Az épület ma a Széchenyi István Emlékmúzeumnak ad otthont: több emeleten és számos termen át élvezhető a múlt izgalmaiba visszarepítő tárlat. Megismerhetjük a család történetét, Széchenyi István életének kevésbé ismert mozzanatait, és a település történeti vonatkozásait is.
A cenki terület birtokbavétele Széchényi György kalocsai érsek nevéhez köthető, aki a 17. századi Magyarország meghatározó alakja volt. Köszönhetően rokoni szálainak, már egészen fiatalon fontos egyházi és politikai támogatottsággal rendelkezett, így már 1648-ban váci püspök, majd 1655-ben kalocsai érsek lett - ami után jelentős egyházszervezeti reformokba kezdett. A török háborúk idején nagy hangsúlyt fektetett az egyházmegye intézményeinek újjáépítésére, a klérus megerősítésére és a jövedelmek rendezésére is, emellett támogatta a végvári rendszer fenntartását és a katonai erőfeszítéseket is. 1667-ben Magyarország esztergomi érsekévé nevezték ki, és ezzel az ország legmagasabb rangú egyházi méltósága lett - később a magyar politikai élet számos fontos kérdésében is közvetítő szerepet játszott.
A nagycenki építkezés megkezdésére azonban csak 1750 körül került sor: Széchényi Antal kezdett bele barokk stílusú kastélyának kialakításába. Ezt a 18. századi állapotot őrzi ma is a földszinti teremsor, a lépcsőház, a kápolna és az emeleti nagyterem - kiegészülve Széchényi Antal örökösének, Széchényi Ferencnek 1799-es átalakításaival. Ekkoriban került a kastélyba az a több tízezer darabot számláló híres gyűjtemény is, amelyet Széchényi Ferenc birtokolhatott: kéziratok, könyvek, érmék, metszetek és térképek felbecsülhetetlen értékei.
Ez a gyűjtemény volt az, amit fia, Széchenyi István később a nemzetnek adományozott, megteremtve ezzel az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum alapjait.
A feljegyzések szerint Széchenyi István életében meghatározó szerepet töltött be a nagycenki birtok - számos alkalommal tett róla említést naplójában is. Amikor a kastély örököse lett, külföldi mintára megújította azt, és kibővítette: az új részekben az akkor legújabb nyugati vívmányokat alkalmazta - többek között vízöblítéses illemhelyet is. A kastély mellett kialakított egy mintagazdaságot is: a ménes, a juhok innovatív tartása, a selyemhernyó-tenyésztés és az uradalmi major udvarán felépített selyemgombolyító csak pár példa azok közül az újítások közül, amit legalább a település, de sok esetben a nemzet is neki köszönhet.
Halála után a kastélyt idősebb fia, Béla örökölte. Ő és felesége, Erdődy Hanna számos növényritkaságot telepítettek a kastélykertbe. A kastélyt körbeölelő parkot egyébként Széchényi Antal és felesége építették a 18. században - a francia kertek mintájára. Meghatározó eleme a süllyesztett szökőkút, a geometrikus formákra nyírt növényzet és a sövénylabirintus is, amelyeken csak a 19. századi angol kertészeti irányzatok hatása finomított némiképp. Ekkor ültették az óriásfenyőket és a platánfákat, mígnem Széchenyi Béla és felesége olyan különleges fajokat nem telepített ide, mint az amerikai és ázsiai örökzöldek, amelyek izgalmas összképpé formálódnak a hársfasorokkal és öreg tölgyekkel.
A kastély 1945-ig maradt a Széchényi-család birtokában: a második világháború bombázásai súlyos károkat okoztak az épületben, a berendezés jelentős része elpusztult, és a kastély az enyészet martaléka lett. Helyreállítását 1969-ben kezdték el, majd 1973-ban megnyitott a Széchenyi István Emlékmúzeum is.
A hely egyik kiemelkedő látványossága a kastély földszinti előcsarnokából nyíló barokk kápolna, amiből a családi mauzóleum lejáratát érhetjük el. Széchényi Ferenc építette azzal a céllal, hogy örököseivel halála után is együtt nyugodhasson: negyvenhét családtag temetkezett is, többek között Széchényi Ferenc és fia, Széchenyi István is.
A cenki birtok eredetileg a Nádasdy-családé volt: gróf Nádasdy Ferenc 1671-es kivégzése és birtokelkobzása után került más tulajdonosok kezébe, akiktől igen szövevényes úton jutott el a Széchenyi-családig. Akit részletesebben is érdekel a történet és a korabeli források leírásai, annak jó szívvel ajánljuk Gerőné Krámer Márta írását: Adatok a nagycenki volt Széchenyi – kastély építéstörténetéhez címmel.
Evian-les-Bains és a flottinok csodái
Amikor a rénszarvasok összevesznek
