A Magas-Tátra szlovákiai oldalán található Ótátrafüred (Starý Smokovec), a Tarajka (Hrebienok) és a Tarpataki-vízesések (Vodopády Studeného potoka) nem csak természeti szépségük miatt népszerűek, hanem könnyű megközelíthetőségük, látványos túralehetőségeik miatt is. Ótátrafüred évszázadok óta vonzza a természetjárókat, hegymászókat és a csendes kikapcsolódás szerelmeseit. Innen indul az egyik legszebb és legkönnyebben bejárható útvonal a Tarajkára, majd tovább a Tarpataki-völgybe, ahol a Tátra legendás vízesései várnak.
Ótátrafüred – a túrák kapuja
Ótátrafüred nem csupán egy bájos hegyi üdülő: a Magas-Tátra egyik legfontosabb turisztikai központja. A villamossal is könnyedén elérhető település számos túraútvonal kiindulópontja. Jelentősebb ismertségre az 1800-as években tett szert, melyet az itt fakadó savanyúvízforrások, a gyógyító levegő és persze a természeti kincsek sora alapozott meg. Az idő múlásával egyre több létesítményt – fürdőket, éttermeket, szállodákat, túraútvonalakat – hoztak létre, amelyek egyre több turistát és gyógyulni vágyót vonzottak, népszerűsége pedig mindmáig töretlen.
Egyes statisztikák szerint Ótátrafüredet és Tarajkát naponta akár 6-7 ezer turista is felkeresi. Ezzel meghaladja a heti 40-50 ezer fő látogatószámot, és a Magas-Tátra legnépszerűbb pontjai közé emelkedik – nem véletlenül.
A Poprádról villamosvasúttal is könnyedén elérhető település számos túraútvonal kiindulópontja: csak rajtunk múlik, milyen nehézségű és hosszúságú túrát szeretnénk választani – persze gyakorlottsághoz, felkészültséghez és felszereléshez mérten. Aki nem szeretne komoly szintemelkedéssel kezdeni, annak ideális választás a siklóvasút, amely gyorsan felvisz a 1285 méteren fekvő Tarajkára, látványos útvonalon. Aki a gyalogtúra mellett teszi le a voksát, úgy a sikló épülete mellett, a zöld turistajelzésen bő 3/4 óra alatt, 250 méter szintemelkedéssel kapaszkodhat fel Tarajkára.
Röviden a Magas-Tátráról
A Magas-Tátra (szlovákul Vysoké Tatry), a Kárpátok hegyláncának legmagasabb hegyvonulata, s egyben a világ legkisebb magashegysége. Itt található a Kárpátok legmagasabb pontja is, a Gerlachfalvi-csúcs, mely 2655 méter magas. Egész területe védett, a Tátrai Nemzeti Parkhoz tartozik. Kiterjedése 738 km², amihez 307 km² nagyságú védőövezet kapcsolódik.
A nemzeti park jelentős részét fenyvesek, főként lucfenyő-és jegenyefenyőerdő borítja. A park élővilága között olyan fajok is szerepelnek, mint a mormota, a tátrai zerge vagy a szirti sas.
Karakteres, mély völgyei, sárkányfog-éles sziklaszirtjei, vad vízesései és morajló patakjai, fenyvesei és sziklatengerei, menedékházai és tengerszemei azonnal rabul ejtik az ember szívét. Turistaútvonal-hálózata igazán gazdag, a hegység különleges technikát vagy képzettséget nem igénylő területei jelzett utakon szinte teljesen bejárhatók. Azonban vannak területei, melyek különböző – természetvédelmi vagy biztonsági – okokból teljes védelem alatt állnak, s a turisták számára nem látogathatók.
A gyalogos turizmus mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a kerékpáros turizmus fejlesztésére is.
A Magas-Tátra egyik legszebb terasza – látogatás a Tarajkán
Tarajkára érve fejlett turisztikai csomópont fogad: menedékházak, éttermek, ajándékbolt, piciny kápolna, faragványok, tájékoztató táblák sora, valamint gyakori szabadtéri rendezvényeknek otthont adó rét várja az érkezőket. A helyszín különleges, sajátos szépsége, hogy a Tátra csipkézett, magasabb csúcsainak ölelésében minden szempillantás olyan, mintha egy képeslapot nézegetnénk.
A hely tulajdonképpen egy természetes terasz, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Tátra vonulataira
(előttünk a Magas-Tátrára, mögöttünk a Káposztafalvi-karszt és az Alacsony-Tátra), a Tarpataki-völgyre, a fenyőerdőkre és tiszta időben egészen a Kárpátalja pereméig is elláthatunk.
Tarajka a hideg hónapokban is különösen népszerű, hiszen itt található a híres Jégtemplom (Tatranský Dóm), amely minden évben más témában épül – jégből. Megvilágított kupolája alatt jégszobrok, valamely híres templom miniatűrje és szakrális motívumok fogadják a látogatót.
Ritkábban adatik meg, hogy ilyen könnyedén élvezhetjük a magas hegyek varázsát – hegymászás nélkül, mégis a felhők felett.
Tarajka egyszerre természetközeli, családbarát és emlékezetes – akár csak egy pár órás kiruccanásra is, de egy komolyabb túra előtti ráhangolódásra is tökéletes.
A Tátra legendás vízesései
Tarajkáról északkelet felé, a zöld jelzésen indulva kezdhetjük meg a túrát a Tarpataki-vízesések felé. A Bilíkova chata érintésével, 800 méter során, hatalmas sziklák és fenyőfák között ereszkedve veszítünk a szintből körülbelül 70 métert, mire elérjük a Hosszú-vízesést, vagyis a Dlhy vodopád-ot. Tőle északra, 300 méterre fekszik az Nagy- vagy Óriás-vízesés (Vel’ky vodopád), végül a Maly vodopád, vagyis a Kis-vízesés zárja sort.
Mindegyik vízesésben közös, hogy megfigyelésüket biztonságos, láncokkal védett kilátóhelyek teszik lehetővé, sőt,
a Nagy-vízesésnél egy híd segítségével kaphatunk még bensőségesebb, természetközeli élményt.
Páratlan pontja ez a Magas-Tátrának: a sebesen zuhanó vízeséseket lélegzetvisszafojtva csodálhatjuk a biztonságos kilátópontokról.. A vízfüggönyök látványa mögött szél-tépte fenyvesek és a Magas-Tátra sziklaormai csak fokozzák a vászonra illő kép szépségét.
A Tátra magasabb csúcsai felől érkező, sebesen rohanó patak vize az évszázadok során gyönyörűen lekerekítette, lecsiszolta a köveket, így olykor igazán különleges, szinte szabályos alakzatokat is meg lehet figyelni. A vízfolyás ezen a szakaszon számos kisebb zúgón és három, együttvéve összesen 42 méter magas zuhatagon/vízesésen bukik alá.
Különlegességük, hogy vizük türkizes színben pompázik, s a patakmeder aljáig, egészen a köveik lelátni.
A vízesések mentén, a kék és a zöld turistajelzések kettősén haladunk fölfelé, egészen a Rainer-kunyhóig, amely igazi magashegységi hangulatot idéz, s minden jóval fel van szerelve. A fáradt vándorok teát, kávét, kis szuvenírt, térképet, ropogtatnivalót vagy röviditalokat is vásárolhatnak itt, s kicsit megpihenhetnek az óriási fenyők és a hatalmas ormok tövében.
A könnyebb túrákat kedvelők a piros jelzésen itt visszakanyarodhatnak Tarajka felé, mely egy mesés peremúton vezet vissza a korábban már említett „teraszra”, a nagyobb túrákra vágyó, kalandokat kedvelő természetjárók pedig a kék, a zöld és a piros jelzéseken vághatnak neki a Tátra nagyobb völgyeinek és magasabb csúcsainak.
Pillanat alatt változhat az idő, készüljünk felelősségteljesen!
A Magas-Tátra nyáron is csábító úti cél, de a hegyekben járva nem szabad megfeledkezni arról, hogy az időjárás kiszámíthatatlan, gyakran drasztikusan és nagyon gyorsan megváltozhat. Aki biztonságosan szeretne túrázni ebben a csodálatos, de zord környezetben, annak tisztában kell lennie néhány alapvető ténnyel és szabállyal.
A Magas-Tátra klímáját a magashegyi, közismertebb nevén alpesi típusú időjárás jellemzi, még nyáron is. Még ha a völgyekben kellemes, napos idő van is, a gerinceken, magasabb csúcsokon (pl. Lomnici-csúcs 2634 m, Gerlachfalvi-csúcs 2655 m, Tengerszem-csúcs stb.) akár 10-15 °C-kal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet. A nyári hónapokban (június–augusztus) a nappali hőmérséklet 10-20 °C között alakul a 2000 méter feletti régiókban, de gyorsan csökkenhet, ha beborul, feltámad a szél, vagy zivatar tör ki.
A Magas-Tátrában nagyon gyakoriak a nyári zivatarok, főleg júliusban és augusztusban.
Ezek akár percek alatt kialakulhatnak, erős széllel, hőmérséklet-zuhanással, intenzív csapadékkal, sőt jégesővel is járhatnak. Ha ezek közül bármelyik jelentkezik, azonnal célszerű leereszkedni a magasabb gerincekről, elhagyni a nyílt terepet, és biztonságosabb helyet keresni – például menedékházat, völgyet vagy egy turistaút menti erdős szakaszt – a lényeg, hogy amennyiben van rá lehetőség mihamarabb hagyjuk el a nyílt, védelem nélküli terepet.
A Magas-Tátrában nyáron is fontos a réteges öltözködés: legyen nálunk meleg ruházat (pl. polár felső), vízálló kabát/esőkabát, sapka, kesztyű, tartalék zokni és jól záró, bokát tartó túrabakancs. Mindig legyen nálunk papírtérkép vagy letöltött offline túratérkép, fejlámpa, mobiltelefon feltöltve power bankkal, valamint elegendő víz és energiapótlásra alkalmas élelem.
A 112-es, itthon ismert segélyhívó szám néhány éve már Szlovákiában is elérhető: amennyiben valaki bajba kerül, ezt érdemes tárcsázni.
Fontos, hogy indulás előtt Mindig nézzük meg az aktuális időjárás-előrejelzést, lehetőleg megbízható helyi forrásból tájékozódjunk. Aki nehezebb terepre indul, különösen figyeljen arra, hogy eszközei és ruházata megfeleljen a magashegyi körülményeknek, és ne bízzon kizárólag a telefonos navigációban.
Nyitókép: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
