Az épület első formájának emlékei a 14. század végéről származnak: a kastély egy középkori toronyházként kezdte pályafutását, majd az évszázadok során többször bővítették. Így válhatott valódi kastéllyá. Különlegessége, hogy egy legendás magyal köré épült, amelynek feltételezett maradványai ma is láthatók a kastély belsejében, így a fák és a természet szerelmesei számára egy igazán különleges úticél. A történet szerint egy arannyal megrakott szamár feküdt le pihenni e fa alá, amelyet aztán a vár helyéül választottak, és ezt a fát ma is kincsként őrzik az utókor számára. Mert ahogyan azt a kastély oldalán írják: „Bármi is legyen az igazság a történetben, a Cawdor-kastély tövében álló fa modern tudományos kormeghatározása radiokarbonos méréssel körülbelül i. sz. 1372-re datálja. Évszázadokon át a fát galagonyának (Cratagus monogyna) tekintették, de ebből a szempontból a legenda elkalandozott, mivel a fa mikroszkópos elemzése magyalként (Ilex aquifolium) azonosítja a fát.”
Az épület építészeti stílusa a középkori skót toronyházak és a későbbi reneszánsz, illetve viktoriánus stílus jegyeit ötvözi: a vastag kőfalak, a szűk lépcsőházak, a fényűző termek és az antik bútorok egy különleges egységet alkotva járulnak hozzá ahhoz, hogy az ide érkezők valóban visszarepülhessenek az időben. „A látogatók megcsodálhatják az eredeti bútorokat, festményeket és más művészeti tárgyakat, amelyek a Cawdor család történetét és gazdag örökségét tükrözik. Az antik fegyverek és páncélok, valamint a régi könyvek és dokumentumok betekintést nyújtanak a kastély múltjába és az ott élők életébe”- olvashatjuk Edinburgh oldalán. A látogatók tehát felfedezhetik a skót arisztokrácia mindennapjait, majd a kastélybelső megtekintése után belemerülhetnek a botanika sokszínű világába is.
A Cawdor kastély ugyanis híres csodálatos kertjeiről is, amelyek egész évben vonzzák a természet szerelmeseit. Összesen három fő kert található a birtokon: az 1600-as években alapított virágoskert, a vadrózsakert és a konyhakert. A híres „Cawdor-magyal” közelében muszáj egy kicsit megpihenni, és nem érdemes kihagyni a vezetett túrákat sem, hiszen rengeteg olyan történelmi érdekességet tudhatunk meg, amely tovább emeli a látogatás élményét.
A virágoskertet körbe ölelő falak egy része állítólag középkori eredetű, de a nagy része a 18. század végén épült vagy épült újjá. A feljegyzések szerint a kertet 1720-ban Sir Archibald Campbell kerítette be és alakította ki, ezeket a feltárt magjegyzékekkel is bizonyítani tudták. 1681-ben már zöldség- és gyümölcsmagokat is importáltak a területre, amelyeket valószínűleg az alsó kertben vontak termesztésbe: Archibald maga írta 1725-ről, hogy egy jelentős földterületet elegyengetett, amelynek egy része mély mocsár, a többi pedig domb volt, és ebből egy szép kertet alakított ki, ahol számos olyan gyümölcs nőtt, ami Skóciában megtalálható.
Az 1850-es években Lady Cawdor tervezte meg az ovális rózsakerteket a kastély közelében, a korabeli rajz hosszú egressorokat ábrázolt a kert déli vége felé. Ez az elrendezés ma is megtekinthető a kertben, és a terven ábrázolt ösvények némelyike még ma is szabályos terekre osztja a rózsakertet. Mára fű váltotta fel a mellékösvények egy részét, azonban egykoron a felosztott tereket növényekkel töltötték meg, köztük színes virágokkal vagy zöldségsorokkal, a gyep nyoma sem volt látható. A rózsakertben azonban még ma is termesztenek rózsákat, és a tiszafa sövények is segítenek felidézni az egykor itt uralkodó hangulatot.
A Cawdor- kertben mindenképpen érdemes egy teljes napot eltölteni, azonban erre csak áprilistól van lehetőség, télen a kert zárva tart. Mivel azonban a látogatásunk nagy része akkor élhető és érthető meg igazán, ha ismerjük az egykor itt élő családok történetét, a kert felfedezésére mindenképpen érdemes alaposan felkészülni: elsősorban a Cawdorok életének megismerésével. Akit részletesebben is érdekel a család története, azoknak a The book of the thanes of Cawdor kiadványát ajánljuk.
A mai kastély épülete is nagyban épít az irodalmi kötődésekre, azonban fontos tisztába tennünk a történelmi hitelesség kérdését is, hiszen Shakespeare tragédiája a 11. században játszódik, azonban Cawdor kastélyáról csak a 14. századtól maradtak fenn írásos források, első épületrészeinek felépítését is ezen időszakra teszik. Így hát Shakespeare nem valós történelmi szálra fűzte fel tragédiáját, a Cawdor kastély történetbe foglalása pusztán irodalmi célokat szolgált. Egy azonban bizonyos: többek között neki köszönhető, hogy a mai Cawdor-kastély világhírű lett, és hogy a mai kiállítói teret is átszövi Machbet története.
Az Ördöglovas és az ő félmeztelenül párbajozó lánya
Legenda és valóság a bajnai Sándor-Metternich kastélyban
