztönözni, hogy átértékeljék vásárlásaikat” – mondta Joanna Dai, egy fenntartható divatmárka alapítója a trenddel kapcsolatban ami úgy tűnik, hogy a Z generációtól érkezett.

A statisztikák szerint az 1995 után születettek igencsak kezdenek belefáradni az influenszermarketingbe: 2020 óta 12%-ot esett érdeklődésük az így készült tartalmak iránt.

A fáradtságot talán a fizetett hirdetések, szponzorált posztok és promóciók óriási dömpingje okozza, de az is lehet, hogy ez a generáció egyszerűen csak jobban érzékeli, hogy az éghajlatváltozás napról napra rosszabbodik, méghozzá sokkal gyorsabb ütemben, mint ahogy azt a tudósok először megjósolták.

Az észszerűbb vásárlásnak hosszú távon is látjuk majd a hatásait. Nemcsak pénzt és erőforrásokat takarítunk meg, és megakadályozzuk, hogy a termékek a szeméttelepen végezzék, hanem a felesleges szén-dioxid-kibocsátást is megfékezzük. 

Gondoljunk csak bele: ha beruházunk egy ruhadarabba, és azt a következő 10 évben viseljük, mielőtt továbbadnánk a saját lányunknak, az megtízszerezi a ruhadarab életciklusát.

A fenntarthatóbb életmódra való áttérés másik fontos gondolkodási pontja az, hogy mi az, amire valóban szükségünk van. Kell-e új ruha a barátnőnk esküvőjére, vagy tudnánk bérelni, esetleg kölcsönkérni valamit? Feltétlenül szükség van egy új éjjeliszekrényre, vagy lehetnénk kreatívak, és felújíthatnánk a régit egy kis festéssel? Ezzel el is érkezünk a következő üdvözlendő TikTok-trendhez.

Régiből újat

Egyre népszerűbbek a felületen az olyan tartalomgyártók, akik – akár amatőrökként is - régi bútorokból csodálatos újakat varázsolnak, ahelyett, hogy megvennék a legújabb trendeknek megfelelő kisasztalt, éjjeliszekrényt vagy fotelt. Így kaphat egy következő életet a nagyitól örökölt vagy a bolhapiacon beszerzett lakáskiegészítő, ráadásul még jobban fogunk hozzá kötődni, hiszen benne van a kezünk munkája is. A legjobb pedig, hogy olcsóbban is kijön az ember, mintha egy bútoráruházban vásárolna. Ezekhez az inspirációkhoz az #upcycle #upcycledfurniture címkékre érdemes rákeresni.

Bár még mindig tízezrével találunk olyan videókat a TikTokon, melyek a Shein nevű kínai cégóriás olcsón, rossz minőségben, munkásait kizsákmányolva legyártott ruházati cikkeit mutogatják és promózzák, egyre többen követik azokat a felhasználókat is, akik a turkálókat, second-hand boltokat, vintage üzleteket részesítik előnyben a fast fashion-láncok helyett. Hiszen ahogy az utóbbi években fény derült rá, a fast fashion iparág hatalmas mennyiségű vizet, energiát és vegyszert használ fel a ruhák gyártásához. Például egyetlen pamutpóló elkészítéséhez akár 2700 liter vízre is szükség lehet,  a gyártási folyamat során keletkező szennyvíz és egyéb hulladékok pedig egyre csak szennyezik a vizeket és a talajt.

A fast fashion arra ösztönöz, hogy folyamatosan új ruhákat vásároljunk, a meguntak pedig hamar a szemétbe kerüljenek. Ez hatalmas mennyiségű textilhulladék keletkezését eredményezi, melyek lebomlása nagyon hosszú ideig tart. Ezzel szemben ha valaki másodkézből (#secondhand), például a Vinted alkalmazás vagy turkálók segítségével szerzi be ruháit, nemcsak a Földet védi – hiszen az adott cikk már egyszer legyártásra került, de új gazdájánál él tovább –, hanem egyedibb darabokat is fellelhet. Így nem fog úgy festeni, mint egy H&M próbababa, hanem saját egyénisége kitűnik majd a tömegből.

A fast fashion ellentéte a slow fashion, amit nyers fordításban lassú divatnak is hívhatnánk és középpontjában a tudatosság áll. Ez a szemlélet a minőségi, időtálló darabokra helyezi a hangsúlyt, a fenntarthatóbb anyagok és gyártási folyamatok használatát támogatja.

Lassítsunk!

Nemcsak lassú divatról, hanem lassú életmódról is készülnek videók a TikTokra. A slow living-trend a személyes jóllétet helyezi középpontba, ellensúlyozván napjaink rohanó világát, ahol az a legsikeresebb, aki túlhajszolja magát, és minél többet dolgozik. A „lassú élet”-et követők életének legfontosabb értéke nem az anyagi javak felhalmozása, hanem az önmagukra fordított idő. Ahogy a Slow Living LDN fogalmaz, a mozgalom az "értelmes és tudatos" életmód előmozdításáról, a fogyasztás visszaszorításáról és arról szól, hogy ne töltsünk annyi időt olyan dolgokkal, amelyek nem tesznek minket boldoggá.

A „lassú életmód” azt is jelenti, hogy mindannyian részt vehetünk a fenntarthatósági célok elérésében, amelyek az átlagos dolgozó ember számára elérhetetlennek tűnhetnek. Nincsenek korlátozások arra vonatkozóan, hogy ki vehet részt benne – nem kell tanyán élni és állatokat nevelni, de persze vannak tartalomgyártók, akik így csinálják.

Az új-zélandi, háromgyermekes Annát például //www [dot] tiktok [dot] com/ [at] wai [dot] iti [dot] ridge">Wai-ItiRidge felhasználónéven találjuk meg a platformon, ahol megmutatja, hogy maga varrja ruhái nagy részét, a ház körül termelik meg azt, amit a család elfogyaszt, és az energiaellátásukat is ők oldják meg. Anna is egyike a slow living mozgalom iránt érdeklődők kedvenc tartalomgyártóinak, és szívesen beszámol arról is, hogy árnyoldala is van ennek az életmódnak – de abból sokkal kevesebb, mint előnyből.

A lassú életmód filozófiáján belül az "eldobható kultúra" gondolata nemcsak a keletkező fizikai hulladékra, hanem az elfelejtett, haszontalan információkra is vonatkozik, mindkettő az üres fogyasztásból ered, ezért együttesen működnek. Összességében tehát ez a felfogás nemcsak nekünk, a Földnek is jó, de ahogy írtuk, mindenki azt veszi át belőle, amit szeretne.

E három trenden kívül még számos pozitív üzenetű tartalomtípust is találhatunk a TikTokon, csak meg kell tudni találni őket.

Kapcsolódó tartalom

Gáspár Kinga | 2025. szeptember 05

Így ismered fel a bioműanyagokat és ezt kell tudnod róluk!

A vegyszerek és a műanyagok világában újdonságnak számít a biopolimerek megjelenése: a káros műanyagok fenntartható alternatíváiról azonban laikusként igen keveset tudunk. Minél előbb szerzünk pontos ismereteket ezekről az új anyagokról, annál hamarabb értjük meg, mennyire fontos mielőbb lecserélnünk hagyományos műanyagból készült eszközeinket egészséges bioműanyagokra. Dr. Tábi Tamás, az Ipla Kft. fejlesztőmérnöke segít megérteni a természetes alapanyagokból készült biopolimereket.